2016-ban 9994 új lakás épült, 31%-kal több mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 31.559 volt, ami több mint két és félszerese a 2015. évinek – írj a Központi Statisztikai Hivatal friss közleménye. A lakásépítések számának jelentős emelkedése az elmúlt év fontos pozitív változása volt. A lakásállomány megújításához évi 40 ezer lakás felépítése lenne szükséges, így ezt a trendet fontos fenntartani, megerősíteni.
A 2016 során bevezetett intézkedések – elsősorban az áfakedvezmények és a CSOK – egyértelműen pozitívan befolyásolták lakásépítéseket számának növekedését. A lakásállomány minőségi megújítását szolgáló megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez és hosszú távú fenntartásához szükségesnek tartunk néhány további intézkedést.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület összhangban az ágazat szereplőivel többször tett javaslatot ennek érdekében arra, hogy az új akások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon legalább 10 éves szándéknyilatkozatot. Szerencsésnek tartanánk, ha a kormány a csok-rendelet fenntartását is vállalná legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig.
A lakásügyben és az építőiparban a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a legfontosabb: kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, a 4-6 éves átfutású társasházi projektek megvalósításának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából. A kiszámíthatóság erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása hosszabb időszakra (azaz 2020 után is) biztosított lenne.
Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. A most felépülő minőségi lakások nemcsak az építtetők, hanem a következő száz évben ezekben a lakásokban élők érdekét is szolgálják. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Kulcskérdés, és sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása, amelynek súlyosbodó hiánya már rövidtávon a lakásépítések korlátja lehet.
A lakásépítések megfelelő számának biztosításához felelős, hosszú távú lakásppolitika szükséges. Nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására.
2016 I-IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
• az épített lakások száma valamennyi településtípusban nőtt, az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés a megyei jogú városokban (49%) és Budapesten (44%);
• a természetes személyek által épített lakások aránya 59-ről 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 39-ről 50%-ra emelkedett;
• az új lakóépületek között 60-ról 51%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 33-ról 42%-ra nőtt;
• a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel, 94 m2-re csökkent;
• a kiadott lakásépítési engedélyek és bejelentések száma együtt 31 559 volt, ami több mint két és félszerese, ezen belül Budapesten közel háromszorosa az előző évinek;
• a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 87%-kal több, összesen 12 206 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (6632 darab) 43%-kal emelkedett.
Elemzésünket az letölthető dokumentumban olvashatja.