A jelenlegi kilátások szerint 2020-ig Magyarország továbbra is az első helyen fog szerepelni az összesen 33%-os teljes építési piaci növekedésével azon19 európai ország között, melyekre az EUROCONSTRUCT építési piaci előrejelzést készít. Ez nemcsak a lakásépítés jelentős állami támogatásának, hanem az EU források következetes és hatékony felhasználásának is köszönhető. 2020 uánra a felújítások erős növekedése várható.
Ebben a hároméves növekedési időszakban Magyarországot ismét Írország (+2%), Lengyelország (+25%), majd a cseh és a portugál piac (+15%-+15%) követi.
A 84. EUROCONSTRUCT Konferenciát Németország vezető kutatóintézete, az ifo Institute rendezte november 24.-én Münchenben. Magyarország vonatkozásában az egyik legfontosabb megállapítás, hogy 2017-ben az építési kereslet várhatóan a legmagasabb (+25%) Magyarországon lesz, amely azonban a második legkisebb építési piac a 19 EUROCONSTRUCT ország közül. Utánunk jön csak Írország (+15%), Svédország (+10%) és Lengyelország (+9%).
A 19 EUROCONSTRUCT ország építési teljesítmény átlaga fölött messze kiemelkedő magyar értékek hitelességét az erőteljes kormányzati és EU források építési célú felhasználása támasztja alá. A két következő választási évben, 2018-ban és 2019-ben, nemcsak az új lakásépítés tekintetében várható ugrásszerű emelkedés, hanem a közösségi magasépítés új épületeit tekintve és a négy mélyépítési óriásprojekt – Paks 2, 3-as Metro felújítás, Puskás Stadion és a Budapest-Belgrád vasútvonal – munkálatainak előrehaladása is nagymértékben megalapozza ezt az unikális teljesítményt.
A jelentés szerint problémás lehet a lakásépítéseknél az igen jelentős áfakedvezmény megszüntetése 2020 elején; a már jelenleg is fellépő munkaerőhiány; az építőanyag és a munkaerő árának jelentékeny növekedése, valamint az építőipar technológiai fejletlenségének hatékonyság-csökkentő szerepe.
A novemberi müncheni konferencián az EUROCONSTRUCT 19 tagországára vonatkozó előrejelzés szerint ebben az évben az építési teljesítmény összességében 3.5%-kal fog nőni, melynek motorja a lakásépítés. Az idei növekedés két okból is figyelemreméltó: egyfelől, Európában az építési piacot érintő intézkedések növekedése 2006 óta most érte el a legmagasabb fokát, azaz a pénzügyi válság kitörése előtti állapotot. Másfelől, az építési kereslet mind a 19 tagországban nőtt 2017-ben. Ez a német újraegyesítés óta első ízben valósult meg egész Európában és úgy tűnik, meg fog ismétlődni 2018-ban is.
2014 óta Európa építőipara folyamatosan növekedési periódusban van: 2014 és 2017 között az építési teljesítmény 9%-kal emelkedett. 2020-ra további 6%-os növekedés várható a 19 EUROCONSTRUCT országban. A növekedés mértéke valamelyest lassulni fog a magasépítésben, mind a lakás, mind a nem-lakás célú építmények építése területén, és középtávon a mélyépítés lesz piacvezető. A mélyépítésre 2018-ra és 2019-re is egy soha nem látott 4%-os növekedést prognosztizál az EUROCONSTRUCT. Az új építés, 2014 óta első ízben, némileg háttérbe szorul, és a felújítási tevékenység 2020-ra várhatóan nagyobb mértékben fog növekedni, mint az új építés.
Az építési kereslet kedvező alakulása részben a jelentős gazdasági növekedésnek, következésképp a háztartások növekvő jövedelmének, a vállalkozások emelkedő jövedelmezőségének és a közösségi beruházások állami finanszírozásának köszönhető. Továbbá, a fellendülést támogatja az alacsony kamatszint, a bevándorlás és a belső munkaerőmozgás, valamint a korábban olyan területeken mint például a a mélyépítés, a pénzügyi válság következtében elhalasztott, de most magvalósuló, infrastrukturális beruházások is.
Ugyanakkor néhány európai országban erős nyomás nehezedik a közszférára, mely a kormányzatokat cselekvésre készteti és körültekintőbb adópolitika és támogatási politika irányába tereli. Az egyes országokban magas üresedési ráta és/vagy a rendkívül magas ingatlanpiaci árak is gátolhatják az építési tevékenység felfutását.
Összeállította: Buildecon – www.buildecon.com – info@buildecon.com
Forrás: 84. EUROCONSTRUCT Konferencia, München