A fenntarthatóság kulcsa az önmérséklés

Fenntarthatósági Csúcs, 2013. november 20.

„Az erőforrások túlhasználata egyre drámaibb, az emberiség úgy működik, mintha a Föld jóval nagyobb lenne.” Ez a megállapítás adta meg a Piac és Profit által már negyedik alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Csúcs alaphangját. Megoldásképpen pedig gyakorlatilag csak egy lehetőség kínálkozik: a fogyasztás, az energiafelhasználás mérséklése.

A hazai kormányzati stratégiákban egyenlőre inkább a megújuló energiák hasznosítása hangsúlyos, kevésbé érezhető a fogyasztás mérséklésének, az energiahasználat csökkentésének ösztönzése.

Az Európai Unió 3 x 20-as célkitűzése a megújuló energiák használatának növelését, a kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság növelését tűzte ki célul. A megújuló célok teljesítése kötelező, a másik kettő az országok önkéntes vállalásától függ. Magyarország 2010-ben fogadta el az épületenergetikai irányelvét, amelyet tavaly felülvizsgáltak. Ennek értelmében az energiahatékonysági irányelv 1,5 százalékos évi megtakarítást, valamint a kormányzati szerepvállalás erősítését fogalmazta meg. Jelenleg zajlik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata is annak érdekében, hogy az új koncepcióban érvényesüljenek az elmúlt öt évben elért tudományos eredmények, és a hazai változásokhoz is igazodjon – mondta el Hizó Ferenc Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár.. Az Energiastratégia 2030 a geotermikus energiák és a biomassza kihasználását állítja a középpontba Magyarország adottságaiból kiindulva. Várhatóan a kormány még az idén elfogadja az Épületenergetikai Stratégiát, amelyre nagy szükség van, hiszen európai viszonylatban jelentős elmaradásban vagyunk az alacsony energiájú épületek tekintetében.

Építési szakemberek ugyanakkor úgy látják, hogy az elavult építkezési szokások és a fosszilis energiahordozóknak kedvező támogatási politika – vagyis a gázáttámogatás és a rezsicsökkentés – hátráltatják az alternatív energiák térnyerését Magyarországon. Pedig természeti adottságaink a megújulók jóval nagyobb arányát tennék lehetővé az energiamixben.

Szigeti László, a Cothec Kft. energetikai szaktanácsadója szerint a hazai lakóépületekben a gázberendezések életkora zömében 18-20 év, és az építkezők, felújítók inkább a látványosabb elemekre költenek, mint a minőségi, takarékos energiafelhasználású fűtőberendezésekre. Nem könnyű elfogadtatni az emberekkel, hogy az alternatív energiák felhasználása miféle előnyökkel jár, hiszen az ezeket hasznosító berendezések beszerelése 10-15 százalékkal többe kerül. A legfontosabb általában még mindig az, hogy a lehető legolcsóbban ússzák meg a dolgot. Inkább önkormányzatokra, iskolákra jellemző, hogy az alternatív energiák mellett döntenek és vállalják a felárat.

Néhány új technológiát is megismerhettünk, így például egy modern vályogtéglát, amely a hagyományos vályog és a modern technológia előnyeit ötvözi. Ugyancsak újdonságként mutatták be a kínai császárfa keresztezéséből létrehozott Oxyfát, amely nemcsak fantasztikusan gyorsan nő, hanem rengeteg szén-dioxidot is megköt a levegőből. Ötévesen már 16 méter magas és 25 cm átmérőjű. Mind biomasszának, mint bútorfának használható. És több élete van: legalább négyszer kivágható, mert vágás utáni sarjadzással öt éven belül ugyanakkorára visszanő.

Több előadó is hangsúlyozta, hogy új szemléletre, új üzleti attitűdre van szükség a gazdaság és a társadalom fenntarthatóságának megteremtéséhez. Hangsúlyozták, hogy a fogyasztásösztönzés és a profitmaximalizálás helyét át kell vennie a fogyasztás mérséklésének, a pazarló energiafelhasználás megszüntetésének, a humán erőforrás jobb kihasználásának, valamint a „szívvel látó” közösségi gondolkodásnak, a szolidaritásnak.

Tóth Gergely a KÖVET Egyesület főtitkára úgy fogalmazott, hogy nem szabad elfelejtkezni a versenyről. Ennek azonban van egészséges és káros szintje. Ma gyakorlatilag nincsenek nyertesek, mindenki boldogtalan. Pedig sok tapasztalat bizonyítja, hogy nem érdemes túlnyerni magunkat és lenyomni a vesztest, mert hosszú távon mind rosszul járunk. Ugyanakkor, hogy tegyünk valamit a fenntarthatóságért, ahhoz általában az észre próbálunk hatni, de tapasztalatai szerint jobban működik, ha a szívre hatunk.

A Csúcson nem csak résztvevőként voltunk jelen, hanem elvittük az IGYLAKUNK.HU kiállításunkat is, amelyet a csaknem 280 résztvevőből nagyon sokan megnéztek, és miután lehetőségünk volt röviden bemutatni a felállított tablókat, többen kérdeztek, érdeklődtek a részletes szakmai anyag iránt.