Meghaladja az 56 ezret a családi otthonteremtési kedvezmény szerződőinek száma, a kormányzat pedig a támogatás igénylésének további jelentős bővülésére számít.
A lakáspiac további bővülését prognosztizálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely azzal számol, hogy a gazdasági növekedésből a korábbinál jelentősebb mértékben veszi ki részét a lakásépítési ágazat. Hornung Ágnes, a tárca pénzügyi államtitkára a HG Media Fókuszban: Panelreneszánsz című konferenciáján arról beszélt, hogy ezt a kiegyensúlyozott gazdasági környezet, a kedvező foglalkoztatási helyzet, az emelkedő reálbérek és az egyre többek által igényelt családi otthonteremtési kedvezmény (csok) teszi lehetővé.
Hornung Ágnes arról is beszélt, hogy a csok igénylésének mintegy 25 százalékos bővülésére számítanak a közeljövőben, de folynak az egyeztetések a lakáspiac további élénkítésének lehetőségeiről, a támogatás bővítéséről. Többek között azt vizsgálják, hogyan lehetne a csokot hatékonyabbá és még többek számára elérhetővé tenni. Elmondása szerint már meghaladta az 56 ezret az igénylők száma, akik összesen több mint 153 milliárd forintot kaptak támogatásként. Közülük 46 ezer család 2016. január 1-je után kérelmezte a vissza nem térítendő támogatást.
Az adatokból kiolvasható, hogy folyamatosan bővül a nagycsaládos igénylők, valamint az új lakást vásárlók vagy építők száma. Arányaiban Pest megyében élnek a legtöbben a támogatással, ahonnan másfél év alatt a kérelmek 16 százaléka érkezett. Ezer főre vetítve már sokkal kiegyenlítettebb az arány: Győr-Moson-Sopron megye emelkedik ki, és e szempontból a főváros áll a legrosszabbul.
Az Otthontérkép által közzé tett friss keresési adatokból az derül ki, hogy egy év leforgása alatt trendszerűen növekedett a nagyobb alapterületű, új és újszerű otthonok iránti kereslet.
Felmérésük szerint 2016 és 2017 között megnövekedett a 75 négyzetméternél nagyobb alapterületű otthonok iránti kereslet, a 130 négyzetméter fölötti ingatlanokra például csaknem kétszer annyian kerestek rá 2017 őszén, mint 2016 azonos időszakában. Ennek hátterében feltehetően a CSOK-hatás állhat, illetve nem elhanyagolható az sem, hogy ezek a vásárlók saját lakhatás céljából vásárolnak, nem pedig befektetési szándékkal, utóbbiak ugyanis a kisebb alapterületű lakásokat részesítik előnyben.
Az ingatlan állapotának szempontjából az elmúlt 12 hónap abszolút nyertesei az új építésű, az újszerű és a felújított ingatlanok voltak. Új lakások esetén 1 év alatt csaknem 4%-kal növekedett a kereslet, ez leginkább az egyre intenzívebb lakóparki kampányoknak tudható be.
„Az új projektek sokak számára elérhetetlen ár kategóriájúak, éppen ezért tapasztalhatunk növekedést az újszerű és a felújított otthonok esetén is. Hiába könnyebb hitelhez jutni, arra számítunk, hogy az újszerű és a felújított lakások népszerűsége tovább nő a következő egy-két évben, s ez további jelentős, akár 5-10 százalékos drágulást eredményez ezekben a kategóriákban. Ha itt is elviselhetetlen árak alakulnak ki, akkor pedig idővel a kereslet egy nagyobb része a közepes állapotú vagy a felújítandó ingatlanok felé fordulhat.” – figyelmeztetett Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.
2016 és 2017 szeptembere között a keresések eltolódtak a drágább ártartomány felé. Míg 2016-ban a keresők 30%-a 7-12 millió forint közötti ingatlant szeretett volna vásárolni, addig 2017-ben ez 22%-ra csökkent. A 12-20 milliós és a 20-35 milliós ingatlanok keresettsége azonban növekedett, előbbi 2%-kal, utóbbi pedig 5%-kal. Ugyanígy növekedést tapasztalunk a 35-60 millió forint között árult otthonok esetén is. E tendencia hátterében szintén a CSOK, illetve a kedvező hitelkörnyezet állhat, melyek egyértelműen ösztönzik a keresletet.
Az elmúlt 12 hónapban növekedett a fővárosban a külső kerületek, illetve az agglomeráció népszerűsége. A két év adatait összehasonlítva világosan látszik, hogy egyre többen szeretnének a III., a XV., a XX., a X., a XVII., a XVIII., a XXI., a XIX. és a XXIII. kerületekbe költözni. A külső kerületek népszerűségének hátterében a lakáspiaci árak emelkedése áll, ezeken a területeken ugyanis még mindig jóval alacsonyabb áron lehet vásárolni. Tény azonban az is, hogy a nagyobb alapterületű ingatlanok – melyek, mint láthattunk egyre népszerűbbek – gyakrabban fordulnak elő a város külső kerületeiben.
Az államtitkár ismertette: a forgalmi adó visszatérítésének lehetőségével eddig 7400-an éltek, ők 33 milliárd forint kedvezményt kaptak építkezésükhöz. Mindemellett több mint 20 ezren vettek fel összesen csaknem 131 milliárd forintnyi kamattámogatott lakáskölcsönt. Hornung Ágnes hangsúlyozta, hogy a kormány otthonteremtési programjának a két alapvető, demográfiai és gazdasági célja mellett az is fontos célkitűzése, hogy mind több, külföldön munkát vállaló szakember térjen haza.
Szavai szerint azt az NGM is látja, hogy nem tud a keresletnek megfelelő gyorsasággal felfutni a lakásépítési ágazat, mert az építőipar korábbi mélyrepülése miatt a kapacitások ennek határt szabnak. Jelenleg már a projektek mintegy ötöde van késésben. Korlátot jelent a munkaerőhiány is, de ezen az államtitkár reményei szerint segíthet a folyamatban lévő többlépcsős béremelés.
A konferencia egyik kerekasztalbeszélgetésében Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy a Takarék Csoporthoz benyújtott CSOK-igénylések száma is dinamikusan nő. A támogatás 2015-ös indulása óta már 55 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, és már csaknem 10 ezren szerződtek a takarékoknál, összességében mintegy 29 milliárd forintra. A Takarék Csoportnál azzal számolnak, hogy az idén 6 ezer CSOK-kérelem érkezik, amelyek alapján 15-20 milliárd forint értékben nyújthatnak otthonteremtési támogatást.
Vida József szerint a CSOK hatalmas lökést adott a lakáshitelezésnek. Egyre több ügyfél vesz fel ugyanis hitelt a CSOK mellé a Takarék Csoportnál. Idén az első félévben a lakossági jelzáloghiteleknél az új szerződött állomány mintegy 20 milliárd forintot tett ki, ez 23 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.
Becsei András, az OTP Lakástakarék Zrt. vezérigazgatója a lakóparki beruházásokról szólva azt jegyezte meg, hogy 2014-ig nagyon kevés projekt valósult meg, azonban az elmúlt 1-2 évben a beruházások felfutása tapasztalható az új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcsnak és a CSOK-nak köszönhetően.
Forrás és további információk: HG Media, Magyar Idők, Ingatlanhírek