Magyarországon ma a bérlakásban lakás bizonytalan lakhatásnak számít, ami nem kifizetődő a bérlőnek, s bár elvileg rugalmas váltási lehetőséget nyújt, a legtöbben rövidtávú megoldásként tekintenek rá – foglalta össze a jelenlegi helyzetet Kováts Bence a Habitat for Humanity Magyarország munkatársa a múlt heti bérlakáskonferencián.
A Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület konferenciáján a hazai bérlakások, a bérlakásépítés helyzetét, nehézségeit, a megoldási lehetőségeket vitattak meg a meghívott szakértők, vendégek.
Kováts Bence bevezető előadásában rámutatott: jelenleg Magyarországon csak a magántulajdonú lakásokra gondolunk biztonságos, hosszú távú lakhatási alternatívaként, hiszen bár nagy kezdeti tőkebefektetést igényel, hosszú távon olcsóbb, örökölhető, igény szerint alakítható, így jó befektetésnek is számít.
A hazai lakásszektor alapvető jellemzője, hogy a nagy saját tulajdonú lakásállomány, a szociális bérlakás-állomány nagyon kicsi, és egyre csökken. A bérlakások aránya az egyik legalacsonyabb Európában.
Habár a lakásrendszer minden, más országokban szokásos eleme megvan nálunk is, ezek többsége és finanszírozási, támogatási mértékek döntően a saját tulajdonú lakhatást támogatják.
Európában hagyományosan Ausztria, Németország és Svájc költ legalább annyit a bérlakásrendszerére, mint a saját tulajdon támogatására, az elmúlt években több más ország is felzárkózott ehhez: Finnország, Írország, Olaszország, Portugália, Skócia, Spanyolország pedig pillanatnyilag csak a lakásbérlés lehetőségeinek javítására ad állami támogatást.
Magyarország a fenti ábra alapján az elsősorban az öröklakásokat támogató országok táborában található.
Kováts Bence rámutatott a lakásállomány tulajdonosi szerkezete és a lakáshitelezés szabályozása közötti összefüggésekre is. A megengedőbb szabályozás több lakáshitel felvételére bátorítja a háztartásokat, és sok kockázatos, a valós pénzügyi lehetőségeket meghaladó mértékű hitel is kihelyezésre kerül. Így egy válság esetén ezek a háztartások igen sérülékenyek, és könnyen elveszíthetik a lakásukat.
Ebből az rajzolódik ki, hogy abban a rendszerben a legkisebb a kitettség a piaci ingadozásoknak, ott a legkisebb az egyenlőség, illetve ott tud javulni a lakásminőség, ahol a non-profit bérlakásállomány nagy és folyamatosan meg tud újulni, miközben a lakáshitelezés pontosan és erősen szabályozott.
Az előadás anyaga, ábrái megtekinthetők az alább letölthető dokumentumban:
