A lakáskínálat bővítésére, a megfizethető lakások arányának növelésére, a bérlakás- és kollégiumi fejlesztések ösztönzésére, valamint egy állami lakásügynökségi rendszer előkészítésére jelölt ki feladatokat a kormány. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházásokat. A lakáspolitikához és a fejlesztésekhez kapcsolódó kormányzati döntések jelentős része az új Fejlesztési Kabinet hatáskörébe került, amelyet a közlekedési és beruházási miniszter vezet.
Wekerle Lakásépítési Program: kínálatbővítés, megfizethető lakások, bérlakások
A kormány, az augusztus 31-i Magyar Közlönyben megjelent határozata szerint a lakásépítések ösztönzése, a lakáskínálat bővítése és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítása érdekében tovább kell fejleszteni a lakáscélú állami ösztönzőrendszert, mégpedig egységes szakpolitikai elvek alapján. Ennek keretében a közlekedési és beruházási miniszternek a pénzügyminiszter bevonásával szeptember 30-ig kell előkészítenie a Wekerle Lakásépítési Programot.
A program céljai között első helyen szerepel a lakásépítési kínálat bővítése és a megfizethető lakások arányának növelése. A fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni a barnamezős területek hasznosítását, és fontos szempont lesz a megfelelő közlekedési kapcsolatok biztosítása, valamint a településrendezési és városépítészeti minőségi követelmények érvényesítése. A programnak az önkormányzatokkal való együttműködés megerősítését is szolgálnia kell.
Külön elemként jelenik meg az intézményi bérlakások és a kollégiumi férőhelyek fejlesztésének ösztönzése, továbbá a piaci beruházások számára kiszámíthatóbb szabályozási környezet kialakítása. Egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá tennék a lakásépítések szabályozási és engedélyezési környezetét, támogatnák az energiahatékony és fenntartható lakásépítést, valamint a közlekedési, közmű- és közösségi infrastruktúrával összehangolt fejlesztéseket. A program az intézményi befektetők hosszú távú lakáspiaci részvételét is ösztönözné.
A Wekerle-program mellett további konkrét intézkedések előkészítéséről is döntött a kormány. A pénzügyminiszternek és a közlekedési és beruházási miniszternek meg kell vizsgálnia, milyen adópolitikai eszközökkel lehetne bővíteni a lakás- és kollégiumkínálatot, illetve a bérlakásszektort. Az erről szóló javaslatot a 2027. évi költségvetési törvény benyújtásával egy időben kell a kormány elé terjeszteni.
December végéig külön pénzügyi és szabályozási eszközrendszert is ki kell dolgozni a megfizethető bérlakások fejlesztésének ösztönzésére. Ebben kifejezetten számolnak az intézményi befektetők bevonásának ösztönzésével is. Ugyancsak december 31-i határidővel kell elkészíteni az állami lakásügynökségi rendszer létrehozásának szabályozási koncepcióját.
Újraszűrik a kiemelt lakásberuházásokat
A lakáspolitikai program kidolgozásával párhuzamosan a kormány elrendelte a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételrendszerének felülvizsgálatát is. A közlekedési és beruházási miniszternek október 31-ig azt is meg kell vizsgálnia, hogy a korábban kiemelt státuszt kapott fejlesztések megfelelnek-e a készülő Wekerle Lakásépítési Program követelményeinek.
A felülvizsgálat során több szempont alapján értékelik majd a projekteket. Vizsgálni kell, hogy az adott beruházás mennyiben növeli a lakáskínálatot, milyen arányban biztosít megfizethető lakásokat, megfelelőek-e a közlekedési kapcsolatai, illetve rendelkezésre állnak-e a szükséges közmű- és egyéb infrastrukturális fejlesztések. Szempont lesz a településrendezési és városépítészeti megfelelőség, az önkormányzatokkal való együttműködés, valamint a beruházások társadalmi és környezeti hatása is.
A vizsgálat tehát nem egyszerűen a beruházások jogi vagy engedélyezési helyzetére terjed ki: az új lakáspolitikai célokhoz való érdemi hozzájárulásukat is mérlegelni kell. Különösen hangsúlyossá válik a kínálatbővítés és a megfizethető lakások létrehozása, de a közlekedési, infrastrukturális és településfejlesztési szempontok is részét képezik az értékelésnek.
Az eredmények alapján a miniszternek október végéig jelentést kell készítenie a kormánynak. Ebben minden vizsgált beruházás esetében háromféle javaslat születhet: a kiemelt státusz változatlan fenntartása, módosított feltételekkel történő fenntartása, vagy a kiemelt státusz megszüntetése. Az ezek alapján elkészített kormány-előterjesztés határideje november 30.
A lakáspolitikai és fejlesztési döntések a Fejlesztési Kabinethez kerülnek
Az ugyancsak augusztus 31-én megjelent, a kormányzati hatásköröket átrendező szabályozás létrehozta a Fejlesztési Kabinetet, és annak felelősségi körébe sorolt számos olyan területet, amely közvetlenül kapcsolódik a Wekerle Lakásépítési Programhoz és a lakásberuházások felülvizsgálatához.
A Fejlesztési Kabinet a felsorolt területeken a kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve. Hatáskörébe került többek között az állami beruházás, az uniós források felhasználása és koordinációja, az építésügyi szabályozás és az építéshatósági ügyek, valamint az építésgazdaság.
A lakáspolitikai kapcsolódás még közvetlenebb: a kabinet felelősségi körébe tartoznak a lakáscélú állami támogatások és maga a lakáspolitika, továbbá a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyek. A kabinethez került emellett a közlekedés, a településfejlesztés és településrendezés, a településkép védelme, a területfejlesztés és területrendezés, valamint a víziközmű-fejlesztés is.
Ez lényegében ugyanazokat a szakpolitikai területeket fogja össze egy döntési fórumban, amelyek a Wekerle-program alapelvei között is megjelennek: a lakáspolitikát, az építési szabályozást, a barnamezős fejlesztéseket, a közlekedési és közmű-infrastruktúrát, valamint a településfejlesztési és -rendezési kérdéseket. A két augusztus 31-i döntés így szervezetileg is összekapcsolódik: miközben a konkrét programok és felülvizsgálatok előkészítéséért elsősorban a közlekedési és beruházási miniszter felel, az ezekhez kapcsolódó kormányzati előterjesztések és jelentések jelentős része a Fejlesztési Kabinet ügydöntő hatáskörébe illeszkedik.
A Fejlesztési Kabinet hatásköre ezen túl kiterjed a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre, valamint az általa előkészített, egyedi kormánydöntéssel támogatott beruházásokra és befektetésekre is. Emellett bármely további előterjesztés vagy jelentés ügyében ügydöntő szerv lehet, ha annak napirendre vételét a kabinet elnöke kéri. A kabinet üléseit a közlekedési és beruházási miniszter vezeti.
Az átfedés ugyanakkor nem teljes. A lakás- és bérlakáskínálat bővítésére tervezett adópolitikai intézkedések az új kormányzati munkamegosztás szerint továbbra is a Gazdasági és Költségvetési Kabinet felelősségi köréhez kapcsolódnak, amelynek hatáskörei között külön szerepel az adópolitika, az államháztartás és számos pénzügyi-gazdasági terület.
Az augusztus végi döntésekből így egy szélesebb lakáspolitikai szerkezet rajzolódik ki: a kormány nemcsak új lakásépítési programot és bérlakáspiaci eszközöket készít elő, hanem felülvizsgálja a korábbi kiemelt lakásberuházásokat is, miközben a lakáspolitikai, építésügyi és fejlesztési döntések jelentős részét egy, a közlekedési és beruházási miniszter vezetésével működő Fejlesztési Kabinetben fogja össze.
