A magyar lakóépületek 80%-a energetikailag elavult, korszerűsítésük létfontosságú lenne mind a minőségi és megfizethető lakhatás, mind a klímavédelmi célok teljesítése szempontjából. A felújítás és a felújítási támogatások azonban éppen az alacsony jövedelmű, energiaszegénységben élő háztartások számára elérhetetlenek. A Habitat for Humanity Magyarország szerint ezért olyan célzott, előfinanszírozást és személyes segítséget is biztosító támogatási programokra van szükség, amelyek valóban elérik az érintett családokat.
„Lakóépületeink energetikai felújítása, az energiaszegénység kezelése európai uniós kötelezettség, és a klímavédelmi célok elérésének alapvető feltétele. De nem csak ezért lenne szükség intézkedésekre, hanem mert Magyarországon több százezer háztartást érint az energiaszegénység, akiknek nehézséget okoz az energiaszámlák kifizetése vagy az otthonaik megfelelő fűtése” – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője az eseményen. A Habitat 14. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről. Az idei riport 1. fejezetének bemutatóját november 5-én tartották meg a Margit krt.-i Habitat Kreatív Központban.
A magyarországi lakások becsült energetikai besorolásának megoszlása[1]
Link az interaktív ábrához
Rengeteg lakástámogatás – csak éppen a rászorulóknak nem jut belőle
Az elmúlt években közel 3000 milliárd forint közpénz jutott lakhatási támogatásokra, ezek nagyobb része azonban a tulajdonszerzést segítette, nem a lakhatási körülmények javítását. A felújítási támogatások – például a Falusi CSOK vagy az Otthonfelújítási Támogatás – nem csak, hogy nem voltak szociálisan célzottak, de a feltételrendszerük miatt a leginkább rászoruló háztartások sokszor kimaradtak a programokból.
Magyarországon a lakosság mintegy 8–10 százalékát, több százezer háztartást érint az energiaszegénység. Leginkább a vidéki, rossz energiahatékonyságú családi házakban élő, fatüzelésre vagy elavult konvektoros fűtésre szoruló, alacsony jövedelmű családok érintettek ebben a nehéz élethelyzetben.
Azonban az alacsony jövedelmű háztartások számára a felújítás sokszor elérhetetlen, hiszen nincs elég megtakarításuk, és a legtöbben nem hitelképesek. Őket sújtják leginkább a klímaváltozás hatásai és az emelkedő energiaárak is, hiszen a védekezéshez és alkalmazkodáshoz alig van eszközük.
A zöld átállás csak akkor lehet igazságos és sikeres, ha kiterjed ezekre a sérülékeny csoportokra is. Ez viszont csak támogatásokkal lehetséges, amihez európai uniós, állami és önkormányzati finanszírozású programokra van szükség.
Fűtőanyagok jövedelmi szintek szerint (forrás: KSH, 2023)
Link az interaktív ábra letöltéséhez
A Habitat for Humanity Magyarország Falusi LakHatás programjával 2021 óta dolgozik azon, hogy azok a családok is hozzáférjenek az állami támogatásokhoz, akiknek ehhez külső segítségre van szükségük. Tapasztalataik alapján a jelenlegi felújítási támogatásokhoz – pl. a falusi csokhoz – a legrászorultabb csoportok hozzáférését számos ún. kiszorító mechanizmus akadályozza. Így például
- az utófinanszírozás – hiszen nincsen források a felújítási munkálatok megelőlegezésére;
- az igénylő személyéhez kapcsolódó egyes kritériumok, mint a gyerekszám-elvásár, a 2 éves TB-biztosítottság, vagy a közfoglalkoztatottak kizárása – a szociális célzású programokban ezek túlzóan szűkítőek;
- az ingatlanhoz kötődő elvárások – szobaszám, lakásméret, bizonyos közművesítési és földhivatali kötelezettségek – sok ingatlan ennek nem tud megfelelni;
- rendkívül bonyolult adminisztráció: több mint 10 oldalas banki nyomtatvány, 14 oldalas támogatás-igénylő nyomtatvány, digitális felületek kötelező használata, sok csatolandó dokumentum – ezek sokszor megoldhatatlan kihívás elé állítják a családokat.
Nem is csoda, hogy a fent említett falusi LakHatás programban 2024-ben a 210 jelentkező családból 195 nem felelt meg a kritériumoknak, és a koordináció segítség mellett is csak 10 család tudott hozzájutni a falusi csokhoz.
A Habitat egyablakos modellt alakított ki az érintett családok támogatására, a teljes folyamatban – a tájékoztatástól a pályázat benyújtásán és a kivitelezésen át a felújítás befejezéséig segíti a háztartásokat.
A modell három pillére:
- Előfinanszírozás: a Habitat megelőlegezi a munkálatok költségeit, így a családoknak nem kell megtakarítással rendelkezniük.
- Személyes mentorálás: szakemberek kísérik végig a családokat az ügyintézésben és döntésekben.
- Minőségi kivitelezés: a felújításokat ellenőrzött, megbízható kivitelezők végzik.
2025 szeptemberéig 86 család kapcsolódott be a programba, közülük 28 otthon már megújult, összesen 163 millió forint értékben. A beavatkozások nemcsak műszaki fejlesztéseket hoztak a családok életébe, hanem alapvető életminőség-javulást is: biztonságosabb, egészségesebb, méltóbb otthonokban lakhatnak.
Link az ábra letöltéséhez
Személyes támogatás nélkül nincs hatékony segítség
A program tapasztalatai szerint a legfontosabb tényező a személyes támogatás: a rászoruló családoknak nem elég, ha papíron jogosultak a támogatásra – a folyamaton végig kell őket kísérni. Az ilyen „egyablakos” modellek biztosítják, hogy a közpénzek valóban oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rá. A Habitat tapasztalatai szerint a modell működtetése mind anyagilag, mind társadalmilag megtérül: a működési költség a támogatási érték legfeljebb 15,5 százaléka, ami a program bővülésével 10 százalék alá csökkenhet.
A jövő lakáspolitikája: klímavédelem és társadalmi igazságosság
A legnagyobb kibocsátáscsökkentés a legrosszabb állapotú épületek felújításával érhető el – amelyekben jellemzően az energiaszegénység által érintett háztartások élnek. A Habitat for Humanity Magyarország szerint fontos, hogy a jövő támogatási rendszerei
- legyenek szociálisan célzottak,
- biztosítsák az előfinanszírozást,
- tegyék lehetővé az egyszerű és emberközeli ügyintézést,
- valamint épüljenek a helyi támogató hálózatokra.
„A lakhatási szegénységben élő, állami támogatásokhoz nehezen hozzáférő, rossz állapotú és energetikailag korszerűtlen épületekben élő családok otthonainak felújítási támogatása nem csupán szociális, hanem klímavédelmi kérdés is.” – mondta el Illyés Tímea, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.
Kérdésünkre Koritár Zsuzsanna megerősítette, hogy az energiaszegénységben érintett ingatlanoknál sok esetben probléma, hogy az energetikai korszerűsítést meg kellene, hogy előzze állagmegóvási, vagy szerkezetjavítási munka, és erre a családoknak nincs pénzük, a kifejezetten energetikai programok pedig ezt nem finanszírozzák. Tisztában kell lenni azzal, hogy ezeknél az épületeknél nem valósítható meg energetikai mélyfelújítás az állami támogatásokból. Mint mondta, ez mindig egyedi döntést igényel, hogy egy adott ingatlanban milyen megoldással mekkora energiamegtakarítás érhető el, ahhoz milyen egyéb, kiegészítő beruházások szükségesek, mi fér bele az adott költségvetésbe.
„Mivel ezek az épületek jellemzően nagyon rossz energiahatékonyságúak, a számításaink azt mutatják, hogy akár már egy fűtéskorszerűsítés is több mint 30% megtakarítást hozhat, annak is lehet önmagában létjogosultsága” – fogalmazott a szakértő. Éppen ezért, bár alapvetően először az energiaigényt csökkentő szigeteléseket javasolt elvégezni, tisztában kell lenni azzal, hogy az energiaszegénységben érintett háztartásoknál nem biztos, hogy meg tud valósulni, és más beavatkozásokkal kell kezdeni.
Habár változást – az épületfelújítást és az energiafogyasztás csökkentését, azaz a minőségi és megfizethető lakhatás biztosítását – az érintett háztartások szintjén szeretnénk elérni, az ő lehetőségeik elsősorban a nemzeti szakpolitikáktól és a helyi lehetőségektől függnek. Ezért a WWF Magyarországgal közösen az EUKI által támogatott BioJust projekt keretében ezeket a területeket is célozzuk: szakpolitikai javaslatokat készítettünk és önkormányzati együttműködésben a települések lehetőségeit vizsgáljuk mintaprojekteken keresztül.
A Habitat for Humanity Magyarország idei Lakhatási jelentésének 1. fejezete letölthető innen.
