Építési Piaci prognózis: 2020-ra lecseng az építési boom

A lakásépítési élénkítés eszköztára nem változott, ezért a korábbi hibákat is megismétli – állítja Varga Dénes közgazdász, a 2017-es építési piaci prognózis készítője az tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón.

Varga szerint a tavalyi lakáspolitikai intézkedéscsomag a 2001-es támogatási rendszer bevezetése utánihoz hasonló túlgerjesztett konjunktúrához vezet, amely azonban legfeljebb fele akkora lesz és fele annyi fog tartani. A következő években ugyan 20 ezer körülire nőhet a lakásépítések száma, utána azonban visszaesés következik, amely remélhetőleg most nem csúszik százéves mélypontra, hanem megáll 15 ezernél.

Úgy tűnik, a támogatáspolitika a korábbihoz hasonló hibákat követi el, mint korábban, így az eredmény sem lehet más, mint visszaesés. Ehhez adódik még a kivándorlás miatti keresletcsökkenés hatása. Legnagyobb problémák között említette, hogy nincs szakértői véleményeken alapuló lakás- és gazdaságpolitika, nem mérik fel az intézkedések makrogazdasági hatásait. Olyan szintű az elméleti megalapozatlanság, hogy”ha egy vegyi gyárat úgy üzemeltetnének mint a magyar gazdaságpolitikát, akkor az minden nap felrobbanna” – mondta Varga Dénes.

Építési piaci prognózis3

Úgy kell támogatni, hogy nőjjön a lakásszám is

Hangsúlyozta, hogy nem szabadna gazdaságpolitikailag irracionális döntéseket hozni szociálpolitikai és demográfiai célok megvalósítása mellett sem. Márpedig irracionális gazdaságélénkítési lépés olyanoknak adni támogatást, akik a nélkül is belépnének a lakáspiacra, hiszen így nem fog nőni a lakások száma. Vagyis azokat a családokat kell támogatni, akik éppen a támogatás felhasználásával tudnak lakást építeni, vásárolni.

A tanulmány szerint az 2001-es csomag túl nagy nyereséget hozott az építési vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, a lakosság számára pedig túl vonzóak voltak a támogatások. Ez túlzottan felpörgette az építéseket, és fokozták az országon belüli területi egyenlőtlenségeket. Ha ismét ehhez hasonló rendszert vezetnek be, akkor az ismételten igazságtalan és rossz hatékonyságú megoldásokhoz vezet.

A jelenlegi rendszer hibájának tartja, hogy nem számít, hogy a csokot igénylők korábban éltek-e a támogatással; túl nagy a két illetve a három gyerekesek közötti különbségtétel; nem jó megoldás az uniós joghézagot kihasználó ötmilliós áfakedvezményt, hiányzik a méltányolható lakásigény figyelembe vétele.

Varga érvelt a progresszív adóztatás mellett, mivel az lehetővé tenne egy nulla kulcsos sávot is és egy általános áfacsökkentést is. Ez abban a jövedelmi tizedben növelné az elkölthető pénzt, amelyben még jelentősek a lakásigények . A jelenlegi egykulcsos adó azonban a legfelső jövedelmi tizedben növeli a jövedelmeket, ahol már rendszerint már megoldották a lakáskérdést, a pluszból nem vásárolnak vagy építenek újabb lakást.

Konzerválja az egyenlőtlenségeket

A kutatásból kiderül, hogy az egyes térségek különbözőképpen reagáltak a támogatásokra. Budapest, Pest- és Győr-Moson-Sopron megye profitált a legtöbbet az élénkítésből, ahol az ezer főre jutó lakásépítés a legjobb időszakban elérte a 6,5-öt. Az átlag 3,5-4 között mozgott, de az ország lakosságának több mint egyharmadát képviselő leggyengébb csoportban 2,5 alatt maradt az arány, vagyis itt szinte semmi hatásuk nem volt a támogatásoknak.

Mivel a jelenlegi rendszer is továbbviszi az előző hibáit, azzal számolnak, hogy a tendenciák is hasonlóak lesznek. A prognózis a konjunktúra csúcsán, 2018-19-ben közel 20 ezer lakással számol. Ez a legjobban reagáló térségben fajlagosan, azaz ezer lakosra vetítve közelít a 3 új lakáshoz, majd 2020-ra már visszaesik 2,4-re. A közepes hatást felmutató területeken nem éri el a 2 lakást, ami az országos átlag is, miközben az egyértelműen leszakadónak minősíthető régiókban 0,9-re nő az ezer lakosra jutó új lakások száma. Azaz éppen ott nem fejt ki kívánatos mértékű hatást az ösztönzés, ahol a legnagyobb szükség lenne rá – hangsúlyozza a kutató.

Építési piaci prognózis2

Az Építési Piaci Prognózis 2017 néhány fontos üzenete

„A 2016-ra várható GDP adat volt a figyelmeztetés a kormány számára, hogy lehetőség szerint az UNIÓS támogatásokból minél többet előrehozzon, ha a választásokra magasabb gazdasági növekedést akar. 2016-ban még sem a lakáspiac élénkülése, sem az UNIÓS támogatások átcsoportosítása (meghitelezése, hiszen a kormány sok esetben előre odaadja, meghitelezi a támogatást) nem lesz elég, hogy a Konvergencia Programban szereplő 2,5 százalékpontot elérje. A növekedést az Építési Piaci Prognózis késztői 2016-ban 1,8 %-ra, 2017-ben 2,6 %-ra, 2018-ban 2,7 %-ra várják a Konvergencia Program 3,1 és 3,4 százalékával szemben. 2019-2020-ban a Prognózis szerint a növekedés üteme tovább lassul.

Magyarországon 2014-ben 0,7 ezer euró volt az egy főre eső építés értéke, Nyugat Európában átlagosan 3,1 ezer, Ausztriában 3,9, vagyis lenne hová növekedni.
Az építés értékét tekintve az anyag 2017-ben, a 2016-os 18 százalékos visszaeséshez képest több mint 10 százalékos növekedést prognosztizál. A részleteket tekintve a növekedés motorja a lakásépítés lesz, és a volumen bővülése nem sokkal marad el a 35 százaléktól. 2017 után a növekedés üteme azonban fokozatosan lassul, 2018-ban 8, míg 2019-ben már csak egy-két százalék lesz. Összefoglalva elmondható, hogy a konjunktúra lassul.”

Forrás: Build-Communication Kft.

A 2017-es építési piaci prognózis Varga Dénes közgazdász, a DEM Gazdaságkutató iroda egykori tulajdonosa vezetésével készült el a Build Communication Kft. felkérésére.