A magyar lakásállomány igencsak elöregedett, településeink csaknem felében még az 1946 előtt épült lakások vannak többségben. Ezt a TLE igylakunk.hu kiállítása is jól illusztrálta 2013-ban. A Lechner Tudásközpont elemzése most azt is megmutatja, az országban hogyan oszlanak meg a különböző korú lakóépületek.
Térképük a lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlását ábrázolja az alapján, hogy adott településen melyik a lakásépítések legmagasabb arányt képviselő időszaka. Kiss Dániel, a Lechner Tudásközpont térinformatikusának összeállításából kiderül, hogy a magyar települések 48,7 százalékában még mindig 1946 előtt épült házakból van a legtöbb és mindössze a települések 5 százalékában vannak többségben a rendszerváltás után épített lakások.
A legidősebb, 70 évesnél régebbi házak és lakások leginkább a Dunántúl közép-nyugati és déli, valamint az Alföld déli területein, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén és a Közép-Tisza-vidéken vannak elsősorban aprófalvas településeken és a műemlékekben gazdag városokban. A legnagyobb ezeknek a lakásoknak az aránya Budapest belvárosában, ahol az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti.
A települések csaknem 20 százalékában az 1946 és 1960 közötti épületekből van a legtöbb, tipikusan ilyenek az iparosítási hullám alatt gyorsan felhúzott ipar- és bányászvárosok, mint Oroszlány, Komló, Várpalota.
A települések több mint 8 százalékát a 60-as évek Kádár-korszak kockaházai (Győr-MosonSopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes térségei) és lakótelepei (Székesfehérvár, Miskolc, Tatabánya, Szolnok) uralják.
Településeink 14 százalékát az 1971 és 80 között épült házgyári lakótelepek határozzák meg (pl. Budapest külső kerületei, Óbuda, Csepel vagy Újpalota), valamint az ország észak-nyugati és észak-keleti részében.
Az 1970-es évek közepétől a rendszerváltásig tartó második lakásépítési program keretében 700 ezer lakás épült országszerte, de a 80-as években épült lakások már csak a településeink 4 százalékában dominálnak. A rendszerváltás utáni évtized még kevésbé meghatározó.
Az ezredforduló után azonban több térségben is jelentős számú lakás épült, ebben elsősorban a budapesti, a debreceni vagy a szombathelyi agglomeráció és balatoni régió egyes települései jártak élen.
Részletes elemzés a Lechner Tudásközpont oldalán olvasható. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatain alapuló térkép interaktív változata a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb webcímen érhető el, a hazai települések lakásállományának részletesebb bemutatásával.
