Az ingatlannal kapcsolatos vásárlási, felújítási, vagy korszerűsítési célok a legnépszerűbb megtakarítási célok között szerepelnek. Majdnem minden harmadik ember lakásvásárlásra, felújításra, illetve korszerűsítésre gyűjt Magyarországon – derül ki az OTP Lakástakarék összeállításából.
A tavalyi év legérdekesebb otthonteremtési számait bemutató adatok között az egyik legérdekesebb összefüggés, hogy Magyarországon az átlagos ingatlantulajdonlás megközelíti a 90%-ot (ez Európában csak 60% körül alakul az Eurostat szerint), ám a 65 év felettiek esetében ez az arány még ennél is magasabb. Nemzetközi összehasonlításban ezzel Szlovákia mögött a második helyen állunk.
A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a ugyanakkor még a szüleivel él – derül ki egy összeurópai felmérésből. Ők tehát egyelőre csak álmodoznak a saját lakásról.
Milyen lakásra vágynak?
A SzeretlekMagyarország.hu és az OTP Bank is felmérte az elképzeléseket. Ebből kiderül, hogy az álomotthon háromszobás: minden harmadik válaszadó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság.
A gyereket vállalók körében az 1+2 félszobás, 3 szobás és a 2+2 félszobás, nagyjából 50-80 négyzetméter közötti panellakások, valamint a kb. 100 négyzetméter alapterületű, 3-4 szobás családi-, iker- és sorházak népszerűek. Nagyon fontos számukra a jó közlekedési infrastruktúra, beleértve a tömegközlekedést is, illetve hogy közel legyen az oktatási és egészségügyi intézmény. A belváros helyett a zöldövezetet részesítik előnyben.
De miből…?
Iskolaszövetkezeti statisztikák szerint évente 100-150 ezer diák vállal munkát iskola mellett, átlagosan nettó 650 forintos órabérrel. A jelenlegi ingatlanárak mellett legalább 14 ezer munkaóra, vagyis közel egy évtizeden át tartó folyamatos krumplisütés, hoszteszkedés, szórólaposztás áll azok előtt, akik kizárólag diákmunkából szeretnék előteremteni az első lakásra valót – írja az OTP Ingatlan cikke.
A legtöbben saját erőből nem tudnak lakást vásárolni. Az állami támogatások és a hitelek mellett a munkáltatóktól is kaphatnának segítséget. A tapasztalatok szerint elsősorban a nagyvállalatok humánerőforrás politikájára jellemző, hogy lakáscélú támogatást biztosítanak munkavállalóiknak – olvasható az összeállításban. A magyar cégek 44 százalékánál van ilyen támogatás, 5 százalék pedig most tervezi ennek bevezetését. A vállalatok több mint felénél igaz tehát, hogy dolgozói magukra vannak utalva lakáscéljaik megvalósítása tekintetében.
2017-ben már lakbértámogatás is adható cafeteriában, kérdés, lesz-e elég bérlakás azok számára, akik nem saját tulajdonban gondolkodnak, szeretnének mobilak maradni, illetve a támogatásokkal együtt sem tudnak maguknak lakást vásárolni.
A legtöbben felújítanak
A számok azt mutatják, hogy egy átlagos 50 nm2-es, kettő, két és félszobás panellakás esetében általában a konyha és a fürdő felújítása jelenti a legnagyobb tételt. Igen nagy a szórás a felhasznált anyagok tekintetében, de a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a költség a helyiségenként 1,5-2 milliót is elérheti, vagyis összesen akár 3-4 millió forintos felújítást eredményezhet.
A komplett fűtéskorszerűsítés és a nyílászárócsere sem úszható meg egyben 1-3 millió alatt. Egy vidéki családi ház egyszobás bővítésének költsége szintén elérheti a négyzetméterenkénti 300 ezer forintot. Természetesen ez nagyban függ a felhasznált anyagoktól és az épülettől, a kiindulási állapottól.
A kazáncsere költségei 2016 második felétől a korábbi – kb. 2 milliós forint körüli – összeg 2-4 szeresére emelkedhetnek. A kondenzációs kazánok cseréjénél jelentkező akár négyszeres bekerülési költséget a szükséges átalakítási munkák indokolhatják: csatlakozási pontok és kémény átalakítása, kapcsolódó engedélyeztetési költségek és díjak. Pár éven belül ez körülbelül 2,6 millió hagyományos készüléket érinthet Magyarországon – mutat rá az anyag.
Egy európai egészségfelmérés szerint az idősebbek 40%-ának okoz nehézséget a lépcsőzés, harmaduknak a gyaloglás, negyedüknek pedig a mosakodás. A lakás átépítése, idősbaráttá tétele pár százezer forinttól akár másfél–kétmillió forintig is terjedhet. Fontos például kapaszkodókat felszerelni, jó megvilágítást elhelyezni, vagy a küszöböket megszüntetni, mindazonáltal az időseknek az egyik legnagyobb kihívás a fürdőszoba használata.
A számok azt mutatják, hogy a konyhát csak 15-20 évente újítják fel a magyar családok.
Mintegy 80 milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek az OTP Lakástakarék a tavalyi esztendőben. Ez a hazai lakástakarékpénztár-piaci kifizetések harmada. A lakástakarékpénztári megtakarítások elemzéséből kitűnik, hogy – ha a hitelelőtörlesztésre fordított összegeket nem nézzük –, az ügyfelek közel háromnegyede (74%) felújítási munkálatokra, míg negyede (23%) ingatlanvásárlásra használta fel megtakarítását.
Forrás: https://infogr.am/517960ab-0be1-4c93-9295-e57073eb303d