Jobb a helyzet, mint a 2008-as gazdasági válság előtt volt, de a piaci szereplők most óvatosabbak – állapították meg a Napi.hu Az ingatlanpiac sem nő az égig? című konferenciájának kerekasztalbeszélgetésén az iparági szereplők.
Karsai Gábor a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese előadásában arról beszélt, hogy átmenetileg élénkülhet a magyar gazdaság 2017-2018-ban, majd 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége. A makrogazdasági adatok alapján látszik, hogy az unió nélkül bajban lennénk.
Az elmúlt időszakban az Európai Unión belül Magyarországon drágultak leginkább a lakások, és az építési engedélyek száma is itt emelkedett a legnagyobb mértékben. Hasonló tendencia volt a 2008-as gazdasági válság előtt is: akkor túl sok építési telket terheltek meg rossz hitelekkel és az ingatlanlufi a világgazdaságot is magával rántotta. Most azonban a szereplők nem számítanak hasonló folyamatra.
Az ingatlanpiac ciklikusan működik, nyolc-kilenc évente jön a váltás, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy valóban fújódhat egy újabb lufi, de jelenleg több biztató jel is van. A mostani árrobbanást a fizetőképes kereslet határozza meg, valamint az, hogy tartósan alacsony a kamatszint. Amíg pedig 1-2 százalékos hozamra számíthatnak a kötvényekből, az ingatlan egy jobb befektetés, ezért lesz rá finanszírozás – véli Török Árpád, a TriGránit vezetője.
Hasonlóan látja ezt Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. tulajdonosa: szerinte még mindig van feljebb az ingatlanpiacon. Mindezt a makrokörnyezet változására alapozza, de elmondta, a cége óvatosan tervez. Még nem tudni ugyanis, meddig marad a megterülést segítő 5 százalékos áfakulcs, amelyet az eredeti tervek szerint 2019 végén vezetne ki a kormány. Emiatt viszont egyre nehezebb kivitelezőt találni, akik egyébként folyamatosan növelik a munkadíjukat, ami beépült már az árképzésbe is. Ez azt is eredményezheti, hogy vidéken a kivitelezők hiánya miatt kevesebb beruházás lesz. Ugyanígy a szegmensek között is átrendeződés indulhat, például a lakásépítésektől az irodafejlesztések vonják majd el az erőforrásokat.
Más a mostani helyzet, mint a 2006-2008-as, amikor óriási telekbankokon ültek az ingatlanpiaci cégek, amelyeken ketyegett már egy hitelbomba – véli Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. A szereplők is máshogy állnak most a piachoz, egyrészről mert most erős a kereslet, másrészről sokan játszanak kivárásra, a 2019-es áfakivezetés kapcsán. Szerinte az árakat az is erősen befolyásolja, ha a már futó beruházásoknál nem tudják tartani a határidőket.
Noah M. Steinberg, a Wing Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az állam nagyberuházóként történő megjelenése, szintén jelentősen befolyásolja a piacot. Sok kivitelezőt von el, a maradékon pedig rengeteg projekt versenyez.
Földi Tibor az állami jelenlét okozta nehézségekre példaként a Puskás Ferenc stadion építését említette. A beruházáshoz 600 szerkezetépítőt toboroztak, amelye eleve nehéz feladat volt, mert a válság alatt leépült az építőipar. Az ő cége ezért külföldről próbál kivitelezőket szerezni.
Fontosnak tartja azt is, hogy minél előbb kiderüljön, mi lesz az 5 százalékos áfakulccsal. Minél gyorsabb döntésre van szükség, mert a piac egyelőre nem tud tervezni, ezért a 2019-es kivezetés előtt befejeznék a beruházásokat. Ha lenne egyértelmű döntés, akkor a piaci szereplők megtervezhetnék a kapacitásaikat. Erre azért is szükség lenne, mert a GKI előrejelzése szerint csak átmeneti felélénkülés van a piacon, 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége.
Jó évek várnak az ingatlanpiacra
Az elmúlt évek eredményeiről Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: fontos, hogy 2013-ban kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetés egyensúlyba hozatala a kormányzat kifejezett célja volt, ebben segítette a sok egyszeri bevétel. A 2016-os felminősítés egyértelmű siker, de ez még csak az 1996-os adósbesorolás visszaszerzését jelentette. A piac viszont középtávon nem bizakodó Magyarországgal szemben. Az ország versenyképessége romlik, ennek fő oka, a kiszámíthatatlan befektetői környezet és a nagyfokú korrupció.
A jelenlegi növekedés fő elemei az EU-tól érkező támogatás. A 2007 és 2015 közötti időszakban a források nélkül nem nőtt, hanem csökkent volna a GDP (5 százalékos növekedés helyett 2 százalékos recesszió lett volna). A beruházások pedig 3 százalékos emelkedés helyett 30 százalékkal estek volna vissza. Az ágazatok közül a feldolgozóipar növekedik folyamatosa, míg a szállítás és raktározás teljesítménye ingadozik.
Az ingatlanpiacon lassú növekedés tapasztalható, de a várakozások szerint ez a tendencia folytatódik.
A lakásépítési engedélyek száma várhatóan esni fog jövőre: az idei 32 ezerről 30 ezerre csökkenhet. Viszont az újonnan használatba vett lakások száma 20 ezer környékére emelkedhet 2018-ban.
A GKI fővárosi és a magyarországi lakáspiaci indexe 2007-2013 között folyamatosan csökkent, majd azóta a 2006-os szintre javult. A jövőben pedig ezen a szinten stagnálhat – véli Karsai.
A tavalyi utolsó negyedévben a fővárosi irodák kihasználtsága meghaladta a 85 százalékot, míg az országos átlag 82 százalék környékén alakult. A a GKI szerint a lakás- és raktárpiaci index is javul.
Ahogy az ingatlanpiac, úgy a magyar gazdaság sem nő az égig – foglalta össze a közgazdász a piaci várakozásokat. Azonban 2017-ről és 2018-ról elmondható, hogy viszonylag jó évek lesznek az ingatlanpiac szempontjából.
Forrás és további tudósítások a konferenciáról: Napi.hu