A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik, csak 21 százalék otthona szigetelt teljes körűen – derül ki a szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország portál közös felméréséből.
A januárban 1000 magyar ingatlantulajdonos megkérdezésével készített lakossági felmérés szerint az év első hónapjában a családok 54 százaléka átlagosan 25-30 ezer forintot, 11 százaléka 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12 százalékuk esetében pedig ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta.
A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. A családi házak nagy számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy ezek az ingatlanok teszik ki a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81 százalékát. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének.
A magyar ingatlanok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt. A válaszadók 49,7 százalékának otthona egyáltalán nem szigetelt, 21 százalékuk esetében csak a homlokzat, 7 százalékuknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a januári mínuszok ellen.
A magyar családok 56,4 százalékának otthona ugyanis átlagosan 21-24 fokra van felfűtve, 10 százalékuk pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. Csupán a felmérésben résztvevők 33 százalékánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 fok, amely egészségünk mellett pénztárcánkra is kedvező hatást gyakorol, hiszen a hőmérséklet egy Celsius fokkal való csökkentése 5-6 százalékkal csökkenti a fűtés költségét.
A havi kiadásainkat azonban nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden ezer családból 440 egyedi illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család – jellemzően a panel és társasházakban lakók – távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.
A magas fűtésrezsi azonban nem attól függ a legnagyobb mértékben, hogy mivel és mekkora lakóingatlant fűtünk, hanem attól, hogy otthonunk mennyire energiahatékony. Hiába lakik valaki kisebb alapterületű ingatlanban, előfordulhat, hogy az ingatlan állapota, illetve hőmegtartó képessége miatt többet költ fűtésre, mint az, aki nagyobb, de korszerűbb, jobb nyílászárókkal és szigetelt falakkal rendelkező épületben él – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.
Aszódy Tamás szerint iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból csak 560 ezer tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. A családi házak korszerűsítésére jelenleg annak ellenére nincs elérhető pályázati lehetőség, hogy csupán a hőszigetelésükkel az ország teljes gázfogyasztásának 8-10 százalékát meg lehetne takarítani.
A felmérésben megkérdezettek egyszerű megoldásokkal, ablakpárnával, a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével védekeznek a hideg ellen. A válaszok alapján a nem szigetelt ingatlanokban élő családok 70 százaléka tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, de a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni.
Forrás:Pénzcentrum, napi.hu
