A lakásfejlesztők új projektekkel készülnek, a bankok pedig szívesen finanszírozzák a lakóberuházásokat. Már csak az a kérdés, hogy a tavaly ősz óta tartó keresleti boom meddig marad fenn. A többi között erről is beszélgettek a Portfolio Építőipari konferenciáján az egyik kerekasztal résztvevői.
„A kereslet dinamikusan nő tavaly ősz óta, eljött a trendforduló” – kezdte Uzsoki Máté, a SunDell operatív vezetője és résztulajdonosa. Hozzátette, hogy új projektet is indítanak.
Banai Ádám PhD, MRICS, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója szerint a felfutás egyelőre még inkább csak a keresleti oldalon látszik, és ez az árakban is megmutatkozik. Az áremelkedés országosan is kétszámjegyű, bizonyos helyeken, pl. Budapesten inkább a 20 százalékhoz van közelebb. Ugyanakkor a lakásépítési számokban még nem látszik. A tavalyi számok 13 ezer körüliek voltak, és az idénre sem várnak többet. Egyelőre a kiadott lakásépítési engedélyek mennyisége sem mutatja az építések robbanását.
„Nagyon specifikus, hogy ekkora kereslet zúdul a piacra. Ezt azt az újonnan megjelenő megtakarítástömeg vezérli. emiatt kérdéses, hogy ez meddig marad fenn” – tette hozzá Banai Ádám. Azt is megjegyezte, hogy nem könnyű a fejlesztők dolga, mert nehéz néhány évre előre látni és határozni a beruházásokról.
A statisztikák azt mutatják, hogy a lakáshitelek iránti érdeklődés nagy, sokat veszik fel, egyre növekvő hitelösszegekkel. Lehet, hogy tovább lehetne ösztönözni a vevőket alacsonyabb hitelkamatokkal, de a szakértők úgy látják, hogy a vevők megszokták és elfogadták a 6-7%-os lakáshiteleket.
Uzsoki Máté szerint nem épül elég jó minőségű lakás, és ez a hiány még 2027 után is fenntartja majd a keresletet.
Az OTP-hez mindenesetre nagyon sok finanszírozási megkeresés érkezik – számolt be Nagy Gergely, az OTP Bank vállalati régióvezetője. Mint mondta, a lakóingatlan-projektek egyértelműen kiemelkednek az ingatlanpiacon, és a bankrendszer folyamatosan finanszírozza is ezeket. „A keresletet nem nagyon kell most támogatni, az van, az húzza a piacot – kérdés, hogy meddig tart. Szerintem a kereslet növekedése 2026 végéig kitart, addig biztos, hogy nem lesznek olcsóbb lakások” – erősítette meg. Hozzátette még, hogy ha az érkező tőkeprogram a várt módon valósul meg, akkor a fejlesztők ugyanannyi tőkével háromszor annyi projektet is el tudnak indítani, mint korábban. Mivel ez egy hatéves program, a kínálat hat évig biztosítva lehet – erősítette meg Nagy Gergely.
Banai Ádám is úgy értékelte, hogy nagyon fontos előrelépés a kínálati oldal támogatása, és a hosszabb távú program segíti a kiszámíthatóságot. Ugyanakkor szerinte első körben az egyébként is tervezett projektek fognak előbb megépülni, és az lesz a fontos kérdés, hogy egy esetleges folytatás mennyi addicionális lakásépítés generál majd.
A kormánynak több ösztönzője van, ezek többsége használt lakásra vonatkozik. Az új lakások adásvételét ösztönzi részben a falusi csok, valamint az 5 százalékos áfa, amelyet mintegy 42 ezer ingatlan esetében vettek már igénybe. A Csok Pluszt eddig 16 ezren kérték, 18 százalékban új lakásra. „Mindezek mellett azonban új programokra van szükség a lakásépítések növelésére. Ez a lakhatási tőkeprogram, melynek hatására akár 30 ezer új lakás vagy kollégiumi férőhely készülhet el. A 300 milliárdos program akár 1500 milliárd forintot is megmozgathat” – mondta Papp Roland, az NGM – Lakáspolitika Fejlesztési Főosztály főosztályvezetője. Kiemelte, hogy a lakhatási tőkeprogram nem csak új, hanem akár meglévő projektek átvételét is lehetővé teszi, így nem csak évek múlva, hanem már hamarabb is mutatkozhatnak a hatásai.
A megfizethetőség kérdését és lehetőségeit is felvetette a beszélgetés moderátora Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatója, az IFK alelnöke.
Ezzel kapcsolatban a szakértők kitértek arra is, hogy stabilizálódni látszanak a kivitelezési költségek, a jelen lévő közönség többsége szerint 5-10 százalék közötti, moderált növekedés várható. Jelenleg az építési költség átlagosan 800 ezer forint négyzetméterenként, erre jön még a telekár és az egyéb költségek. Ez most legfeljebb az inflációval emelkedik. Papp Roland szerint úgy lehetne növelni a megfizethető lakások számát, ha olcsóbb önkormányzati vagy állami telkekért cserébe ilyen lakásokat is biztosítanának a beruházók.
Banai Ádám kiemelte, hogy fontos a lakáskínálat diverzifikálása, beleértve ebbe a bérlakáskínálatot is, hiszen nem az a fontos, hagy mindenki lakást vegyen, hanem a lakhatás biztosított legyen. „Minél szélesebb és diverzifikáltabb a lakhatási mix, annál többfélét lehet építeni, ami a fejlesztőknek is jó hosszú távon. A megfizethetőség nem választható el a lakhatási mixtől – hangsúlyozta az MNB igazgatója.
