Az építőanyag-piac jelenleg kettős képet mutat: éves szinten még mérsékelt növekedés látszik, a legfrissebb forgalmi adatok és a készletezési döntések azonban már egyértelmű lassulást jeleznek. A Cégmenedzser Szoftver Kft. által szervezett Építőipar Summit negyedik kerekasztalán elhangzott: rövid távon nem várható jelentős áremelkedés, miközben a gyártók és kereskedők egyre erősebben alkalmazkodnak a gyenge kereslethez, új termékekkel, szolgáltatásokkal, digitalizációval és előregyártott megoldásokkal. A következő időszakot nagyban meghatározhatja az is, mikor születnek egyértelmű döntések az 5 százalékos lakásáfáról, az energetikai felújítási programokról és a hosszabb távú lakásépítési koncepcióról.
Juhász Attila, a Piramis Építőház tulajdonosa és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint az idei év első három negyedévében az építőanyagok ára átlagosan mintegy 3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez különösen alacsony emelkedés annak fényében, hogy közben az energia-, működési és egyéb költségek továbbra is jelentős terhet jelentenek a gyártóknak és kereskedőknek.
A visszafogott ármozgás rövid távon kedvező a beruházók és kivitelezők számára, mert kiszámíthatóbb költségtervezést tesz lehetővé, ugyanakkor a teljes ellátási lánc gyenge jövedelmezőségére is utal.
Még beszédesebb jelzés a készletszint alakulása: az építőanyag-kereskedők átlagos készletértéke volumenben 13 százalékkal csökkent az utolsó negyedévben. Juhász szerint ez arra utal, hogy a kereskedők rövid távon nem számítanak komolyabb áremelési hullámra.
Az Újház hálózata éves szinten még 6 százalékos értékesítési növekedést mutatott, amelyből nagyjából fele ár-, fele volumennövekedésből származott. Az utolsó negyedévben azonban már 6 százalékos visszaesés jelent meg, ami azt mutatja, hogy az év első felének kedvezőbb teljesítménye után a kereslet ismét gyengülni kezdett.
Elmaradt az őszi élénkülés
Komlós Andor, a Leier Hungária ügyvezetője szerint az építőanyag-gyártók sem érzékelték azt a nyár utáni felpattanást, amelyre korábban számítani lehetett. A nyári extrém hőség önmagában is visszafogta az építési munkákat, különösen a kültéri kivitelezéseket. A várakozások szerint ezt követően ősszel erősebb szezon indulhatott volna, ez azonban nem következett be.
A gyártók szerint ennek egyik oka a fejlesztők kivárása. Sok beruházó arra vár, hogy tisztázódjanak a következő időszak szabályozási és támogatási feltételei. Ebben különösen fontos kérdés az új lakások 5 százalékos áfájának jövője, illetve az, milyen új lakásépítési és felújítási programok indulnak.
Komlós szerint hosszabb távon ugyanakkor jelentős építési igény marad Magyarországon: a lakásállomány, az utak, a csatornahálózat és az elektromos infrastruktúra állapota egyaránt nagy volumenű beruházási szükségletet jelez.
A cégek új termékekkel és új piacokkal reagálnak
A gyenge keresletre a gyártók részben termékportfóliójuk bővítésével válaszolnak. A Leier új vízburkolati termékekkel jelent meg, beton úszómedencéket kezdett gyártani, valamint nagyméretű előregyártott épületelemek, kész garázsok és transzformátorházak gyártására is készül. A cél az, hogy a vállalat minél több piaci szegmensben legyen jelen, és kevésbé függjön egy-egy építési területtől.
Az építőanyag-kereskedők hasonlóan új szolgáltatásokkal próbálnak reagálni. Az Újház például olyan platform fejlesztésén dolgozik, amely a kereskedésekhez érkező megrendelőket közvetlenül össze tudja kötni kivitelezőkkel. A megkérdezett építőipari vállalkozások 90 százaléka jelezte, hogy szívesen csatlakozna egy ilyen rendszerhez, elsősorban azért, mert jelenleg számukra a legnagyobb probléma az új munkák hiánya.
Az egyik legfontosabb technológiai kitörési pontként az előregyártás került szóba. Csúsz István, az INETON üzletfejlesztési igazgatója szerint a cél nem pusztán az, hogy kész elemeket szállítsanak egy beruházáshoz, hanem már a projekt tervezési szakaszában bekapcsolódjanak, és olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek rövidebb kivitelezési időt és kedvezőbb költségstruktúrát tesznek lehetővé.
Az előregyártott rendszerek segítségével nagyobb volumenű projekteket lehet gyorsabban megvalósítani, ami akkor válhat különösen értékessé, ha a következő években egyszerre több lakásépítési program indul el. Az előregyártás előnye éppen az lehet, hogy a majdani programok még nincsenek végleges tervekkel lezárva, így már a kezdetektől be lehet építeni a gyártói és kivitelezői szempontokat.
Az energetikai felújítás lehet a leggyorsabb élénkítő eszköz
Rövid távon a résztvevők az energetikai felújításokban látták az egyik leggyorsabban mozgósítható piacot. Juhász Attila szerint a korábbi vidéki otthonfelújítási és energiahatékonysági programokat viszonylag gyorsan újra lehetne indítani. Ezek nemcsak az építőanyag-gyártóknak és kereskedőknek adnának munkát, hanem közvetlenül a kivitelezői szektort is élénkítenék.
A probléma jelenleg részben az, hogy a lakosság kivár. Sokan arra számítanak, hogy új támogatási program indul, ezért halasztják el saját beruházásaikat. Emiatt már önmagában az is javíthatná a piaci aktivitást, ha egyértelmű kormányzati döntés születne arról, milyen konstrukciók várhatók – vagy éppen arról, hogy mely programok nem indulnak el.
Az 5 százalékos lakásáfa esetében szintén hosszabb távú döntést sürgettek. Juhász szerint nem egy-két évre, hanem inkább akár tízéves időtávra lenne érdemes kiszámíthatóvá tenni az adókulcsot.
A bérlakásprogramra már most készülnek a gyártók
Ami a készülő bérlakásprogramot illeti, az iparági szereplők szerint ebből 2027-ben még valószínűleg nem lesz jelentős kivitelezési volumen, de éppen ezért most lenne lehetőség arra, hogy a programokat technológiai szempontból is jól készítsék elő. Az előregyártással foglalkozó cégek már olyan szerkezeti rendszereken dolgoznak, amelyekkel a későbbi bérlakásprojektek gyorsabban és iparosítottabb módon építhetők meg.
Ebben a megközelítésben a bérlakásépítési program nem csupán új megrendelést jelenthet az építőiparnak, hanem technológiai váltást is ösztönözhet: nagyobb teret kaphat az előregyártás, a standardizáció, a digitalizált tervezés és az integrált kivitelezés.
Szűkül a finanszírozási tér
A gyenge kereslet mellett egy másik probléma is egyre erősebben jelentkezik: romlanak az építőipari vállalkozások finanszírozási feltételei. Juhász Attila szerint a hitelbiztosítók egyre óvatosabban kezelik az építőipari cégeket, egyes vállalkozások hitelkeretét jelentősen csökkentették vagy teljesen megszüntették.
Ezzel párhuzamosan az építőanyag-kereskedelmi hálózatban 30–40 százalékkal nőtt a lejárt követelések aránya. Ez arra utal, hogy a likviditási feszültség már az ellátási láncban is egyre erősebben jelenik meg. A következő időszakban ezért nemcsak a megrendelések mennyisége, hanem a fizetési fegyelem és a vállalkozások finanszírozhatósága is meghatározó kérdés lesz.
Hatékonyság és tudásfejlesztés nélkül nehéz lesz továbblépni
A hosszabb távú alkalmazkodás másik kulcsa a technológiai tudás fejlesztése lehet. A gyártók szerint az előregyártás, a digitalizáció és az iparosított építési technológiák még mindig kevéssé jelennek meg a felsőoktatásban. Emiatt a cégek egyre aktívabban próbálnak együttműködni műszaki egyetemekkel és középiskolákkal, üzemlátogatásokat és képzéseket szerveznek.
Komlós Andor szerint az építőipar jövőbeni hatékonyságát már most, a jelenlegi hallgatók képzésében kell megalapozni. Ha az ágazat hosszabb távon magasabb termelékenységet akar elérni, annak az oktatásban is meg kell jelennie.
Munkát és kiszámítható kereteket vár a piac
A beszélgetés végére két igény rajzolódott ki világosan.
Az egyik az azonnali munka: a felújítási programok elindítása, a már előkészített projektek mozgósítása és a lakásépítési piacot bénító bizonytalanságok csökkentése.
A másik a hosszú távú irány. A gyártók és kereskedők olyan szabályozási környezetet szeretnének, amelyből évekre előre látható, milyen lakás-, felújítási és infrastruktúra-fejlesztési programokra lehet számítani.
A jelenlegi kivárás egyik legfőbb oka ugyanis maga a bizonytalanság. Amíg a háztartások, fejlesztők és vállalkozások nem tudják, milyen feltételekkel indulhatnak új beruházások, addig a kereslet is visszafogott marad. A kerekasztal végső üzenete ezért egyszerre szólt a rövid távú megrendelésekről és a hosszabb távú kiszámíthatóságról.Forrás: Építőipar Summit 2026 – „Merre tart az építőanyagpiac? Árak, trendek és beszerzési döntések a következő időszakban” című kerekasztal-beszélgetés.
