A csökkenő újlakás-kereslet csak egy az európai demográfiai változás számos következménye közül, amellyel szembesülünk – de kétségtelenül új paradigma az európai építőipar számára – véli Nejra Macic, az Euroconstruct norvég elemzője.
Az elmúlt években a lakások és üdülők építése jelentősen visszaesett Norvégiában és a legtöbb európai országban is és az új nem-lakóépületek építése is viszonylag gyenge volt. Összességében az új épületek építése meredeken visszaesett Európa-szerte. Az idei évtől kezdődően – az Euroconstruct rövid távú előrejelzése szerint – javulás várható, és az új épületek építése a következő néhány évben fokozatosan nőhet erről az alacsony szintről.
Vannak azonban jelentős strukturális változások melyek azt mutatják, az új normális szint lényegesen alacsonyabb lesz, mint a pandémia előtt.
Ukrajna újjáépítése egyike azon kevés tényezőknek, amelyek ellensúlyozhatják az új épületek iránti kereslet hosszú távú csökkenését egész Európában, de itt a lerombolt épületek pótlása és nem az épületállomány növelése történik.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a megújuló energiára való áttérés és az európai szintű infrastrukturális fejlesztések hatalmas beruházásokat igényelnek majd. Ez azt jelenti, hogy a kamatlábak valószínűleg a jövőben is viszonylag magasak maradnak. Akárcsak az építési költségek, hiszen a kibocsátási kvóták árai nőnek, és a cement- és acélipar kibocsátási egységeinek térítésmentes kiosztását fokozatosan kivezetik majd az EU-ban.
A jövőben a beruházások a meglévő épületállományra fognak koncentrálódni
A felújítások és átalakítások nőni fognak az új építés rovására, hiszen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás zöldtetőket, jobb vízelvezetést, utólagos szigetelést, korszerűsített ablakokat, napelemet, geotermikus fűtést követel meg. A jövőben a meglévő épületeket hosszabb ideig kell majd használnunk, mint most, mert figyelembe kell vennünk a körforgásos gazdaság célkitűzéseit (a kibocsátást és a hulladékot, mely a bontással és az új építéssel jár). Igaz, bizonyos mennyiségű régi épület helyett továbbra is épülnek majd újak.
Csökkenő lakosság, csökkenő új lakás-kereslet
Európa csökkenő népessége, a jelentős öregedéssel párosulva, kevesebb alapterületet igényel majd. A Világbank előrejelzése szerint 2050-ig Európa lakossága várhatóan minden egyes évben csökkenni fog. Míg a 15–64 éves korosztály 1992-ben a lakosság 67,6%-át tette ki, idén ez 63,1%-ra csökkent, és várhatóan tíz éven belül 59,7%-ra esik le. Az összes korcsoport éves népességnövekedése az 1960-as évek elején közel 0,9% volt, 2004-ben 0,5%-ra esett vissza, míg tavaly nulla alá ment le. Ez a demográfiai változás csökkenteni fogja az új épületek iránti keresletet a jövőben.
Norvégiában is ez a tendencia, bár kevésbé drámai, mint Európa-szerte. A 15-64 éves korosztály itt 2009-ben érte el a csúcsot, a teljes népesség 66,3%-a volt. Ez az arány idén 65%-ra csökkent, és a csökkenés várhatóan felgyorsul majd a következő években. Az ukrán menekültek 2022-es érkezése óta erős volt a teljes népességnövekedés, de ez tavaly jelentősen lassult. A csúcs egyetlen negyedévben 14700 ukrán menekült volt. Ez az idei 1. negyedévben 2900-re esett le, így ez az időszak 2004 óta a legalacsonyabb népességnövekedés volt Norvégiában (kivéve a 2020-as pandémia évét).
A fentieknek ellentmondanak az Eurostat friss adatai, amelyek szerint az EU 450 milliós rekord népességszámot ért el, amit a migrációnak köszönhet. 2012 óta ugyanis évente több a halálozás, mint a születés, ami azt jelenti, hogy a népességnövekedés egyetlen hajtóereje a migráció.
2024-ben az EU 1,07 millió új lakossal bővült, mivel a 2,3 millió fős pozitív nettó migráció ellensúlyozta az 1,3 millió fős természetes fogyást.
„A megfigyelt népességnövekedés nagyrészt a COVID-19 utáni megnövekedett migrációs mozgásoknak tulajdonítható” – közölte az Eurostat. Ez a tendencia Európa demográfiai kihívásait helyezi reflektorfénybe, mivel a kontinens elöregedő népessége és alacsony születési rátája megterheli a jóléti rendszereket és munkaerőhiányt okoz.
Franciaország, Németország és Olaszország továbbra is a legnagyobb népességű EU-tagállamok közé tartozik, ahol a tömbben élők közel fele, 47%-a él.
Míg tavaly 19 országban nőtt a népesség száma, nyolc országban csökkent. A legnagyobb növekedést Málta könyvelte el, ahol 1000 lakosra 19,0 fő jutott, majd Írország következik 16,3 fővel és Luxemburg 14,7 fővel. A népességcsökkenésről beszámoló országok közül Lettországban volt a legmeredekebb a visszaesés (-9,9), amelyet Magyarország (-4,7) követett, a harmadik helyen pedig Lengyelország és Észtország végzett holtversenyben -3,4-es értékkel.
Az EU népessége 1960-ban még csak 354,5 millió volt.
Forrás: Euronews
Kevesebb nem-lakóépület fog épülni a magánszektorban is Az irodaterületek iránti hosszú távú kereslet várhatóan csökkenni fog a mesterséges intelligencia miatti termelékenységnövekedés, valamint az egészségügyi és gondozási szakmákban jelentkező növekvő munkaerőigény miatt. Bizonyos irodaépületeket valószínűleg átalakítanak majd, és összességében az új építések száma csökkenni fog. Ugyanez vonatkozik a kiskereskedelmi épületekre is, mivel az e-kereskedelem továbbra is fokozatosan felváltja, bár nem teljes mértékben, a fizikai üzleteket. A szállodaépületeket ez kevésbé fogja érinteni, mint más típusú kereskedelmi épületeket, és az egészségügyi és szociális épületek lehetnek azok az épülettípusok, amelyek bővülhetnek.
Forrás: Euroconstruct
