Az átlagos négyzetméterárak mellett az átlagbérek is sokat elárulnak egy terület lakáspiacáról. Az ország különböző régióiban ugyanis valahol többet, valahol kevesebbet kell dolgoznunk egy saját otthon megvásárlásához vagy akár csak a bérléséhez. Elemzésünkben a téglalakások meghirdetett átlag bérleti díját, illetve átlag négyzetméterárát vetettük össze a KSH egyes megyékre jellemző nettó átlagkereseti adataival.
Elszálltak a bérleti díjak az átlagbérekhez képest
Ha itthon lakást szeretnénk bérelni, egyértelműen Budapest az egyik legdrágább régió. Viszont azt is látnunk kell, hogy a magas albérletárak mellett fővárosunkban a legmagasabbak a jövedelmek is. Tavaly decemberben Budapesten egy 50 m² alapterületű téglalakást átlagosan 190 ezer forintos áron lehetett havonta kivenni, ami az ottani átlagbér kétharmadának felemésztését jelenti.
Kecskeméten és Nyíregyházán sem túlságosan kedvező a helyzet, ugyanis itt az átlagbér több mint felét kellett kicsengetni tavaly decemberben egy 50m²-es téglalakás havi bérléséért. Ugyanezen időszakban egy ugyanekkora paraméterű téglalakás meghirdetett bérleti díja, Pécs és Szeged egyetemi városaiban, az ottani átlagkeresetek felébe került. 2019 decemberében a vizsgált megyeszékhelyek közül pedig Győrben és Zalaegerszegen kellett a helyi átlagkereset legkevesebb részét, 40 százalékát albérletre költeni.
Jobban megéri a vásárlás, mint a bérlés?
Az egekbe szökött albérletárak felvetik a kérdést: Jobb a pénzt befektetni, mint az ablakon kidobni? Bizony sok esetben többe kerül egy lakás havi bérleti díja, mint törlesztőrészlete, plusz, a saját otthon vásárlásával egy életre megspóroljuk a lakbért. Másrészről viszont a magas négyzetméter árak és az alacsony átlagbérek miatt sokan nem engedhetik meg maguknak a befektetést.
A tavaly decemberi átlag négyzetméter árak alapján például ilyen nehéz helyzettel állunk szemben fővárosunkban. Egy Budapesten eladó lakás téglaépítésű típusának egyetlen négyzetmétere átlagosan több mint 2,5x került többe, mint a fővárosi havi átlagbér. 2019 decemberében nem állt jobban Szeged és Kecskemét sem. Ezekben a városában 2 havi helyi átlagbér sem futotta volna ki a téglalakások átlag négyzetméter árát.
A vizsgált időszakban, Győrben, Pécsen és Nyíregyházán azonban már elegendő lett volna a 2 havi átlagfizetés egyetlen négyzetméter megvásárlásához. Zalaegerszegen, pedig csak 1,5 hónap átlagbérének megspórolására volt szükség ahhoz, hogy egyetlen négyzetmétert a magunkénak tudhassunk.
Az albérletek jövője
Az előttünk álló időszakban szakértők szerint a bérleti díjak mérséklődésére számíthatunk, mert ez a lakásárakhoz képest még mindig magas. Ezen felül egyre több befektető jelent meg a lakáspiacon, így a megemelkedett kiadásra kínált lakások száma is lejjebb nyomhatja a bérleti díjakat. Az áremelkedés lassulása viszont csupán árkorrekciót jelez az ingatlanpiacon, nem pedig recessziót. Amennyiben továbbra is növekednek a jövedelmek, a néhány évig tartó stagnálás után ismét felpöröghet majd a kereslet és vele együtt az árak.
