A hatékonyságnövelés és a munkaerőhiány az építőipar legnagyobb kihívásai

magyarepitok.hu

A hazai építőiparban komoly növekedési lehetőségek vannak, és a kormány mindent megtesz azért, hogy ezekkel élhessen is az ágazat – fejtette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén.

Varga Mihály szerint idén ugyan megtorpant az építőipar teljesítményének növekedése az előző uniós költségvetési ciklus forrásainak kifutása miatt, jövőre azonban már fordulat várható. Kiemelkedőnek nevezte az építőipar magyar gazdaságban betöltött szerepét, amelynek súlya a tavaly a GDP-ben elérte a 6,4 százalékot. Hozzátette, hogy az ágazat versenyképességének javulásában komoly potenciál van.
A miniszter szerint a kormány építőipart érintő intézkedései várhatóan 2017-ben fejtik ki igazán a hatásukat, főként a lakásépítések terén, amelynek köszönhetően a kormányzati ciklus végéig 40 ezer lakás épülhet.

Sikerek és új kihívások

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a 2016. év sikerei között említette, hogy a kormány lakásépítést ösztönző intézkedéseinek hatására az első három negyedévben a tavalyi duplájára nőtt a lakásépítésre kapott építőipari megrendelés, számításai szerint a jelenlegi kormányzatai ciklus végére 20 ezer lakás épülhet.
Ugyancsak fontos lépésnek nevezte a szektor számára a múlt héten elfogadott közbeszerzési törvényjavaslatot, amely szerint a közbeszerzési pályázat nyertese csak akkor juthat majd a pénzéhez, ha az alvállalkozóit kifizette, valamint, elég ha az ajánlattevő csak 35 százalékos saját erővel rendelkezik az 50 százalék helyett.
Az idei év sikerei közé tartozik, hogy a duális képzésben olyan finanszírozást alakítottak ki, ami ma már nem teszi veszteségessé a vállalkozások számára a tanulók képzésében való részvételt.
A minimális rezsióradíjat is sikerült picit feljebb tornászni, és a szakmában ma már terjed az a vélemény, hogy aki ez alatt az összeg alatt tervez, az nem is építési vállalkozó – modta az ÉVOSZ elnöke. A 3 éve még 400 milliárdos építőipari lánctartozásról szólva Koji azt mondta, ez mára körülbelül a felére csökkent, a többit részben kifizették, részben a piaci szereplők eltűnésével megszűnt maga a tartozás is.

Az építőipar nehézségei között említett ugyanakkor, hogy a 94 ezer építőipari vállalkozás között jelenlévő 90 ezer mikro- és kisvállalkozás jelentős hányadának nincs akkora tartaléka, amely fedezetet nyújt a bérmegállapodásból következő béremeléssel járó terhekre. A piacnak meg kellene fizetnie, hogy a cégek képesek legyenek a minimálbér kifizetésére – mondta Koji, aki szerint 8-10 százalékos átlagos áremelésre van szükség, abba már belefér a 10-15 százalékos bruttó béremelés. Enélkül tovább tart az elvándorlás az ágazatból.

Ráadásul az utánpótlással is komoly gondok vannak, hiszen, mint Koji László elmondta – 85 ezerrel kevesebb fiatal tanul szakiskolákban, mint korábban. Ezért a következő év, évek kiemelt feladata a pályaorientáció, amiben az építőiparnak szorosan együtt kell működnie a szakiskolákkal – emelte ki az ÉVOSZ elnöke.

Hosszabb távra kellene tervezni

Az építőiparnak hatékonyabbnak kell dolgoznia, az uniós versenyképességi rangsorban az utolsó harmadban áll az ágazat. Ehhez kulcsfontosságú a minőségi foglalkoztatottság növelése, vagyis a pénzügyi tőke mellett a humántőke fejlesztése a vállalkozásokban – mondta Varga Mihály.

A javuláshoz azonban beruházásokra van szükség, amit a vállalkozások csak akkor vállalnak be, ha legalább másfél- két évre előre tervezhetik a termelésüket, enélkül nincs megtérülés – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke, megjegyezve, hogy a cégek jelentős része ma még fél évnél nem lát tovább előre.

Ugyanakkor úgy véli, hogy a cégek nagy többsége ilyenkor képes a fizetőképes kereslet felé fordulni, aminek következtében 2017-18 között a piac átrendeződése várható.

Év végére az építőipar teljesítménye optimista becslés szerint alulról közelíti a 2000 milliárd forintot, de az optimista becslés is 10-12 százalékos elmaradást jelent 2015-höz képest. Ezen belül az épületek építése a tavalyihoz képest 5-6 százalékos plusszal mintegy 520 milliárd forintot állított elő, az egyéb létesítményeknél mintegy 38 százalék a mínusz, a speciális szaképítésnél 2 százalékos bővülés várható, 920 milliárd forintos érték mellett. Mindezt a korábbi, 275-280 ezer fős létszámmal produkálta az ágazat – sorolta az építőipari idei számait Koji László, hozzátéve, hogy az ágazatot nagyon megviseli az uniós forrásokból finanszírozott beruházások ciklikussága.

Pályázati, támogatási források 2017-ben

Szabó Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára megerősítette, hogy az energiahatékonyság javítása területén jelentés előrelépési lehetőség van, és a kormány több intézkedéssel és támogatással segíti majd ezt 2017-ben.

A családi házak energiahatékonyságának növelésére felvehető ingyen hitel kiírása már most decemberben várható.
Az energiahatékonysági fejlesztések előkészítésének támogatására nemzeti energetikusi hálózatot hoznak létre, egy bizonyos méret felett pedig minden cégnek kötelező lesz saját energetikust alkalmazni. A vállalatok 30%, a kkv-k akár ennél magasabb társasági adókedvezményt kaphatnak energiahatékonyságuk növelését célzó beruházásokért. Ezeket a beruházásokat több pályázat is segíti majd jövőre.

Varga Mihály elmondta, hogy a 2017-es költségvetés 211 milliárd forintot irányoz elő a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (csok), amelynek igénybe vételét további könnyítésekkel segítik majd.