Elhagyott lakások vs. lakáshiány

TLE / Szentiváni János

Az elvándorlás, az ingatlanok elhagyása egyre súlyosabb probléma Magyarországon. Minden régióban, ahol kevés a munkalehetőség, ahonnan az emberek munkahelyet és jövőbeli perspektívát jelentő hazai településekre vagy külföldre költöznek. A megüresedő ingatlanokat sem kiadni, sem eladni nem lehet, hiszen ki költözne oda megélhetés híján.

A sonline.hu internetes oldal beszámolója szerint Tíz év alatt harmadával, 15 ezerről húszezerre nőtt a nem lakott ingatlanok száma Somogyban, ugyanezen idő alatt a teljes lakás-, ház- és nyaralóállomány tízezerrel, 140 ezerre bővült, ami hét százalékos növekedés. A megyében jelenleg minden hetedik ingatlan lakatlan, s ezzel az épületek kihasználtsága itt az országban a legrosszabb – 14,6 százalék -, a lista második helyén álló Zalában is 1,1 percenttel jobb a helyzet. Nagyjából 14 ezer épületet sohasem használnak, s nagyobb részük a kisebb, jellemzően a zsáktelepüléseken található.

A cikk idézi a megyei főépítész felmérését, amely azt mutatja, hogy a megyében öt faluban – Őrtiloson, Nagyszakácsiban, Segesden, Vízváron és Csokonyavisontán – száznál több üres ingatlan található, s a barcsi és a csurgói járás több települései közül több olyan is akad, ahol a házak harmadában nincs lakó.
– Pedig az üres épületek nagy része lakható lenne – jegyezte meg Fábián Éva főépítész, aki szerint átfogó programmal állami bérlakásokká lehetne alakítani ezeket az ingatlanokat, s ezzel a hajléktalankérdésmellett a bajba jutott családoknak is megoldást lehetne kínálni.
– Ha állami kézben lennének, bérlakásokká lehetne alakítani őket, ráadásul a rendbetételük rengeteg munkalehetőséget adna a környékbelieknek. Csak az a baj, hogy például a fővárosban, ahol rengetegen küzdenek lakásproblémákkal, nem preferálják a vidéki életet. Pedig az ottani ingatlanárak töredékéért juthatnának családok normális otthonhoz például a somogyi falvakban. A cikk itt utal a Tarnabodban megvalósult sikeres befogadó falu projektre.

Nem kis gond a pusztuló ingatlanok sorsa, hiszen a lakatlan házak, lakások pár év alatt akár annyira törnkremehetnek, hogy lehetetlen vagy nem gazdaságos megmenteni őket. Ha volna is, aki beköltözne.

Más régiókban, elsősorban ipari nagyvárosokban viszont a mennyiségi lakáshiány – elsősorban megfizethető bérlakásokból – a probléma, a fejlesztések gátja. (Erről a témáról ld. korábbicikkünket.)

A Központi Statisztikai Hivatal a 2011-es felmérését idézi a mno.hu, miszerint hazánkban mintegy 300 ezer nem használt ingatlan van. Ezek zöme a fővárosban található, ahol 85 ezer lakás áll üresen. A lakatlan otthonokból 65 ezer van megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban. Az ilyen ingatlanok túlnyomó többsége – a fővárosban 92 százaléka, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 88 százaléka – összkomfortos vagy komfortos. Ezzel szemben a községek több mint 130 ezer üres lakása 45 százalékban komfort nélküli, félkomfortos szükséglakás. Ebből adódóan utóbbiak nem lennének alkalmasak bérlakásnak, hiszen állapotuk, felszereltségük biztosan nem megfelelő. A becslések szerint összességében 100 ezer olyan üres otthon lehet hazánkban, amely jó állapotban, városi környezetben van, közelében pedig adott a munkalehetőség is.

2015-ben Magyarországon hiány van a megfelelő helyen lévő és megfelelő minőséget biztosító lakásokból. A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem csak „üres lakásokat” jelentenek, és nem adnak megoldást a lakásállomány minőségi megújítására.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. Mégpedig ott, ahol igény van rá.

Forrás:sonline,mno