Az évtizedek óta stabil bécsi városfejlesztés és lakásépítés, valamint a bérlakásrendszer ellenállónak bizonyul a lakhatási válsággal szemben, amivel világ- és Európa-szerte rengeteg város küzd.
Az igylakunk.hu által is már számos alkalommal bemutatott modellt hozza most példaként elemzésében Tóbiás Tas, az angol nyelvű Offbeat Budapest & Vienna kulturális és városi kalauz alapítója.
Bécs lakossága az elmúlt huszonöt évben rohamtempóban nőtt: közel 500 ezer fővel emelkedett, és elérte azt a kétmilliós szintet, ahol legutoljára az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveiben volt.
Mégsem szöktek az egekbe a lakbérek, ugyanis ebben az időszakban is sok piaci lakás és szociális bérlakás is épült: 2016 óta háromszor annyi lakás épült (116 ezer), mint a hasonló népességű Budapesten (42 ezer).
Bécsben a lalkások többségét piaci alapon működő építőtársaságok építették, de 2019-ben a város is újraindította közvetlen lakásépítő programját, amely keretében éppen 3700 új lakást épül.
A bécsiek nyolcvan százaléka jogosult arra, hogy önkormányzati bérlakásban lakjon, emiatt nem jár hátrányos megkülönböztetéssel az, ha valaki így tesz. Ehhez az is kell, hogy a szociális lakások, főleg az újabbak, kényelmi és esztétikai szempontból szinte megegyeznek a „szabadpiaci” lakásokkal. A modern várostervezési elméleteket követve, az önkormányzat igyekszik központi rozsdanegyedekben építkezni, hogy növeljék a laksűrűséget, és elkerüljék a város szétterülését. A kompakt város víziója mentén húztak fel nemrég 332 Dunára néző lakást egy parkológarázs helyén.
Több kerületben is történelmi léptékű fejlesztések folynak átgondolt urbanisztikai és környezettudatos elvek alapján. Az elmúlt évtizedben teljesen új városnegyedek jöttek létre elhagyott pályaudvarok és ipari területek helyén, mint például a Nordbahnviertel, a Sonnwendviertel és az egykori reptérből kialakított Aspern Seestadt. Utóbbit, amely Európa legnagyobb léptékű városfejlesztése, korábban mi is bemutattuk.
|
A hazai, elsősorban a budapesti lakhatási válságot próbálja enyhíteni a magyar kormányzat a rövidtávú lakáskiadás korlátozásűval. A nemzetgazdasági miniszternek szeptember végéig kell jogszabály-módosítási javaslatot kidolgoznia arra, hogyan terelnék át a hosszú távú lakásbérleti piacra a jelenleg 14-16 ezer turisztikai céllal néhány napra kiadott lakást. Ezek elsősorban a fővárosban, annak is belső kerületeiben találhatók. Az indoklás szerint ha a szóban forgó lakások a hosszú távú bérlői piacon jelennek meg, az csökkentheti az átlagos bérleti díjakat, ezáltal könnyítve a fiatalok elérhetőbb áron való albérlethez jutását, ami közvetve enyhíthetne a lakhatási válságon. Nemrégiben körbejártuk, lenne-e megfizethető lakhatás, ha nem lenne airbnb. Az Indexnek ugyanakkor több szervezet is arról számolt be, hogy az airbnb-szabályozás mögött a szállodalobbit látják, továbbá nemzetközi példákat hoztak arra nézve, hogy a rövid távú lakáskiadás megregulázása nem hozta magával a bérleti díjak csökkenését. |
Forrás: hvg.hu, 444.hu
Kapcsolódó cikkeink
Megfizethető, minőségi bérlakások tömegét kínálja a családoknak az osztrák közhasznú rendszer
