A magyar épületállomány energetikai megújítása a következő évek egyik legnagyobb építőipari feladata lehet. A Portfolio Future of Construction konferenciáján szó volt a várható nagyszabású kormányzati felújítási programokról és hosszú távú épületenergetikai tervekről. A szakértők szerint a korszerűsítések volumenének növelése mellett azok minőségére, az épületek teljes életciklusára és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is nagyobb figyelmet kell fordítani.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a konferencián arról beszélt, hogy a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése jelentős megrendelésállományt biztosíthat az építőiparnak, különösen a kisebb és közepes vállalkozásoknak.
A Wekerle+ program keretében a téglaépítésű és panel társasházak felújítására több mint 200 milliárd forintot különítenek el, uniós forrásokból és kvótabevételekből. A miniszter elmondása szerint a kormány igyekszik felgyorsítani a program előkészítését, hogy a kiírások lehetőség szerint már 2027 februárjában megjelenhessenek. A támogatások közvetítésében a bankoknak szánnak szerepet, a konstrukció kialakításáról az MFB közreműködésével zajlanak az egyeztetések.
Vitézy hangsúlyozta, hogy az energetikai korszerűsítések mellett az építészeti minőségre is figyelmet kívánnak fordítani. Szakértői és tanácsadói segítséget biztosítanának a társasházaknak, a támogatásból pedig az akadálymentesítés, például a liftépítés is finanszírozható lenne, amennyiben a beruházás legalább 30 százalékos energetikai javulással jár.
Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár elmondta, hogy az év végére elkészülő nemzeti épületfelújítási terv a teljes magyar épületállomány hosszú távú energetikai megújítását alapozhatja meg.
Az államtitkár szerint a kisebb műszaki tartalmú beavatkozások helyett komplex korszerűsítésekre van szükség. A kormány a társasházi törvény módosításán is dolgozik annak érdekében, hogy a társasházak döntéshozatali mechanizmusai ne akadályozzák az energetikai beruházások elindítását.
Fokozatosan kell felfuttatni a felújításokat
Ámon Ada, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezetője az épületfenntarthatóságról szóló kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi, használatban lévő mintegy négymillió lakás közel fele a rossz energetikai besorolású ingatlanok közé tartozik. Elsősorban ezeket kellene korszerűsíteni a következő években.
Az uniós épületenergetikai irányelv (EPBD) végrehajtásához kapcsolódóan évente 100–130 ezer lakás felújítására lenne szükség. Ámon Ada szerint azonban az építőipar jelenleg nem képes ekkora volumenű korszerűsítés elvégzésére, ezért fokozatosan kell növelni a rendelkezésre álló forrásokat és a kivitelezői kapacitásokat, miközben a felújítások minőségének is javulnia kell.
A szakértő üdvözölte, hogy az állam a családi házak mellett a társasházak energetikai korszerűsítését is támogatni kívánja. Véleménye szerint a meglévő épületállomány megújítása a következő években az építőipari tevékenység jelentős részét adhatja.
Ámon Ada a rezsicsökkentés ösztönzési hatásainak felülvizsgálatát is fontosnak tartja. Szerinte a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak mérséklik a korszerűsítési hajlandóságot azoknál a háztartásoknál is, amelyek rendelkeznének a beruházáshoz szükséges saját forrásokkal.
A mai energetikai követelmények teljesítése már nem elegendő
Biró Antal, a Celsius Építőanyag-Kereskedő Kft. ügyvezetője arra mutatott rá, hogy Magyarországon az épületenergetikai követelmények szigorítása jellemzően külső hatásokra, energiaválságok vagy uniós előírások nyomán történt. A hosszú távon fenntartható épületek kialakításához azonban ennél előrelátóbb szemléletre lenne szükség.
Szerinte már most érdemes lenne a hatályos követelményeknél jobb energetikai teljesítményre törekedni, hiszen a ma megépülő ingatlanoknak évtizedek múlva is meg kell felelniük a használók igényeinek.
Biró a régiós országok közül Lengyelország példáját emelte ki, ahol a hazainál szigorúbb energetikai követelmények mellett komplex felújítási programok és minőségellenőrzési mechanizmusok működnek. A korszerűsítéseknél szerinte nem egyszerűen a hőszigetelés vastagságának növelésére, hanem a jobb hőszigetelő képességű, korszerű építőanyagok szélesebb körű alkalmazására is szükség van.
Az energiahatékonyságon túl az épületek teljes életciklusát is vizsgálni kell
Szarvas Gábor, a Greenbors Consulting Kft. ügyvezetője, a kerekasztal moderátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparnak az energiafogyasztás mérséklése mellett az építőanyagok karbonlábnyomával, a természetes anyagok felhasználásával és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással is foglalkoznia kell.
Csipszer Zoltán, a Lindab ügyvezetője szerint a fenntarthatósági célok megvalósításához azok gazdasági feltételeit is meg kell teremteni. Az alacsonyabb karbonlábnyomú termékek és az előállításukhoz szükséges alapanyagok már rendelkezésre állnak, szélesebb körű elterjedésükhöz azonban a gyártók, a kivitelezők, a beruházók és a finanszírozók együttműködésére van szükség.
Példaként említette, hogy vállalatuk már 75 százalékban újrahasznosított alapanyagból készült acéltermékeket is gyárt, amelyek iránt úgy sikerült felkelteni a beruházók érdeklődését, hogy azokat a hagyományos termékekkel azonos áron kínálták.
Csipszer az egészséges beltéri környezet fontosságát is hangsúlyozta. A korszerű épületgépészeti és szellőztetési rendszerek az energiafogyasztás optimalizálása mellett a megfelelő levegőminőség és a lakókomfort biztosításában is fontos szerepet játszanak.
Ámon Ada mindehhez hozzátette, hogy a hazai építésgazdaságban nagyobb teret kellene kapniuk a Magyarországon is előállítható természetes építőanyagoknak, például a szalmának, a kendernek és a fának.
A mennyiség helyett a hosszú távú minőség kerüljön előtérbe
Rácz Dóra, a BAM Development fejlesztési igazgatója szerint az ingatlanfejlesztőknek a fenntarthatósági követelményeket a teljes beruházási folyamatba be kell építeniük, a tervezéstől a beszállítók kiválasztásáig.
A fejlesztések eredményességének nem feltétlenül a megvalósított projektek száma, hanem azok hosszú távú minősége a legfontosabb mércéje. Rácz szerint a beruházóknak már ma figyelembe kell venniük azokat a környezeti kihívásokat, amelyekkel az épületek lakói öt-tíz év múlva szembesülhetnek.
A konferencia fenntarthatósági kerekasztalának résztvevői a hosszú távon stabil szabályozási és támogatási környezet megteremtését is sürgették. A magyar épületállomány érdemi megújításához nem elegendő egy-egy időszakos felújítási program: kiszámítható finanszírozásra, folyamatosan bővülő kivitelezői kapacitásokra és az építési kultúra minőségi megújulására egyaránt szükség van.