A keleti országrészt alig érinti a lakásépítés felfutása

KSH / igylakunk.hu

A KSH friss adatai szerint az idei év első három negyedévében összesen 5 307 új lakás épült Magyarországon, ám az építések és építési szándékok rendkívül nagy területi szórást mutatnak.

Nyugat-Dunántúlon (1.538 db), Budapesten (1.416 db) és Pest megyében (896 db) épült a legtöbb lakás eddig 2016-ban. Dél-Alföldön (459 db), Közép- (323 db) és Dél-Dunántúlon (285 db), valamint Észak-Alföldön (323 db) közepes volt a termés, míg Észak-Magyarország (67 db) messze leszakadva áll a sor végén.
Az összes lakásépítési bejelentések és engedélyek számának (21.414 db) országos eloszlása ugyanezt a képet mutatja.

megyei megoszlas201601 09

Nyugat-Magyarország és Balaton-part
Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint az ország nyugati felének nagyvárosaiban nagyjából egységes a fellendülés: Székesfehérváron és Győrben már a tervasztalról is eladhatók a lakások, a befektetők versenyeznek a központi, jó helyen lévő telkekért, továbbá Sopronban is dübörög a piac – holott a nagy árboom még valószínűleg hátra van.

A most zajló építkezések korábbi tervek megvalósulásai, melyek egyre inkább kiszorulnak a város peremére. A soproni és részben a győri piacot elsősorban nem a CSOK hajtja, hanem a közeli ausztriai munkalehetőség, ami már évekkel ezelőtt felverte az árakat” – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette, Pécsen és Zalaegerszegen a válság miatt elhalasztott projektek indultak újra a kereslet élénkülésére reagálva. Tatabányán évekig nem épült nagy beruházás, most viszont két nagyobb lakópark kínálatából lehet választani. Nagy a mozgolódás Veszprémben is; ott kb. 1100 lakás építésére van engedély.

A Balaton-parti települések külön részpiacot jelentenek; itt a válság alatt is bátran építettek a beruházók. Balatonfüreden társasház építéséhez telket találni már-már csodaszámba megy, emiatt a telekárak néhol megkétszereződtek idén. Kb. 300 lakás kapott építési engedélyt, valamint 2-3 nagyobb projektet készítenek elő. Siófok a befektetők paradicsoma: sorra indulnak új (vagy újra indított) projektek a tótól távolabb is.

Az ingatlanárak a nyugati országrészen a magyar tenger déli partján a legmagasabbak: a vízparton 500 és 800 ezer Ft/m2 között alakulnak, elsősorban a panorámától függően.

Sopronban 380-450 ezer, Székesfehérváron és Veszprémben 360-420 ezer, Pécsen átlagosan 350 ezer, míg Zalaegerszegen és Tatabányán 300 ezer forint körüli egy négyzetméter új lakás ára.

Keleten csak három város épít

A keleti országrészen vannak nagyvárosok, melyeket látszólag hidegen hagyott az áfacsökkentésés -visszaigénylés lehetősége, valamint a CSOK jelentette könnyítések. Egerben és Nyíregyházán az év eleji, áremelkedést is hozó látványos érdeklődés a telkek és az épülő kisszámú új lakás iránt mostanra alábbhagyott, Békéscsabán és Salgótarjánban meg sem jelent.

A nagyobb, akár százas nagyságrendű lakást építő cégek fantáziáját Miskolc, Debrecen és Kecskemét mozgatja meg, utóbbinál egyértelműen az autógyári beruházás bővítésének, valamint az egyetem építésének hatására.
A borsodi megyeszékhelyen több új beruházás indult, és a válság miatt félbeszakadt projektek is feléledtek; a telekárak növekedése – alacsony bázisról indulva – elérhette az 50 százalékot. Új lakáshoz legdrágábban Kecskeméten (350-450 ezer Ft/m2) és Debrecenben (300-440 ezer Ft/m2) lehet jutni. Egerben, Miskolcon és Szolnokon ugyanakkor 300 ezer Ft/m2 körül alakulnak az árak új ingatlan esetén.

A kisebb települések lemaradnak

A megosztottság akkor is jól látszik, ha a településtípusokat vesszük szemügyre a KSH adatsorában: csak azon régiók legnagyobb városaiban nőtt meg valóban jelentősen a lakásépítési kedv, ahol van gazdaságfejlesztés, működik az ipar, van megfelelő számú olyan munkahely, amely új lakásokat építő, vásárló fizetőképes keresletűeket foglalkoztat, illetve van igény beruházási célú ingatlanvásárlásra.

Ahol ez nincsen, ott továbbra sem mozdulnak az építések, s a szegényes források miatt minden bizonnyal a felújítások sem.
A lakásállomány minőségi megújítása így ezekben a térségekben továbbra is várat magára.
településtípusonként

Forrás: Pénzcentrum, KSH