A biztonságos lakáshiteleket keresik a magyarok

KSH

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2016 első három negyedévében megközelítőleg 40 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben. Az első hat hónapban folyósított új lakáshitelek száma közel egyharmaddal, összegük felével emelkedett 2015 első feléhez képest. Ezeket elsősorban használt lakások vásárlására fordították, de jelentős volt a hitelkiváltások számának és összegének bővülése is – olvasható a KSH friss kiadványából.

2016 első felében a teljes lakáshitel-állomány 2953 milliárd forint volt, ami a GDP 8,7%-át teszi ki. Ebben az időszakban az előző év azonos időszakához képest nőtt az engedélyezett hitelek száma és összege. Az emelkedés az állami támogatással és a támogatás nélkül odaítélt hitelek számában és összegében egyaránt megfigyelhető volt.

image001

image001

A szerény kamatcsökkenés ellenére az új lakáshiteleknél az idén meg indult az emelkedés – írja elemzésében a BankRáció.hu. Ezt mutatja az is, hogy a bankok ajánlatait összehasonlítva 2016 első kilenc hónapjában – éves összevetésben – a lakáshitelek iránt érdeklődők száma 64 százalékkal, a lakáshitel-felvevők száma pedig 87 százalékkal nőtt.

Főleg használt lakásra

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, három folyósított lakáshitelből kettő ezt a célt szolgálta – írja a KSH. 2016 I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege 158 milliárd forintra bővült, ami 52%-kal több, mint egy évvel korábban.

lakashitelek celok

2015 I. félévéhez képest az építéshez nyújtott hitelek száma 42%-kal, összegük háromnegyedével, az átlagos hitelösszeg 1 millió forinttal nőtt.

Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 23%-kal, összegük több mint egyharmaddal emelkedett, miközben az egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege átlagosan 5,7-ről 6,3 millió forintra nőtt.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2016 I. félévében ötezerről hatezerre (19%-kal), összegük több mint 3 milliárd forinttal (34%-kal) nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest, és az átlagos hitel értéke a korábbi 2,1-ről 2,4 millió forintra emelkedett. A hitelcél jellegéből adódóan az egy folyósításra jutó átlagos összeg kevesebb mint fele a teljes állomány 5,2 millió forintos átlagának.

Az említett főbb hitelcélok mellett a hitelkiváltások száma és összege 62%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az átlagos összegük nem változott jelentősen. A 2015. I. félévi 4,9 millió forinthoz képest átlagosan 4,8 millió forint jutott egy e célból hitelt felvevő ügyfélre 2016 első hat hónapjában.

Kedvező a befektetőknek is

A jegybanki alapkamat és annak következtében a hitelkamatok továbbra is történelmi mélyponton vannak Magyarországon, ami a növekvő ingatlanárak ellenére továbbra is a lakáspiac felé tereli a befektetőket. Emellett ugyanakkor a GDP és a reálbérek is nőnek, ami a saját célra történő vásárlást is könnyebbé teheti. Legalábbis azokon a helyeken, ahol az ingatlanárak emelkedése még nem haladta meg a bérek növekedésének ütemét.

Kiszámítható hiteleket keresünk

Egyre fontosabb a lakáshitelesek számára a kiszámíthatóság – derül ki a BankRáció.hu összeállításából. Az idén ugyanis többségbe kerültek a hosszabb távra – legalább egy évre – fix havi törlesztőrészletet garantáló hitelek. Egyre többen érdeklődnek ugyanis a legalább 1-15 évig fix havi törlesztésű hitelek iránt. Régiós összevetésben még mindig magas az új lakáshitelek piaci átlagkamata, de a piacon elérhető legjobb hitellel csökkenthetőek a hitelkiadások. A legolcsóbb és legkedvezőtlenebb lakáshitelek között komoly eltérések vannak.

A lakáshitelek kamatai az elmúlt években egyre csökkentek, a legfrissebb jegybanki adatok szerint jelenleg 5,02 százalék az átlagkamat. A legolcsóbb hitel megtalálásához az elmúlt években nagy fejlődésen keresztülment kalkulátorokat érdemes használni. A Pénzcentrum próbaszámítást végzett a pénzintézetek felületén és kiderült, hogy a 2 százalékos kamat sem elérhetetlen. 

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, KHSPénzcentrum, Origo