Az építőipari szakemberhiány kritikus méreteket ölt, pedig rengeteg megrendelés kellene a kivitelezőknek teljesíteniük. Ugyanakkor nagyon kevés a szakember, a jó szakember még kevesebb, és rövidtávon nem is tud jelentősen javulni a helyzet. A hosszú távra azonban kellenek és vannak megoldások: ennek egyik ígéretes példája a KÉSZ Csoport oktatóközpontja.
Mint ahogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke nemrégiben fogalmazott, az építőiparban jelenleg nincsen munkaerőhiány, azonban súlyos szakember- és mérnökhiánnyal küzdenek a kivitelezők. Az elmúlt években sokan mentek külföldre, vagy más ágazatokba, az iskolákból pedig alig jött ki – pláne jól képzett – utánpótlás.
A szakképzés átalakítása megkezdődött, azonban természetesen évek kellenek, mire a most beiskolázott gyerekekből végzett szakipari munkások lesznek. A felnőttképzés és a vállalati képzések, valamint az esetlegesen külföldről hazatérő szakképzett munkások enyhíthetik valamelyest addig a hiányt. A felnőttképzés javítása, színvonalának emelése is kulcsfontosságú, a kezdeti lépések itt is megtörténtek.
A valódi megoldás azonban a szakképzés megújításában rejlik. Ennek egyik kulcseleme a piaci szereplők, a szakembereket később alkalmazó vállalatok, vállalkozások bevonása a képzésbe. Ők pontosan látják, milyen képesítésre, tudásszintre van szükség ahhoz, hogy a megrendelések megfelelően, a kívánt minőségben elvégezhetők legyenek.
Számos ágazatban vannak már jól működő, előremutató példák erre, azonban az építőipar ebben is speciális terület. Eleve nehezíti a piaci szereplők bevonását az az adottság, hogy az építőiparban a vállalkozások 95-96 százaléka mikrovállalkozás. Ugyancsak nehézség, hogy az építőipari szakképzésben különösen fontos a tömbösített gyakorlati oktatás, az évszakokhoz igazodás. A kivitelezők túlterheltsége és a kivitelezések ciklikussága sem ösztönzi a képzésbe való befektetéseket.
Van már jó gyakorlat
Az egyik legnagyobb hazai építőipari vállalat a KÉSZ Csoport az elmúlt években olyan képzőhelyet hozott létre, amely a többi cég számára is példaértékű lehet.
2017-18-ban az induló létszám Kecskeméten tizenegy-néhány fő volt. Ebből a tanulószervezésnek köszönhetően mára mintegy 250 fő lett, ami a 2022-23-as tanévre még tovább bővülhet. Idén szeptembertől az új rendszerben Kecskeméten és Szegeden is folyik ágazati alapképzés, és a 10-11-edikesek számára hegesztő, épület- és szerkezetlakatos, villanyszerelő, gépi forgácsoló, CNC forgácsoló és mechatronikus karbantartó szakmákat oktatnak.
Azt fontos itt megjegyezni, hogy a KÉSZ olyan gyártási folyamatokra – pl. acél és vasbeton szerkezetek, építési termékek előállítása, villanyszerelés, karbantartás – építette ki vállalati oktatását, amelyek nem építőipari alapszakmák. Ám azok a folyamatok, ahogy létrehozták az oktatóbázist, ahogy szervezik az oktatást, ahogy a tanulókat kezelik, ahogy bevonják őket a termelőmunkába, bármilyen ágazati és vállalati képzésben, így az építőipari szakmáknál is jó gyakorlat lehet.
Létrehoztak egy ágazati képzőközpontot a vállalati képzőközpont mellé, amelyekkel párhuzamosan stratégiai együttműködésekkel, szakemberek bevonásával teremtenek további lehetőségeket, de tervezik tovább szélesíteni az oktatási tevékenységet más partnerekkel is.
A legfontosabb cél, hogy a tanulók felkészüljenek az ágazati, majd a szakmai vizsgákra, minden olyan gyakorlati képzést megkapjanak, amire ehhez szükségük van a szakmai képesítéshez. Ám ezen túlmenően projektfeladatokkal is ellátják őket, amelyekben egyrészt tanulják az együttműködést, akár a más szakmát tanuló társakkal, másrészt a valós munkafeladatokból is kóstolót kapnak. Így nyílik meg a lehetőség, hogy bekapcsolódhassanak kutatásokba, sőt gyári termelő folyamatokba. Ezzel végeredményben létrejön egy a duális képzésnél teljesebb triális képzési struktúra, amelyben a közismereti tárgyak maradnak az iskolában, a szakmát pedig a tanműhelyben és üzemi körülmények között tanulják a fiatalok.
Az alternatív oktatási módszerek (pl. projektmódszer) mellett kiemelt szerepe van a kompetenciafejlesztésnek, a folyamatos mérésnek, a pedagógiai munkának, a tanulók motiválásának, a közösségi élet kialakításának. Itt nem csak szakképzés, hanem a tanulók teljes fejlesztése zajlik.
A tanműhelyekben tisztaság van, rend, a falakon inspiráló színek, a kedvenc hely itt is a teakonyha és a Hexagon közösségi tér, amelyet kifejezetten fiataloknak alakítottak ki. Itt tudnak kávézni, szünetelni, vagy éppen elvonulni, de még elméleti oktatás is zajlik itt néha.
Nagyon tudatos volt, hogy milyen oktatói helyszíneket alakítanak ki, milyen légkört teremtenek az oktatásnak, hiszen egy menő képző központ kifejezetten vonzó lehet a fiatalok számára. A szakmai oktatáson túli pedagógiai munka segít abban nagy a belépő fiatalok ne morzsolódjanak le, és elvégezve a képzést azonnal használható szakemberek legyenek.
A KÉSZ-nél nem dőltek hátra a jól végzett munka után: a tanműhelyek fejlesztése, a képzési programok továbbfejlesztése, a tanártovábbképzés, és természetesen a tervezett tanulólétszám-építés is folyamatos. Jól látszik, hogy kell egy bizonyos üzemméret és egy megfelelő nagyságú vonzáskörzet, hogy egy ilyen oktatási központ felépítése és fenntartása hatékony legyen. Az oktatást össze kell hangolni a vállalati folyamatokkal, hiszen ez is a gazdálkodás része, ezért itt is érvényesülnie kell az üzleti szemléletnek. Ugyanakkor a képzőközpont utánpótlással látja el a vállalatcsoportot: a saját képzésből kikerülő fiatalok 80%-át a KÉSZ foglalkoztatja tovább.
A KÉSZ szerint a szakmai oktatás egyik alapja a vállalat és a képzőközpont mint tudásbázis közötti szinergiák kihasználása, és sikerkritériumai között kiemelt szerepe van a hosszú távú, stratégiai gondolkodásnak és minőségi szemléletnek, az értő kommunikáció és az elkötelezettség mellett.
