Az elmúlt években súlyosbodtak a lakhatás megfizethetőségével kapacsolatos problémák, és bár a rendszerváltás óta tavaly volt a legmagasabb az állami lakástámogatások költségvetési kerete, a lakhatási szegénység tovább mélyült – derült ki a Habitat for Humanity Magyarország friss lakhatási jelentése első két fejezetének bemutatóján. A szakértők szerint a a lakhatási célú támogatások mértéke idén és jövőre összességében jelentősen csökken.
A Habitat 2023-as Lakhatási jelentésének első két fejezete a lakhatási célú támogatások elosztását és a felhasználhatóságát elemzi, amelyek mértéke 2023-24-ben jelentősen csökken, és továbbra is a tehetősebbeknek kedvez – miközben az ingatlanok és az albérletek egyre kevésbé megfizethetőek. A Habitat for Humanity Magyarország idén tizenkettedik alkalommal publikálta éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről, az első két fejezetét tegnap mutatták be a Habitat Kreatív Központban.
Az általános infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások növekedése súlyosan érintette a lakhatási szegénységben élőket. A közpolitikai változások viszont alig reagáltak erre: a központi kormányzat szinte semmit nem költ szociálisan célzott lakhatási támogatásokra, például köztulajdonú lakások bővítésére, fenntartására, felújítására; 2023-2024-ben pedig a középosztály lakhatásának támogatására is jelentősen kevesebbet fordít. Az alábbi ábrán jól nyomon követhető, hogy a redszerváltás óta 2022-ben volt a legnagyobb a költségvetésí ráfordítás a lakástámogatásokra, ez 2023-ra csaknem a felére csökkent, a 2024-ben pedig – a már elfogadott költségvetés szerint – tovább feleződik.
A “Lakástámogatások” cím költségvetési kiadásai / milliárd Ft (2023-as árakon, 1990-2027)
Link a beágyazható ábrához
Lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatásokra a kormány 393,5 milliárd forintot tervez fordítani 2024-ben, ami 40,3%-os csökkenés a 2023-as 648 milliárd forinthoz képest. 2023-2024-ben a lakhatási célú kiadások kétharmadát a lakossági rezsivédelem finanszírozására fordítják, amely alig támogatja a legrászorulóbb, tűzifával fűtő háztartásokat.
A kormányzat lakhatási célú kiadásai / milliárd Ft (2023-as árakon, 1990-2024)
Link a beágyazható ábrához
Nemcsak a lakhatáshoz kapcsolódó állami költések mértéke követhető nehezen, hanem kevéssé láthatóak előre a támogatási intézkedések is. Tovább csökkenti az átláthatóságot, hogy a kormányon belül elaprózódik a lakáspolitika: a kasszakulcsért Pénzügyminisztérium, a stratégiaalkotásért a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felel, de a szoros családpolitikai kapcsolódás miatt a KIM-hez is tartozik.
“A lakáspolitika társadalmilag igazságossá tételére és a lakhatási szegénység mérséklésére lenne szükség. Ehhez kutatásokkal kellene feltárni a magyarországi lakáspolitikai helyzet kihívásait, kiterjedt társadalmi egyeztetéssel és szakmai szervezetek bevonásával kialakítani a lakhatási koncepciót, amelynek átláthatóságát fontos rendszeres ellenőrzéssel biztosítani” – fejtette ki Czirfusz Márton, a ‘Kormányzati szakpolitikák és költségvetési kiadások’ fejezet szerzője, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója.
A jelentésben megfogalmazott javaslatok azt is kiemelik, hogy a „lakhatási koncepció első számú céljának a lakhatási szegénység mérséklését kell tekinteni”. Ehhez tudna kapcsolódni egy hosszú távú, kiszámíthatóan működő lakástámogatási eszközrendszer, amelyben a lakáspolitikai eszközök hozzáférhetősége nem a rövid távú fiskális szempontoknak van alárendelve.
Ennek részeként szükséges lenne kidolgozni egy, az energiaszegénység csökkentésére átfogó, hosszú távú programot, amely a lakásállomány energiahatékony felújítását helyezi középpontba.
Javasolják továbbá, hogy a kormány növelje a rászorultsági alapon célzott eszközök arányát. Ez a többi közöt jelentené a rezsicsökkentés rászorultsági alapon való átalakítását, a jelenlegi lakástámogatási eszközök hozzáférésének bővítését és a legrászorultabbak számára speciális programok kidolgozását.
A helyi szintű lakhatási támogatások és programok irányításában a demokratikusan megválasztott helyi önkormányzatokra és intézményeikre érdemes támaszkodni, a központi költségvetésből származó biztos finanszírozással, partnerségben az egyházi, karitatív és civil szervezetekkel – írják.
Azoknak lett könnyebb, akik eddig is jobb körülmények között laktak
A kormányzati támogatások elsősorban a saját lakáshoz jutást, illetve a saját lakások felújítását támogatják. A bérlést egyáltaán nem támogatják, és a rászorultsági elvet gyakorlatilag teljesen leválasztották a lakástámogatásról – mondta Ámon Katalin, a ‘Megfizethetőség’ fejezet szerzője, a Közép-európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója. Mint mondta, egy viszonylag szűk réteg jutott nagyobb támogatáshoz, ahelyett, hogy ezekből a százmilliókból egy súlyos lakhatási gondokkal küzdő széles réteg helyzetén javítottak volna.
Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy 2022-23-ban mélyültek Magyarországon a megfizethetőségi problémák. A magyar háztartások jövedelme nem nőtt olyan mértékben az elmúlt években, mint a lakásárak és a magánpiaci lakásbérletek árai. A magas lakhatási költségek – különösen az alacsony jövedelmű háztartások esetében – felemésztik fizetésük nagy részét. A legalsó jövedelmi ötödben 26% azok aránya, akik jövedelmük több mint 40%-át költik lakhatási költségekre, míg a legfelső jövedelmi ötödben ez csupán 1% (Eurostat).
2022 júniusától 2023 júniusáig a megélhetési költségek, ezen belül az albérletárak és az energiaárak is sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint a keresetek. A KSH lakbérindexe szerint országosan 14%-kal, Budapesten 15%-kal növekedtek az albérletárak, az elmúlt nyolc évben pedig országosan mintegy 88%-kal. A fogyasztói árak 20,1%-kal emelkedtek, ezen belül a háztartási energiaárak 34,3%-kal. Bár a bruttó átlagkereset 2023 elején 0,8%-kal nőtt az előző évhez képest, a magas infláció miatt a nettó reálkeresetek 2022 szeptembere óta folyamatosan csökkennek (2022 februárjától 2023 februárjáig 19,6%-kal).
A kormányzat lakhatási célú kiadásai / milliárd Ft (2023-as árakon, 1990-2024)
Link a beágyazható ábrához
Magyarországon a lakosság jelentős részének nincs megfelelő minőségű lakása. A lakosok 20,4%-a él olyan lakásban, ahol beázik a tető; 1,5% olyan ingatlanban, ahol nincs WC, fürdőszoba; 5,4% pedig nem megfelelően fűthető lakásban (Eurostat). A teljes lakosság 16,7%-a él túlzsúfolt lakásban, ezen belül a 0-17 év közöttieknek pedig majdnem a harmada, 30,7%-a (KSH). A lakhatás megfizethetőségének hiánya gyakran vezet eladósodáshoz, lakásvesztéshez, és bizonyos esetekben akár a gyermekek gyámügyi kiemeléséhez is. magyarországi lakosok 11,2%-ának volt elmaradása a lakáshitel-részletek, a bérleti díjak vagy a rezsiköltségek fizetésében, míg az európai uniós átlag 8,9% a Eurostat 2021-es adatai szerint. Magyarországon évente 3000 kilakoltatásra kerül sor.
“Hosszú távú, a lakhatás megfizethetőségét célzó állami stratégiára lenne szükség, amelyben a rászoruló családok helyzetét is figyelembe veszik. Önkormányzatokkal együttműködve széles körű támogatási eszközöket lehetne létrehozni a megfizethetőségi problémákkal küzdő háztartásoknak, jövedelemarányos hozzájárulással” – emelte ki Ámon Katalin.
A Habitat for Humanity Magyarország 2023. évi Lakhatási jelentésének bevezetője itt, első fejezete itt, második fejezete pedig itt érhető el.
“Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét. A legfájóbb az, hogy az államnak továbbra sincsenek válaszai ezen háztartások problémáinak megoldására” – fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.
A Habitat hosszú évek óta közvetlenül is segít családokat különböző programokkal: lakhatási körülményeik javításában, lakásfelújításokban, otthonhoz jutásban, az energiaszegénységnek való kitettség csökkentésében. Korábbi interjúinkban részletesen bemutattuk ezeket a programokat:
Közvetlen segítség a felújításokhoz, a lakhatási körülmények javításához
Magyar fejlesztések a családok energiaszegénységének csökkentésére
