Bár az építőipar kezdi összeszedni magát, az idei első félévben csökkent a vállalkozások száma az ágazatban. Egy tanulmány szerint csaknam minden második építőipari munkás feketén kapja a fizetését.
A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest 7,2 %-kal nőtt, míg az előző hónaphoz képest 3,8 %-kal csökkent. Ennek eredményeként
2024 első öt hónapjában az építőipari termelés volumene összességében 6,1 %-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Ugyanakkor ez a növekedés még nem elég ahhoz, hogy ugyanannyi vállalkozást tartson el, mint 2022-ben, vagy akár 2023 elején. Az OPTEN céginformációs rendszer adatai szerint a cégtrendben tavaly még nem voltak jelentős elmozdulások, közel ugyanannyi cég alakult, mint amennyi megszűnt, éves szinten a számuk 4,5 ezer körül mozgott. Ez a tendencia jellemezte a tavalyi első fél évet is, ahol az alapítási és megszűnési értékek 2,5 ezer körül alakultak.
Azonban idén fordulat következett be, és a tartósan alacsonyabb teljesítmény a cégtrendben is kiütközött.
„Az idei első félévben az építőiparban egyértelműen megmutatkozott a cégtrendben az elmúlt évek teljesítménycsökkenése, amelyet kétséget kizáróan a cégmegszűnések irányítanak. Jogos a kérdés: Miért csak most? A válasz: A kifutó projektek és a cégbírósági eljárások időigénye csak mostanra tette nyilvánvalóvá a negatív tendenciát. Ehhez a képhez a jövőben az új cégbírósági eljárások adják majd hozzá a különféle színárnyalatokat, amelyek inkább a zord, semmint az örömteli színeket festik meg.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az új cégbírósági eljárások száma – felszámolási, kényszertörlési, végelszámolási – idén az első fél évben újra megközelítette az ötezres nagyságrendet, kismértékben elmaradva a tavalyi év hasonló időszakától, de az elmúlt hat év viszonylatában a második legmagasabb értéket hozta. Az idei első félév növekedést mutatott a pályát elhagyók számában, közel 300-zal többen voltak az előző év azonos időszakához képest, feltételezve, hogy a kényszertörlés és a végelszámolás alá esők már nem folytatják tevékenységüket. A felszámolási eljárások jellemzően már a második lépcsőt jelentik a tevékenységüket befejezőknél, mivel a felszámolási eljárások 80-90 %-ánál az előzmény már kényszertörlési eljárás volt.
Az egyéni vállalkozók körében is megfigyelhető az aktív állomány csökkenése. Míg tavaly június végén az aktívan működő egyéni vállalkozók száma meghaladta a 74 ezret – a tevékenységüket szüneteltető vállalkozókat nem számítva –, addig idén ez alig haladta meg a 72 ezret.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egy tanulmányában az árnyékgazdaság és a feketefoglalkoztatás mértékét próbálta feltárni a gazdaságban. Mint írják, az adóhivatal és a szabályozók hatókörén kívül eső áru- vagy szolgltatási tranzakciókat nevezik informális gazdaságnak. Ezek lehetnek eltitkolt, illegális és legális tevékenységek is, és a be nem jelentés mértékétől függően beszélhetünk szürke- vagy feketemunkáról.
Az elemzés szerint Az IMF 2018-as elemzése szerint a vizsgált 158 ország árnyékgazdaságának átlagos mérete 1991 és 2015 között a GDP 31,9%-át, vagyis közel egyharmadát tette ki. A három legnagyobb árnyékgazdasággal rendelkező ország Zimbabwe (60,6%), Bolívia (62,3%) és Grúzia (64,9%) volt a vizsgált időszakban, míg a három legkisebb árnyékgazdaság Ausztriában (8,9%), az Egyesült Államokban (8,3%) és Svájcban (7,2%) volt. Megjegyzik, hogy ugyanakkor világszinten megfigyelhető az árnyékgazdaság méretének csökkenése. Ez a csökkenés olyan tényezőknek tulajdonítható, mint a gazdasági növekedés, a jobb kormányzati szabályozás és végrehajtás, a technológia fokozott bevezetése és a digitalizáció, valamint a hivatalos pénzügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés. Mindazonáltal az olyan új technológiák, mint a blokchain alapú digitális valuták és a generatív mesterséges intelligencia jelentős hatással lehetnek az árnyékgazdaságra – olvasható a tanulmányban.
Egy 2018-as IMF-tanulmány idéznek, miszerint rangsorba téve a világ országait az árnyékgazdaság nagysága szerint kitűnik, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban alacsonyabb a feketegazdaság kiterjedtsége, mint a kevésbé fejlett gazdaságokban. Továbbá általánosságban elmondható, hogy – a kialakulásának és növekedésének okai végett – minél fejlettebb jogrendszerrel és gazdasággal rendelkezik egy ország, annál kevésbé van jelen ott az árnyékgazdaság.
Becslések szerint egy tipikus fejlett gazdaságban a hivatalosan mért GDP mintegy 10%-át teszi ki az árnyékgazdaság, míg egyes fejlődő országokban akár a GDP 65%-át is elérheti, tehát elsősorban a fejlődő gazdaságokban elterjedt.
Az IMF számításai alapján Magyarországon az éves GDP 25,2 százaléka jött létre a szürke-fekete gazdaságban az 1991 és 2015 közti átlag alapján, a csúcspontot 1993-ban érte el 33,7 százalékos aránnyal. A kormányzati tájékoztatás szerint az adóék a 2011-es 49,5 százalékról 2023-ra 41,2 százalékra, míg az adóelkerülési ráta a 2013-as 21 százalékról 2019-re 6,6 százalékra csökkent.
A nyugat-európai országokban a szürke gazdaság aránya 15% körüli a GDP-hez mérve, 10-20% körüli ingadozással. Régiónkon belül számítások szerint Csehországban 14,8%, Szlovákiában 15,3%, Lengyelországban 25,1%, Horvátországban 28,8%, Bulgáriában 29,2%, míg Romániában 30,1% az illegális gazdaság aránya.
Egy, a hazai oglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait bemutató tanulmányt idéznek, mely szerint a feketefoglalkoztatás az ellenőrzött munkavállalók 15,7%-át, több mint 6300 főt érintett (2022: 16,5%).
A legnagyobb arányban, közel 50%-ban az építőiparból kerültek ki a feketén foglalkoztatottak,
míg szintén többen dolgoztak a vendéglátásban nem bejelentve (10%).
Megjegyzik azt is, hogy agyarország az elmúlt évtizedben több intézkedést is bevezetett a rejtett gazdaság visszaszorítása érdekében. Ennek hatására – az OECD adatai szerint – Magyarországon az adóék (a munkára rakódó teher) a 2011-es 49,5%-ról 2023-ra 41,2% csökkent, míg az adóelkerülési ráta kormányzati tájékoztatás szerint a 2013-as 21%-ról 6,6%-ra csökkent 2019-re.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) adatai szerint: a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Súlyponti problémákra rámutató kiadványukban felhívják a afigyelmet, hogy „ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.”
Korábbi közleményükben általános tapasztalatként írják le, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását.
ÉVOSZ, 2023
Az ÉVOSZ tapasztalatai szerint arányában a legtöbb feketefoglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő az építőiparban. Ez jellemzően a mikro- és kisvállalkozási körben fordul elő.
Továbbá,
- képesítések tekintetében a segédmunkás és betanított munkási körben dominál a feketefoglalkoztatás. A szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani,
- a harmadik országbeliek, a vendégmunkások szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósult meg. Erőteljesen felvethető a minősített munkaerőkölcsönző vállalkozások felelőssége is,
- a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is.
Javaslataik között szerepel, hogy a fekete foglalkoztatás visszaszorítására indokolt az Üvegkapu rendszerének kiértékelése, és indokolt kiterjeszteni minden e-napló vezetésére kötelezett létesítmény megvalósításában közreműködőre. Erősíteni, szélesíteni kell a munkaügyi és adózási ellenőrzéseket – szögezik le.
Forrás: Opten, Economix, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, ÉVOSZ
