Az építőipari szakképzés reformját célzó javaslatokat fogalmazott meg az ÉVOSZ. Eszerint az iskolai és tanműhelyi képzés mellett jelentős szerepet kapna a vállalkozásoknál töltendő gyakorlati idő. A létrejövő regionális képzőközpontokban modern eszközpark, megfelelő oktatók és újfajta tanrend biztosítaná a színvonalas oktatási hátteret.
A gyerekek fele nem jut el a bizonyítványig
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnökségi ülésén Tóth Istvánné, a szervezet alelnöke egy a szakképzés rendszerszerű újragondolását célzó tanulmányt ismertetett, amit a szervezet egyfajta vitaanyagként alkotott az építőipar számára – olvasható a Magyar Építők tudósításában.
A helyzetelemzésben fontos tényezőként jelölte meg, hogy a magyarországi 90 ezer építőipari vállalkozásnak 97 százaléka kisméretű, ők foglalkoztatják a 277 ezer fős hazai építőipar 90 százalékát. Az elemzésből az is kiderült, a szakképzésben részt vevő cégek száma a közelmúltban 1032-ről 1592-re emelkedett, ami 50 százalékos növekedést jelent. Az arányuk ugyanakkor még mindig elenyésző a cégek összlétszámához viszonyítva.
Hozzátette, amellett, hogy az ágazat rövid időn belül 80 ezer embert veszített, a képzésben részt vevő gyerekek 50 százaléka nem jut el a szakmunkás bizonyítványig, óriási a fluktuáció. Gondot okoz ugyanis, hogy a szakma vonzerejének hiánya miatt többnyire azok a gyerekek kerülnek ide, akiket máshová nem vesznek fel. Hozzátette, hogy a második szakmát szerzők idesorolásának köszönhetően 6620-ról 8371-re nőtt a beiskolázottak száma: „Ez növekedés, még ha az új elem bekapcsolása okozta is” – fogalmazott az alelnök.
Az iskola helyett a cégek kezébe adnák a képzést
A debreceni DÉSZKER Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke arra is kitért, hogy a közmunkásokból történő felnőttképzés az iparág bizonyos területein segítheti a munkaerőhiány enyhítését. „Az ÉVOSZ felajánlja, hogy a felnőttoktatásnak a gesztora lesz, mint akkreditált felnőttképzőhely” – mondta az alelnök.
A vitaanyag egyértelművé teszi, hogy a jelenlegi szakképző struktúra nem igazodik a piaci igényekhez, ennek következtében több hiányszakmában (például tetőfedők, bádogosok és ácsok között) alig vannak most tanuló diákok az országban.
Az ÉVOSZ a helyzet kezelésére egy olyan javaslatot dolgozott ki, melynek lényege szerint a szakmai beiskolázást nem az iskola, hanem a cégek végeznék. „Így közelednének egymáshoz a piaci igények és a beiskolázási struktúra” – fogalmazott Tóth Istvánné.
A jelenlegi tanrend törést hoz a tanulási folyamatban
A megoldást a tanulmány szerint az úgynevezett üzemek feletti gyakorlati képzés jelenthetné. Jelenleg az ágazat cégeinek 97 százalékát képező (és dolgozói 90 százalékát foglalkoztató) kis cégek nem tudják megadni a gyakorlati képzést, a nagy cégek pedig nem győzik ellátni ezt a feladatot. Emiatt a gyakorlati alapok elsajátításához központi gyakorlati képzőhely lenne a megoldás.
A jelenlegi struktúrában az iskoláknak nincs megfelelő érdekeltsége a gyerekek fejlődésében („csak az számít, hogy meglegyen a megfelelő óraszám”). Emellett a gyakorlati és elméleti képzési napok egymást váltogatják, így rendre megtörik a gyerekek fejlődési folyamata.
A triális rendszer lehetne a megoldás
Az üzemek feletti képzőhelyek mintaként szolgáló németországi rendszerében ezzel szemben a diákok több héten át a központi képzőhelyen dolgoznak, majd szintén heteken át vannak a vállalkozásoknál, a harmadik pillért pedig az elméleti oktatásban töltött hetek jelentik. Tóth Istvánné szerint nálunk is ezt a triális rendszerre kell átállni, a jelenlegi duális képzést tovább bővítve. „Az ideális az lenne, hogy a gyereknek nyáron dolgoznak, és télen tanulnak, hogy ne legyen törés a folyamatokban.”
Az új struktúra országosan hat-hét regionális központot jelentene modern eszközökkel felszerelve és megfelelő szaktudású oktatókkal ellátva. Tóth Istvánné szerint ezek központok a külföldre távozott szakemberek oktatásba való visszahívását is lehetővé tennék. A triális rendszert a szakképzési hozzájárulásból befolyó bevételek közvetlenül fedeznék, a hozzájárulást paritásos alapokon az egész iparágra kiterjesztenék.
Forrás: Magyar Építők