Az építőipari vállalkozások többsége 2025-ben bevételcsökkenéssel és romló jövedelmezőséggel számol, miközben a szektor továbbra is jelentős gazdasági súlyt képvisel. A kedvezőtlen környezet ellenére az ágazat idén 8000 ezer milliárd forint értékű beruházást valósít meg, és 13 százalékos hozzájárulással stabil pillére marad a hazai GDP-nek.
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének évzáró ünnepi közgyűlésén Koji László, az ÉVOSZ elnöke tolmácsolta a szervezet által megkérdezett építőipari vállalkozások 2025. évi értékelését, miszerint 60 százalékuknál csökken az árbevétel. Ugyanakkor hozzátette, hogy ezzel együtt is 8000 milliárd forint épít meg ebben az évben az ágazat, amihez mintegy 10 ezer milliárd forint értékű építőanyagra van szükség. Tehát az építési ágazat egésze a kereskedőkkel és a tervezőkkel együtt, még a jelenlegi nehéz körülmények között is 13 százalékkal tud hozzájárulni a hazai GDP-hez.
Az elnök beszélt a csökkenő jövedelmezőségről, amiről az építőipari vállalkozások 60 százaléka számolt be, 27 százalékuk számít stagnálásra. Az árbevétel arányos bruttó bevételt az ÉVOSZ 8 százalék körülire becsüli. Nagyon nagy a szóródás, de elég nagy a veszteséges cégek száma, mondta.
A megkérdezett cégek 85 százaléka számolt be kintlevőségekről, ebből a számlák a 10 százaléka tartósan nincsen kifizetve. Ez utóbbi, ami lánctartozásba kerül, ami ez év végére a 300 milliárd forintot is elérte.
A rendelésállomány a 2024-es szinten van, szintén nagy szóródással.
Az építőiparban tartósan foglalkoztatottak száma 25 ezer fővel lett kevesebb egy év alatt, mintegy 380 ezer fő 2025-ben.
Összességében az ágazat 20 százalékkal nagyobb teljesítményre lenne képes a tervezési, anyag-gyártási kivitelezési munkákban a jelenleginél.
„A 2026. évben érdemi bővülésre nem számítunk, talán az idei évet sikerül hozni. Kitörési pont a lakásügy lehet, ugyanakkor a választások miatt különösen nehéz év várható, mert a legnagyobb megrendelő ilyenkor nem foglalkozik a közbeszerzési eljárásokkal” – mondta Koji László.
Utalt arra is, hogy az elmúlt időszakban rengeteg új jogszabály jelent meg, ami miatt a vállalkozások kiszámíthatatlannak érzik a gazdálkodási környezetet.
Ugyanakkor, mint mondta, rájöttek arra a cégek, hogy a jelenlegi helyzetben egy-egy cég nem tud hatékonyan működni, ezért mindenképpen partnerkapcsolatokra van szükségük. Az ÉVOSZ-ban ott vannak azok a közepe és nagy vállalatok, amelyek felvállalták a koordinátori szerepet, hogy a hatékonyság és a stabilabb üzleti környezet érdekében húzzák magukkal a kisebb partneri vállalkozásokat elsősorban a képzésben, a fejlesztésben, adatkezelésben stb.
Elindult, de még nagyon hiányzik egy átfogó építőanyag-adatbázis létrejötte, amiből a megrendelőnek, tervezőnek, kivitelezőnek közösen kellene dolgoznia. Szintén várat magára az építési piac ellenérzése: szabályozási oldalról egyelőre nem látszik szándék arra, hogy erőteljesebb ellenőrzés alá kerüljön a vállalkozások működése, pedig az ÉVOSZ kidolgozta és bemutatta a kormánynak az Építészeti Rendészet koncepcióját.
A 2025-ös év sikerei között kiemelte az ágazati képzőközpontok számának gyarapodását, az egyetemi szintű együttműködéseket, a Prémium Magyar és Prémium Regionális Építőianyag védjegyek létrehozását, valamint az együttműködési fórumként megalakított Építőipari Kerekasztalt.
Az Építőipari Kerekasztal tagjai: az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Magyar Építész Kamara (MÉK), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság. Céljaik között szerepel az ágazat egészét érintő stratégiai kérdésekben közös szakmai álláspontok kialakítása és képviselete a kormányzati szervek, a piac és a nyilvánosság felé, konkrét szakmai javaslatok kidolgozása és eljuttatása a jogalkotók és a döntéshozók számára a piaci környezet javítása érdekében, valamint szakmai alapokon nyugvó érdekképviseleti tevékenység folytatása. A Kerekasztal a megalakulása óta eltelt időszakban napirendjére tűzte a többi között a harmadik országbeli munkavállalás szabályozási pontjait, valamint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárási gyakorlatának kérdéskörét.
A rendezvényen Varga Mihály, a Jegybank elnöke kijelentette, hogy „a Jegybank új vezetésének stabilitásorientált politikája közvetetten az építőipar fejlődését is elősegíti”. Hozzátette, hogy az építőipar versenyképessége érdekében kulcsfontosságú a hatékonyság növelése, amely a költségek csökkentésén keresztül az árstabilitást eléréséhez és fenntartásához is hozzájárulhat.
Mint mondta, az építőipar erősödése olyan közvetlen előnyt jelent a magyar gazdaság számára, amely a versenyképességre, a hatékonyságra, illetve a keresletre is visszahat. A szektor hatékonyságának növelése a költségcsökkentésen keresztül az infláció alakulására is pozitív hatást gyakorol, amely összhangban van a jegybank célkitűzéseivel.
Varga Mihály emlékeztetett: az MNB és az MKIK közösen készített vállalati konjunktúra-méréseinek első eredményei még a megrendelések alacsonyabb szintjét tükrözik, a világgazdaságot övező bizonytalanságok csökkenését már a piaci szereplők is érzékelik. A jegybank oldaláról a türelmes, stabilitásorientált monetáris politika ezen bizonytalanságok mellett is támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, amely az építőipari cégek számára is fontos kapaszkodót jelent.
