Tíz különböző, alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagból – a többi között földből, biocementből, micéliumból, szilíciumból és szalmából – készült építészeti töredékek láthatók a Reset Materials elnevezésű kiállításon. A Koppenhágai Kortárs Művészeti Központban látható tárlat azt mutatja be, hogyan nézhetne ki egy kísérleti bioanyagokból készült város – olvasható a Dezeen oldalán.
A kiállítás 10 művész és építész együttműködésének eredménye, amelyek célja, hogy feltárják, hogyan lehet ezeket az anyagokat – pl. kenderbeton, pórusbeton, újrahasznosított műanyag, fahulladék és növényi rostok – új módon felhasználni.
A Reset Materials építészeti töredékekből álló tájképként lett megtervezve.
Nem is az anyagok vannak a középpontban a kiállítások, a cél ugyanis az volt, hogy a látogatóknak valódi képet adjanak arról, hogyan nézhetnek ki és milyen érzeteket nyújtanak az ezekből az anyagokból készült épületek és szerkezetek. A látogatókat arra invitálják, hogy fedezzenek fel egy háromdimenziós tájat, amely tele van nagyméretű tárgyakkal és installációkkal, amelyeket nemcsak közelről láthatnak, hanem meg is érinthetnek és megszagolhatnak. Nem az egyes anyagokat akrják népszerűsíteni, hanem azt szeretnék bemutatni, hogy hogyan lehet őket együtt használni.
„Az anyagi kánon kibővítéséről van szó” – mondta Chrissie Muhr, svájci építész és kurátor. „Feltárjuk és megmutatjuk a komplexitását, hiszen nem egy győztes anyag létezik. El kell fogadnunk ezt a sokszínűséget”. „Az intimitás különböző szintjeit és az anyagokkal való testi találkozás lehetőségét akartuk megteremteni.”
A kiállítás olyan anyagok új felhasználási módjait tárja fel, mint például a micélium.
A kiállításon több vezető építészstúdió, köztük a 3XN és a Henning Larsen Architects, valamint olyan művészek, mint Jakob Steen és a Studio ThinkingHand is részt vesznek.
A legszembetűnőbb kiállítási tárgyak közé tartozik a szalmából készült elemek sorozata, amely a Dán Királyi Akadémia Ipari Építészeti Központja (CINARK) és Tove Storch művész által vezetett projekt eredménye. A projekt azt vizsgálja, hogyan válhatnak a kötegelt nádból teherhordó ívekké, míg a nádból készült paneleket hőkezelni lehetne a tűzbiztonság javítása érdekében.
Az anyaginnováció egyik leglenyűgözőbb példája Honey Biba Beckerlee művész és a Lendager építészstúdiótól származik, akik a szilícium, az oxigén után a Föld második leggyakoribb elemének új felhasználási módjait vizsgálják. Számos termékmintát mutatnak be, köztük szilíciumhulladék és föld keverésével készült téglákat, valamint szilíciumporból készült mázzal ellátott csempéket.
A dán ReVærk építészstúdió összefogott Kasper Kjeldgaard tervezővel, hogy megvizsgálják, hogyan lehet javítani a döngölt föld szakítószilárdságát, amit egy pár ívelt fal mutat be.
Eközben Frans Drewniak, a Dán Királyi Akadémia professzora és Sara Martinsen tervező olyan építészeti berendezési és felszerelési tárgyakat mutat be – a falaktól a redőnyökig -, amelyek csalán-, kender-, len- és angolnafűszálakból készültek.
„Minden egyes anyagot fel akartunk erősíteni és felhatalmazni arra, hogy megmutassa a benne rejlő lehetőségeket, hogy megmutassa, mi lehet vagy kell, hogy legyen a legnagyobb erőssége” – mondta Muhr.
Az anyagmintákat egy fahulladékból készült asztalon mutatják be.
A nagyméretű töredékek mellett a kiállításon egy asztal is helyet kapott, ahol a látogatók biomassza-mintákat fedezhetnek fel. Ezt az asztalt a hulladékfával dolgozó csapat hozta létre, amelyet Kim Lenschow építésziroda és Bonnie Hvillum, a Natural Material Studio bioanyagokra specializálódott építészmérnöke alkotott. A Dinesen fapadlógyártó cégtől származó vágott anyagból készítettek egy asztalt, amely átível a szoba hosszán, valamint egy sor székletet, amelyeket kisebb fadarabok összefogásával készítettek.
Az Archival Studies a kiállítás tervezésének más elemei esetében is a hulladékmentes megközelítést alkalmazta. A padlóburkolat felülete egy építkezésről származó, újrahasznosított membrán, míg a mennyezetről textil lóg le.
Forrás és további képek: Dezeen
