A fizetés kétharmadát is elviheti az albérlet

Októberben és novemberben átlagosan havi 130 ezer forintért lehetett kivenni egy budapesti – 40-80 négyzetméteres lakást. Budapesten 8, Pécsen 33, Miskolcon 28 százalékkal nőttek a bérleti díjak, miközben Szekszárdon 18, Szombathelyen pedig 20 százalékkal olcsóbban lehetett bérelni – derül ki az ingatlan.com friss összeállításából.

A budapesti kerületek között jelentősek az eltérések. Bár az albérletek ára jellemzően idén is jelentősen emelkedett, a növekedés lassulása is megfigyelhető az elemzés szerint. A belső kerületek áremelkedése miatt a külső városrészekben élénkült a piac, és nagyobb mértékben emelkedtek az árak is. A legfrissebb KSH-adatok szerint Budapesten 204 ezer forint volt a nettó átlagkereset az első háromnegyed évben, ennek pedig kétharmada az átlagos lakásbérleti díj a fővárosban.
Az ingatlan.com szakértője szerint a legtempósabban fejlődő megyeszékhelyeken, például Győrben és Kecskeméten az adott megyére jellemző nettó átlagkereset 60 százalékát viheti el egy albérlet, míg vannak városok például Zalaegerszeg vagy Salgótarján, ahol a nettó kereset harmadából kijöhet a havi bérleti díj. Meglepő módon nem Budapesten, hanem Debrecenben kell a nettó átlagkereset legnagyobb részét (68 százalékát) albérletre költeni – derül ki az elemzésből.

A TLE véleménye, hogy ha a lakásállomány megújulásához is szükséges évi 40 ezer energiahatékony lakás megépülne, azzal az ingatlanpiacon szélesedő kínálat csökkenthetné a bérleti díjakat, különösen a diákok, a fiatal családok által keresett szegmensben. Ezt igazolják a felmérés alábbi adatai is

A lakásépítés visszafogja a bérleti díjakat

Vegyes a kép a megyeszékhelyeken is. A 40-80 négyzetméteres győri lakások bérleti díja átlagosan 100 ezer forint volt az október-novemberi adatok alapján, ez ugyan a legmagasabb a megyeszékhelyek között, ám 9 százalékos visszaesést jelent a múlt évhez képest. Az ingatlan.com szakembere szerint a győri albérletdíjak csökkenésében szerepe lehetett annak is, hogy megjelentek az új lakások és újlakás-beruházások a piacon, amelyek közvetett módon mérsékelhették az albérletek iránti keresletet és növelhették a kínálatot is.

Debrecen a második a 85-90 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, ami stagnálást, minimális csökkenés tavaly október-novemberhez képest. Székesfehérvár és Pécs áll a harmadik helyen a lakásbérleti díjakat nézve: mindkét városban 80 ezer forintért bérelhetőek a 40-80 négyzetméteres lakások, ami Székesfehérvár esetében 27, Pécsett pedig 33 százalékos drágulás év/év alapon. Jelentős a növekedés Kaposváron, Tatabányán és Miskolcon, ezekben a városokban 22-29 százalékkal 55-58 ezer forintra nőttek a hirdetésekben szereplő lakásbérleti díjak.

A legolcsóbb a bérlés Békéscsabán, ahol átlagosan havi 45 ezer forintért kínálták a 40-80 négyzetméteres lakásokat. Zalaegerszegen 48 ezer forint az átlagos díj 7 százalékos emelkedés után.

Úgy gondoljuk, fontos lenne, hogy az állam fejlesszen olyan lehetőségeket, amelyek a keresetekhez képest reális költségek mellett, kiszámíthatóan biztosítanák az emberek lakhatását. Egy alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító bérlakásrendszer kialakítása a jelenleginél kedvezőbb bérleti díjakat tenne lehetővé a lakóknak.

Érdemi bérlakásépítési rendszer uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokból még ebben a ciklusban megindítható lenne, így több ezer pályakezdő, családot alapító fiatalnak biztosítana vonzó jövőképet Magyarországon.

Forrás: napi.hu