A közép-magyarországi régióban épült messze a legtöbb lakás 2024 I. félévében, de összességében jelentősen csökkent az átadott lakások száma a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Országos átlagban tízezer lakosonként mindössze 6,3 darab lakás épült. Nem sok jót ígér a kilencezernél is kevesebb kiadott új építési engedély, amelyeknek az országon belüli megoszlása is kiderül a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványából.
A 2022. II–III. és a 2023 IV. negyedévi átmeneti növekedést leszámítva az utóbbi három évben szinte folyamatosan kevesebb lakás épült hazánkban az előző év azonos időszakinál. 2024 I. félévében összesen 6027 lakást vettek használatba, ami 18%-kal elmaradt a 2023 I. félévitől. Az évnek ebben a szakaszában legutóbb 2017 I. félévében volt ennél alacsonyabb szinten a lakásépítések száma az országban.
Budapesten kívül még 15 vármegyében csökkent, és 4-ben (Bács-Kiskun, Fejér, Heves, Somogy) emelkedett az átadott lakások száma. Az országos csökkenésben legnagyobb szerepe a Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében, valamint a fővárosban tapasztalt visszaesésnek volt.
A csökkenés a településtípusok közül a vidéki, kisebb lélekszámú városokat érintette leginkább (–27%), de a megyei jogú városokban és a községekben is közelítette a 20%-ot, a fővárosban viszont enyhébb mértékű volt (–8,3%).
Tízezer lakosra vetítve a legtöbb új építésű lakás Budapesten jutott, az országos átlag (6,3) kétszerese, a vármegyék közül pedig Győr-Moson-Sopron, Pest és Fejér vármegyében, annak egyaránt másfélszerese. A mutató rajtuk kívül még Somogy és Bács-Kiskun vármegyében haladta meg az átlagot, Borsod-Abaúj-Zemplénben viszont nem érte el annak a tizedét, és további öt, többségében kelet-magyarországi vármegyében az ötödét sem.
A lakásépítések regionális megoszlása továbbra is Közép-Magyarország fölényét mutatja, itt épült a lakások 56 százaléka. Az új átadott lakások mindössze 2 százaléka található az észak-magyarországi régióban, de Észak-Alföld, Nyugat-Dunántúl és Dél-Alföld is 10 százalék alatti mutatóval zárta az idei első félévet.
A családi házas építéseket Pest vármegye vezeti, hiszen itt épül az egylakások lakóingatlanok 36 százaléka, míg a sorban következő Győr-Moson-Sopron vármegyében ezernél kevesebb ilyen házat adtak át.
A 2024 I. félévében megépült lakások 59 százalékát értékesítési céllal építették, ami a legtöbb vármegyében csökkenés az elmúlt év azonos időszakához képest. Ez jól látszik abból is, hogy a lakásoknak csak a 38 százalékát építtették természetes személyek.
Nem bíztatóak az engedélyezési adatok
Országosan a lakásépítési hajlandóság 2021 II. negyedévétől 2022 végéig minden negyedévben meghaladta az előző év azonos időszakit, 2023 I. negyedévétől viszont csökkenésbe váltott.
2024 I. félévében is folytatódott ez a tendencia: a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az előző év azonos időszakinál 18%-kal kevesebb, 8972 új lakás építését tervezték az országban. Az évnek ebben a szakaszában legutóbb 2015. I. félévében volt ennél alacsonyabb az építendő lakások száma hazánkban.
A fővárosban és tíz vármegyében csökkent, egyben stagnált, a többiben nőtt az építési kedv. Az országos folyamatok hátterében a három legfontosabb tényezőt a jelentős budapesti visszaesés és az ugrásszerű Hajdú-Bihar, illetve Tolna vármegyei növekedés jelentette.
Az engedélyek megoszlása régiónként kiegyenlítettebb, mint az építéseké. A közép-magyarországi régió ugyan itt is viszi a prímet, de további három régióban (Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld) tervezik ezernél több lakás építését.
A településtípusok közül a fővároson (–63%) kívül még a községekben (–0,7%) figyeltünk meg enyhe csökkenést, a megyei jogú városokban (+17%) és a többi városban (+18%) viszont több engedélyt adtak ki az egy évvel korábbinál.
