Nagyon erősen kezdte az évet a lakáspiac, amire számítani lehetett a tavalyi pangás után – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a decemberi és a január első napjait jellemző kereslet alakulását ismerteti. Az OTP Ingatlanpont elemzése azt vette górcső alá, mely települések lakáspiacát pezsdíthetik fel leginkább a januártól bevezetett új, illetve megújított otthonteremtési támogatások.
Számítani lehetett erre a forgatókönyvre, de Budapest még így is meglepetés okozott
“Már decemberben megkezdték az új évre való felkészülést a használt lakás vagy ház vásárlását tervezők. A múlt hónapban 15 százalékkal nagyobb volt a kereslet, mint egy évvel korábban. Január első napjaiban fokozták a tempót, 22 százalékkal nőtt az eladó lakásokra és házakra érkező érdeklődések száma. A kiugró kereslet nem jelent meglepetést. Sok vevőjelölt várt a januártól elérhető új vagy a bővített lakástámogatási konstrukciókra, azaz a CSOK Pluszra és a falusi CSOK-ra” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az év elején különösen a budapesti lakóingatlanoknál látszik kiugróan erős kereslet, éves összevetésben 37 százalékos az erősödés ebben a szegmensben. A fővároson kívüli piacot nézve a megyei jogú, illetve a kisebb városok 15 és 14 százalékos bővülés könyvelhettek el. A községekben kicsit visszafogottabb, 9 százalékos volt a növekedés, ám Balogh László szerint a falusi CSOK utóbbiak piacán is élénkülést hoz.
A kereslet húzhatja magával a kínálatot is, egyre több a jó fogás az ingatlanpiacon is
Az ingatlan.com szakértője szerint a kereslet élénkülésének előjeleként volt értelmezhető a kínálat bővülése. Jelenleg közel 150 ezer eladó lakás- és házhirdetésből válogathatnak a vevők, ami 17 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt. “A legtöbb vevő a meglévő ingatlanának eladásából finanszírozza a következő otthonát, ezért a kínálat utánpótlása is folyamatos lehet 2024-ben. A megindult keresletélénkülés miatt a vásárlóknak az idő kritikus tényezővé válik, ezért egy-egy álomotthon megszerzése miatt motiváltak lehetnek a meglévő otthonuk mielőbbi sikeres értékesítésében is. Ennek köszönhetően pedig egyre több jó fogás bukkanhat fel a lakáspiaci kínálatban is.” – értékelte a helyzetet Balogh László. A szakértő hozzátette azt is, hogy a kínálat bővülése azért sem meglepő, mert a keresletélénkülés miatt a tulajdonosok és ingatlanközvetítők is pontosan tudják, hogyha most nem találkoznak a vásárlók az általuk hirdetett eladó ingatlanokkal, akkor lemaradnak az állami támogatások által fűtött első komoly vevői hullámról.
Adásvételek negyedéve lehet
“A decemberben és az év elején megugró kereslet várhatóan februárban, márciusban jelenik meg az adásvételek számában. Az első negyedévben 5-8 ezer olyan adásvételre kerülhet sor, ami a lakástámogatások bevezetésének és bővítésének köszönhető.” – fogalmazott Balogh László.
Példaként említette a babaváró támogatás indulását, a kedvezményes hitel bevezetését követő hónapokban nagyon masszív volt a kereslet a konstrukció iránt. “Most is erre számítunk, tehát a támogatásokat kihasználó vevők első hulláma miatt erős lesz az első negyedév. Utána várhatóan felveszi a 2024-es utazósebességet a lakáspiaci forgalom, ami minden bizonnyal erősebb lesz a tavalyinál, de még elmarad a 2021-es évtől.” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
Idén a nagyok mellett nőhetnek igazán a kicsik
A 2024-ben bevezetett Csok Plusz a jövőben gyermeket vállaló családok vásárlóerejét növeli akár 50 milliós, kedvezményes kamatozású hitellel. Ez az ország bármely településén felhasználható ingatlan vásárlásra, építésre vagy bővítésre. Ugyanakkor van 2630 olyan kisebb lélekszámú város és község, ahol ez kombinálható a megújított Falusi CSOK-kal, ami lakóingatlanok vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez segíti maximum 15 milliós támogatással a gyerekes családokat. E kettőhöz még hozzákapcsolható a hagyományos, legfeljebb 11 milliós kamatmentes Babaváró hitel is.
Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője számba veszi: ebben a csomagban mindenféle lakásmegoldásra – vételre, építésre, bővítésre, korszerűsítésre – van valamilyen támogatás, s van benne kedvezmény a már megszületett, valamint az egyelőre csak reménybeli gyerekek után is. Azaz sokféle vevő, sokféle megoldást keresve jelenhet meg ezzel az állami segítséggel a falusi csokos települések piacán. A növekvő keresletnek várhatóan az is a következménye lesz, hogy ott az árak már rövid távon elindulhatnak felfelé. Ám az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy a falusi csokos települések között egyáltalán nem csak leszakadó, kiürülő zsáktelepülések vannak. Közülük jó néhány frekventált térségbe tartozik, számos olyan előnnyel, ami kifejezetten vonzó lehet a betelepülőknek, így vélhetően ezek fogják a legnagyobb hasznát látni a támogatások következtében élénkülő keresletnek.
A falusi csok által preferált 2630 település között mintegy 300 olyan van, amelyet hivatalosan is valamely nagyobb centrumhoz kapcsolódó lakóhelyként tartanak nyilván. Ezeket az úgynevezett agglomerációs területeket nem csak egy-egy nagyvároshoz való fizikai közelségük jellemzi, hanem az is, hogy erős kapcsolatban vannak annak gazdasági és kulturális életével, valamint a közszolgáltatásaival is. Ezt a viszonyt igen látványosan mutatja be immár évtizedek óta a budapesti agglomeráció. Az itt letelepülők egyszerre használhatják ki a fővárosinál jellemzően – de nem minden esetben – alacsonyabb ingatlanárakat és a közeli nagyváros munka-, oktatási-, és egyéb infrastrukturális lehetőségeit.
2024-ben még itt, Budapest tövében is van lehetőség a falusi csokot is kihasználni a többi támogatás mellett. A bal parton erre Sződ kínálkozik, a nagyvárostól mintegy 30 kilométerre, a Gödöllői-dombság szélén. A Duna túloldalán, a Pilis peremén pedig Perbál, míg a Pilis völgyében Pilisszentkereszt, a népszerű kirándulóhely kínál hasonló lehetőséget.
A jól prosperáló Székesfehérvár vonzáskörzetében 18 falusi csokos település található. Közöttük van Sárkeresztes, mely a megyeszékhely központjától mindössze 8 kilométerre fekszik. Lovasberény, illetve Seregélyes sincs messzebb Fehérvártól 20 kilométernél, ráadásul még ennél is közelebb vannak egy másik vonzó célponthoz, a Velencei-tóhoz. A nagyobb dunántúli tavunknak, a Balatonnak hivatalosan is van agglomerációs területe. Abba 9 olyan település tartozik, amelynek a lakosságmegtartó képességét a falusi csok is támogatja, ilyenek a déli parton Fonyód, az északin pedig Zánka, Szigliget, Örvényes vagy Tihany.
Szerte az országban vannak olyan kistelepülések, melyek lakói az otthonteremtési támogatások előnyeit valamely nagyváros közvetlen szomszédaiként élvezhetik. Kaposvár mellett ilyen például Kaposújlak, Kaposszerdahely és Taszár is, Pécs tövében Kökény, Szekszárd mellett Őcsény és Kakasd, Kecskemétnél Jakabszállás, Szeged és az országhatár között Kübekháza, Békéscsaba szomszédságában pedig Doboz.
Ám a nagyobb piacélénkítés inkább az ország nyugati szélén várható, ahol például Zalaegerszeg vagy Szombathely vonzáskörzetében nem csak a megyeszékhely, hanem az ausztriai munkahelyek közelsége is vonzó lehet. A zalaegerszegi agglomerációba 37, a szombathelyibe 40 falusi csokos település tartozik. Ugyanebből az okból lehet különösen vonzó lakhely északabbra a Sopron melletti Fertőboz, Hidegség és Pinnye.
A térség legdinamikusabban fejlődő iparvárosának, Győrnek, mely jó ideje nagy számban vonz betelepülőket, ugyancsak kiterjedt agglomerációs övezete van, s abban is található 33 kedvezményezett település. Közülük húsz kilométerre sincs a várostól például Bőny, Enese vagy Vének. A fejlődés keltette érdeklődés nyomán a lakásárak is tempósan emelkedtek a térségben, ezzel Győr a tavalyi évre már a második legdrágább lett a megyeszékhelyek között a maga 665 ezer forintos átlagos négyzetméterárával. Így a közeli falvakban elérhető kedvezmények nem csak az ottani letelepedést, hanem a városból való kiköltözést is ösztönözhetik. A térség lakáspiacának az is sajátossága, hogy Pozsony közelsége miatt számottevő a szlovákiai vásárlók szerepe. Velük a falusi csokos településeken is számolni kell, különösen, hogy a kedvezmények – ha van magyarországi állandó lakcímük – az uniós polgárok számára is elérhetők. A KSH 2023. II. negyedévi lakáspiaci összefoglalója[1] meg is említi, hogy az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét. Az általuk példaként említettek között szerepelt a keleti országrészben Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti is, melyek ugyancsak falusi csokos települések, és egyértelműen Kassa vonzáskörzetébe tartoznak.
Forrás: ingatlan.com, OTP Ingatlanpont
