Összefoglaló a bérlakáskonferenciáról – Nem halogatható tovább egy a jelenleginél jóval nagyobb megfizethető és jó minőségű bérlakásállomány létesítése és elérhetőségének megteremtése. Mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a cégeknek elemi érdekük és kiemelt feladatuk, hogy közösen megoldást keressenek erre.
Mindez nem a közeljövő, hanem a jelen sürgető tennivalója, ezért kerestünk jó példákat, működő modelleket, megoldási javaslatokat, ötleteket a WIENERBERGER zRt., a Habitat for Humanity Magyarország és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület közös konferenciáján.
Magyarország Európa végén kullog a bérlakások számát tekintve, miközben a lakáspiacon óriási kereslet mutatkozik bérlakások iránt, ami az elmúlt időszak jelentős lakbéremelkedése is mutat.
Számos élethelyzetben (családalapítás, válás, távoli munkalehetőség) ugyanakkor éppen a lakásbérlés lehet racionális megoldás sokak számára. A szűk és rossz minőségű önkormányzati bérlakások, illetve az ugyancsak korlátozott és nagyon megdrágult piaci bérlakások között nincs ajánlat a bérből és fizetésből élő középosztály, a pályakezdő fiatalok, a mobilizálódó munkaerő számára.
Ami van, azzal a fentieken túl az egyik legnagyobb probléma, hogy bizonytalan lakhatást jelent, hiszen a mai bérlakáspiacon mind a bérlő, mind a bérbeadó helyzete bizonytalan. Sokan ezért választják kényszerből a biztonságosabbnak gondolt saját tulajdont, akár anyagi lehetőségeiken felül is.
A Magyarországon nem lakottként nyilvántartott, nem feltétlenül üres kb. 560 ezer lakás (KSH, 2015) fele nagyon rossz minőségű, és az elhelyezkedése sem igazodik a munkaerő-piaci kínálathoz: a bérlakásrendszer való bevonásuk tehát nem jelent teljes megoldást a bérlakáshiányra.
Biztonság, megfizethetőség és minőség
Bérlakásépítésre a könnyebb üzemeltethetőség, a minőségi, energiahatékonysági szempontok érvényesíthetősége miatt is szükség van. Ezen túlmenően jól beilleszthető a barna mezős területek hasznosításban és a városrehabilitációs programokban.
A lakásügy, ezen belül a bérlakások ügye is közérdek, ezért nem kérdés, hogy az államnak is szerepet kell vállalnia egy jó minőségű, olcsón üzemeltethető, elérhető bérleti díjú lakásokból álló rendszer megteremtésében. Ez jelenti egyfelől a bérlakásépítések, a bérlakásállományba bevonható lakások felújításához szükséges finanszírozást, akár költségvetési forrásból, akár EU-s források bevonása feltételeinek a megteremtésével.
Másrészt olyan környezetet kellene teremteni – például az adózás megkönnyítésével –, hogy akár a befektetőknek is érdemes legyen belépni a bérlakásépítési piacra.
Hegedűs József szociológus, a Városkutatás Kft. vezetője kiemelte: alsó középosztály olyan kockázatokkal néz szembe egy betegség, válás vagy munkanélküliség esetén, amelyeket csak egy ilyen támogatott, jogi-társasági rendszerrel lehetne kezelni, ahol a kockázat megoszlik a szereplők – a bérbeadók és bérlők – között. Hangsúlyozta, hogy elsődleges feladat a biztonság megteremtése. Az ehhez szükséges jogszabálymódosítások gyorsan és kevés költséggel eredményt hoznának, ám ez is feltétlenül állami feladat.
Kidolgozott megoldási javaslatok vannak
Több jó példát és lehetséges modellt is bemutattak a résztvevők. A kiválóan működő, több százezres bérlakásállományt létrehozó és működtető, előremutató építészeti mintákkal is szolgáló osztrák rendszer jó példa lehet számos szabályozási, finanszírozási, minőségi szempontból is.
A TLE által javasolt közösségi bérlakásépítési modellben a bérlő érdemben hozzájárul a méltányosan kialakított (1000Ft/nm/hó) bérleti díjhoz, az állam pedig olyan rendszert alakít ki, amiben olcsón, kedvező finanszírozási költségek mellett, jó minőségű lakások épülhetnek.
A bérlakásállományt nem csak építéssel lehet bővíteni, költséghatékony és innovatív megoldásokkal a meglévő állományból is bevonhatók lakások, az erre alkalmas szociális lakásügynökség (SZOL) modelljét dolgozta ki a Habitat és a Városkutatás Kft. Ebben a modellben a tulajdonos és a támogatott bérlők között az ügynökség közvetít, emellett bővíti a lakáskínálatot az üres és alulhasznosított lakások bevonásával.
A Városkutatás Kft. bérlői szövetkezet (BÉSZ) modelljében építéssel vagy felújítással hozzák létre hosszú távú bérletre a kiadható lakásállományt, a bérlők pedig nem szerezhetnek tulajdonosi jogosultságokat. A modellek megvalósításának kritikus pontja a különböző szereplők érdekeltségének megteremtése.
Győrben a fejleszteni szándékozó nagyvállalatok hosszú távra terveznek, már a jövőbeli munkavállalókat is keresik, hiszen már ma akadályozza a beruházásokat, hogy Győrben és környékén nincsen munkaerő, illetve óriási a fluktuáció. A legfontosabb feladat a munkavállalók stabilizálása, családok odatelepítése lenne, ám ehhez megfelelő lakhatási lehetőség kell, ami elfogyott – mondta el Szilasi Tamás, a Nemak Győr Aluminiumöntőde Kft. képviselője.
Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke a Győri Iparkamara képviseletében vett részt annak a projektjavaslatnak a kidolgozásában, amelyben 30-30%-os állami, önkormányzati és vállalati részvétellel 300 bérlakás épülhetne a városban. Az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások minimum 15 éves bérlését a Nemak és az Audi garantálná, ami a dolgozóknak havi 100ft/nm/hó ár költséget jelenteni, amely munkáltatói támogatással még megfizethető lakhatás lenne – ismertette a javaslatot. A nem utolsó sorban a GDP-t is növelő iparfejlesztést elősegítő projekt megvalósulása a kormányzati szándékra vár.
Vannak jó példák
Máté Antal, Nyírbátor polgármestere elmondta, hogy komplex programot indít a város a következő évben, amelynek keretében mintegy 800 lakást, köztük bérlakásokat építenek a helyi, illetve a 70 településről a városban ingázó több ezer dolgozó lakhatásának megoldására. Fontos számukra, hogy a település tudjon olyan jövőt kínálni a fiataloknak, hogy ne költözzenek el onnan, hiszen visszacsábítani még nagyobb energiába kerülne. Ezek a befektetések elsősorban közvetett módon térülnek majd meg a város számára, nem feltétlenül a lakásállomány működtetéséből – mondta a polgármester.
Révi Zsolt győri főépítész szerint Győrben most 80%-ban bérbeadásra épülnek a lakások. Bár ezek magánépítkezések, de sejteni lehet, hogy kiadásra szánják őket. Az önkormányzat telekhozzájárulással és üzemeltetési szolgáltatással tud belépni a bérlakáspiacra, hiszen elemi érdeke, hogy a városban tartsa a munkaerőt, az ipart.
Veszprémben megalakult a szociális lakásügynökség (SZOL) a városi önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat részvételével – ismertette Moravcsik László a Máltai Szeretetszolgálat képviselője. A lakásügynökség sikeresen vesz részt az önkormányzati bérlakásállomány fejlesztésében (használt lakások bevonása), működtetésében, bérlőkkel való kommunikációban (hátralékosság megelőzése).
Ami a leginkább hiányzik
A résztvevők egyetértettek abban, hogy közvéleménynek meg kell ismernie a megoldási lehetőségeket, és társadalmi nyomást kell gyakorolnia a kormányzatra, hogy az végre komolyan átgondolja a lakástámogatások rendszerének átalakítását, és definiálja szerepét és tennivalóit a bérlakáspolitikában. Ez segíthet abban, hogy megszülessen a valós politikai akarat a magyar bérlakáshelyzet rendezésére, hiszen vitathatatlan sürgető feladat a kiszámítható lakásviszonyok megteremtése Magyarországon.
A konferencia öt panelbeszélgetése még számos fontos kérdést érintett, a problémák mellett hallottunk lehetőségekről és jó gyakorlatokról. A következő hetekben az igylakunk.hu-n induló sorozatunkban sorra bemutatjuk ezeket.
A rendezvényről készült sajtóközlemény itt olvasható: http://www.igylakunk.hu/tle-sajtokozlemenyek/item/988-uj-megoldasokra-van-szukseg-a-berlakasrendszerben
Videó a sajtótájékozattóról: http://www.igylakunk.hu/videok?task=play&id=49&sl=cats&layout=listview
