Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési Kódex) 2016. június 14. napja óta előírja, hogy építőipari kivitelezési tevékenységet az annak végzésére nem jogosult személy is végezhet – a jogszabályi korlátozások betartása mellett.
A Kivitelezési Kódex 12. § (6) bekezdésének b) pontja értelmében:
Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy (a továbbiakban: Felügyelt) is végezheti,
– szakirányú szakképesítés nélkül,
– a szakmai szabályok betartása mellett
– építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez (a továbbiakban: Bejelentés) kötött esetben a vállalkozó kivitelező (a továbbiakban: Kivitelező) jóváhagyásával, felügyeletével.
A fenti jogszabályi rendelkezéssel kapcsolatban a Miniszterelnökség (Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, Építésjogi és Hatósági Főosztály) álláspontja (2016. szeptember 22-én kelt szakmai vélemény) – tartalmilag – az alábbi:
– Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39. § (6) alapján Kivitelező – kivétel nélkül – kötelező a kivitelezésben.
A Kivitelezési Kódex 12.§ (6) bekezdése azt a jogszabályalkotói szándékot nevesíti, miszerint a szakképesítés nélkül végzett munka csak szakmai felügyelettel történhessen. Szakmai felügyeletet a vállalkozó kivitelező adhat. A Kivitelezési Kódex 12. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint a Kivitelező olyan tevékenységet végezhet, amelyhez „rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű – vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – szakmunkással,”, vagyis rendelkeznie, vagy biztosítania kell a megfelelő szakmai ismereteket, ami alapján alkalmas a saját munkaterületén a szakmai felügyeletre. Felmerülhet, hogy a szakmai felügyeletet a felelős műszaki vezető (a továbbiakban: FMV) adja, de az FMV önmagában nem azonos a Kivitelezővel.
A fenti levezetésből következik, hogy a kivitelezéshez szükséges szakképesítés vagy szakmai felügyelet Kivitelező nélkül nem biztosítható.
– A kivitelezői jóváhagyást a Kivitelező közvetlenül is megadhatja, de ez esetben célszerű tájékoztatnia az FMV-t. Az FMV az adott munkafázissal kapcsolatban nem vonható felelősségre, ha arról nincs tudomása. A felügyelet biztosítása a Kivitelező joga és felelőssége, azonban ezt átruházhatja az FMV-re (megállapodás kérdése).
– A Kivitelező a jóváhagyást a Felügyelt általi építési szakmunka megkezdését megelőzően köteles megadni. Egyéb esetben a jóváhagyás értelmetlenné válna, hiszen szakmai felügyelet nélküli tevékenység folyna, ami nem megengedett és nem cél.
– A jóváhagyás a munkák adataira, menetére vonatkozó adat, aminek az építési naplóban szerepelnie kell. Elmaradása szankciókat von maga után: figyelmeztetést vagy bírságot (ld. építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet 26. pont).
– A munkaterület-átvétellel a területért és az ott folyó tevékenységért a Kivitelező felel (a jóváhagyási kötelezettséget ez is indokolja), így amíg a munkaterületet nem adta vissza, bármilyen, a munkaterületen a kivitelezés folyamat keretén belül történt eseményért – így a Felügyelt által végzett, Kivitelező által jóváhagyott munkaért is – harmadik személy felé a Kivitelező felel.