Konkrét példán keresztül mutatjuk be, mit kell tenni, milyen feltételeknek kell megfelelni a Lakásépítési támogatás („Szocpol”) igénylésekor új lakás építéséhez. Az eset a jelenleg hatályos szabályokat veszi alapul, de azt is megmutatjuk, mi változik 2015. július 1-jétől, amikor a támogatást már Családi Otthonteremtési Kedvezménynek hívják majd.
Kérdés:
Egy kétgyermekes házaspár családi ház építése kapcsán, a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében mekkora összegű vissza nem térítendő lakásépítési támogatást (a továbbiakban: lakásépítési támogatás) vehet igénybe, ha:
– A lakás fűthető hasznos alapterülete1 : 100 m²
– A lakás teljes nettó alapterülete2 : 130 m²
– Eltartott gyermekek száma3 : 2
– Energetikai minősítési osztály: „A+” (fokozottan energiatakarékos)
– Építési költség nettó összege4 : 25.550.000,- Ft
Válasz:
A fenti példa alapján az igényelhető támogatás összege: 1.560.000,- Ft5
Szabályok:
1. Főbb eljárási szabályok
1.1. Lakásépítési támogatás az erre az állammal szerződött hitelintézetektől igényelhető (pl.: OTP Bank; UniCredit Bank; Erste Bank, FHB Bank, K&H Bank).
1.2. A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a hitelintézettől.
1.3. A hitelintézet a támogatott személytől a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás összegének 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet.
1.4. A lakásépítési támogatásra való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani.
1.5. A támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylővel a lakásépítési támogatás nyújtásáról szerződést köt.
2. A lakásépítési támogatás igénylésének főbb feltételei:
2.1. Az igénylő nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona6, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs.
(Kivételek: az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának:
– együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
– a tulajdonában lévő lakása lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
– a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik).
2.2. Feltétel, hogy az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely a Korm. rendeletben meghatározott (3. § c) pont, ca) – cf) alpontok) tételekkel csökkenthető.
2.3. Az igénylő a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában:
– 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan TB jogviszonnyal rendelkezik – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van -, és
– nincs köztartozása.
2.4. Az igénylő:
– a hitelintézethez benyújtja az energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról, amely „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályú7, valamint
– nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi engedély megszerzését követően a lakás hatályos energetikai tanúsítványát a hitelintézetnél bemutatja.
2.5. Az igénylő nyilatkozik arról, hogy legkésőbb a támogatás utolsó részfolyósításáig a hitelintézet részére bemutatja:
– a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat,
– a használatbavételi engedélyt.
2.6. Az igénylő nyilatkozatban:
– hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei meghatározott adatait (pl.: név, anyja neve; lakcím; adóazonosító jel), valamint a támogatásra vonatkozó információkat ellenőrzés céljából a hitelintézet átadja a Magyar Államkincstár, vagy az állami adóhatóság részére,
– hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen – a lakásban is – ellenőrizze,
– tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel,
– vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakás vonatkozásában a használatbavételi engedély megadását követő 10 év lejártáig haszonélvezet alapítására nem kerül sor, és vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni;
– kötelezettséget vállal arra, hogy az utolsó részfolyósítást követően legalább az elidegenítési tilalom megszűnéséig terjedően a lakásban lakóhelyet létesít, és az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, mely igazolja, hogy a támogatással épített ingatlan mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a lakásépítési támogatás folyósítása történt.
3. Pénzügyi lebonyolítás
3.1. A lakásépítési támogatás összegét új lakás építése esetében:
– készültségi fokkal arányosan,
– utólagosan és
– a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély kiadását követően
kell folyósítani.
3.2. A hitelintézet a lakásépítési támogatás készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a helyszínen ellenőrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését.
3.3. A támogatás igénybevételével épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.
4. OTP Bank Nyrt.-től telefonon kapott tájékoztatás
4.1. A vonatkozó kivitelezési szerződésnek a lakásépítési támogatásra vonatkozóan rendelkezéseket nem kell tartalmaznia, de a szerződést be kell nyújtani a hitelintézet részére.
4.2. Utólagos, készültségi fokkal arányos folyósítással kapcsolatos információk:
– 1. részlet: 40%-os készületségi fok
(teherhordó szerkezetek, tetőszerkezet, tető héjalása, etc.)
– 2. részlet: 80%-os készületségi fok
(külső nyílászárók, közműhálózatok kiépítése, hideg burkolás megkezdése, etc.)
– 3. és egyben utolsó részlet:
használatbavételi engedély
4.3. A hitelintézet szakértővel vizsgálja meg, hogy a felépítendő családi ház bekerülése költsége (építési költsége) piaci értéken mennyi.
5. 2015.07.01. napjától irányadó szabályok
5.1. 2015.07.01. napjától módosul az irányadó Korm. rendelet.
Jelen példa szerinti tényállás vonatkozásában azonban a 2015.07.01-től irányadó szabályok a teljesítendő feltételek vonatkozásában lényeges változást nem hoznak, valamint a támogatás összege (1.560.000,- Ft) sem módosul.
5.2. A módosuló szabályok közül fentiek ellenére említést érdemel:
– lakásépítési támogatás új elnevezése: családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK);
– a korábbi lakáscélok melltt igényelhető használt lakás vásárlására és meglévő lakás bővítésére is;
– igényelhető 1 meglévő vagy 4, 8éven belül vállalt gyerek után is;
– gyermeknek minősül a magzat vagy ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően8.
Lábjegyzetek:
1.A hasznos alapterület a lakás fűthető alapterületének azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. A számítás során nem lehet figyelembe venni az erkély, a loggia, a terasz, a tornác, a tároló helyiség, a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét. A lakás fűthető hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m²-t.
2.A lakóépület teljes nettó alapterülete a bekerülési költség meghatározásánál mérvadó. A lakóépület teljes nettó alapterületébe, így a bekerülési költségbe a fűthető és a fűtetlen (pl. gépjárműtároló helyiség, az erkély, a loggia, a terasz, tároló) épületrészek alapterülete egyaránt beszámítandó.
3.gyermek: aki az igénylő eltartottja és
a) a 16. életévét még nem töltötte be,
b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, vagy
c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
4.A központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a Magyarország területén 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építéséhez, amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.
5. A lakás fűthető hasznos alapterülete 90,01 – 160 m², 2 eltartott gyermek, „A+”-os energetikai osztály esetén:
1.300.000,- Ft x 1,2 =1.560.000,- Ft.
6.A Korm. rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési engedélyben és a használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás.
7.Ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya:
– kedvezőbb a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról készült energetikai számítás szerinti energetikai minősítési osztálynál, akkor a támogatott személy a megvalósult, energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult,
– nem éri el a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról készült energetikai számítás szerinti energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy a megvalósult, energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult.
8.A családok otthonteremtési kedvezménye összege – a meglévő – ideértve a terhesség 24. hetét betöltött magzatot és ikermagzatot is −, ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybevettek -, három gyermek esetén, amennyiben a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete 90 m2-t meghaladja, 2.000.000,- Ft. Ehhez az összeghez jön hozzá „A+”-os energiaosztály esetén az 1,2-es szorzó.
Kapcsolódó, letölthető mellékletek:
1. sz.: A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII.6.) Korm. rendelet (2015.06.30. napjáig hatályos);
2. sz.: OTP Bank Nyrt. lakásépítési támogatásra vonatkozó tájékoztatója (a tájékoztató készítésének dátuma 2015.02.01.);
3. sz.: NGM vonatkozó tájékoztatója (4-12. oldalak; érvényes 2015.01.01. napjától);
4. sz.: Erste Bank Hungary Zrt. lakásépítés támogatás igénylésére vonatkozó formanyomtatvány.
1._sz._melleklet_a_lakasepitesi_tamogatasrol_szolo_Korm.rendelet.doc
2._sz._melleklet_OTP_tajekoztato_lakasepitesi_tamogatas.pdf
3._sz._melleklet__NGM_tajekoztato_lakasepitesi_tamogatasok_2015_01_01.pdf
4._sz._melleklet_ERSTE_igenylo_lap_formanyomtatvany.pdf