Magyarországon 2010 és 2025 között a lakhatás és a rezsikiadások együttes árszintje az uniós átlag 54%-áról 67%-ára emelkedett. A főcsoporton belül ugyanakkor a támogatott rezsi relatív árszintje 90%-ról 38%-ra esett, ezért a mérsékeltnek látszó összesített adat mögött a lakhatás egyéb költségeinek erőteljes drágulása húzódik meg – derül ki a GKI elemzéséből.
Az elmúlt tizenhat évben Magyarországon mind az árak, mind a bérek közeledtek az uniós átlaghoz. 2010-ben a hazai árszint az EU-átlag 59%-án, a bérszint 32%-án állt; 2025-re az előbbi 72%-ra, az utóbbi 49%-ra emelkedett. A bérek tehát 17, az árak 13 százalékponttal zárkóztak fel, ami összességében vásárlóerő-növekedést jelez. A magyar bérszint azonban továbbra is jóval távolabb van az uniós átlagtól, mint az árszint.
A hazai ár- és bérszint az Európai Unió átlagának százalékában, 2010-2025 (adott években EU = 100%)
Forrás: Eurostat: bér, árszint
Az országos átlag jelentős különbségeket takar az egyes kiadási csoportok között. Az elmúlt öt évben az élelmiszerek és az üzemanyagok ára különösen gyorsan emelkedett a világpiaci sokkok és a korábbi válságkezelési intézkedések hatására. A lakhatásnál különösen fontos különválasztani a támogatott rezsit és a többi lakhatási költséget, mert az összevont mutató önmagában jóval mérsékeltebb drágulást jelez, mint ami a lakhatás egyéb tételeinél végbemehetett.
A lakhatás és más termékcsoportok relatív árszintje 2010-ben és 2025-ben (EU = 100%)
Forrás: Eurostat adatok alapján GKI számítás.
A lakhatás és a rezsikiadások együttes árszintje 2025-ben az EU-átlag 67%-át érte el, 13 százalékponttal többet, mint 2010-ben. Ezt az adatot erősen lefelé húzza a rezsi: annak relatív árszintje a támogatások következtében 90%-ról 38%-ra csökkent. A GKI értelmezése szerint ez azt jelzi, hogy a lakhatás egyéb költségei drasztikusan emelkedtek. A kedvezményes energiaárak így részben elfedik, milyen gyorsan közelítettek a lakhatási kiadások az uniós szinthez.
Az otthon fenntartásához és berendezéséhez kapcsolódó kiadások is erősen felzárkóztak: a bútorok és háztartási készülékek árszintje 2025-ben az EU-átlag 89%-án állt. Az élelmiszerek 95%-os szintjével együtt ezek az adatok azt mutatják, hogy több alapvető háztartási kiadás jóval közelebb került az uniós átlaghoz, mint a bérek, amelyek annak 49%-át érték el.
A legnagyobb árfelzárkózás a szolgáltatások körében ment végbe, részben a gyors bérnövekedés miatt. A szabadidő és kultúra árszintje 14, az oktatásé 31, a turizmusé 33 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz. A kommunikációs szolgáltatások árszintje már 2010-ben elérte az uniós átlagot, 2025-re pedig annak 96%-ára mérséklődött.
A forint erősödése mérsékli a hazai áremelkedést, ugyanakkor önmagában is közelebb viszi a magyar ár- és bérszintet az uniós átlaghoz, hiszen ugyanaz a forintos ár vagy fizetés erősebb árfolyam mellett több eurónak felel meg.
A háztartások szempontjából ezért nemcsak az számít, hogy az átlagos magyar árszint mennyire zárkózott fel az uniós szinthez, hanem az is, hogy az alapvető kiadások milyen gyorsan közeledtek a jóval alacsonyabb bérszinthez képest. A lakhatás, a rezsi, a lakás berendezése és az élelmiszer adatai ebből a szempontból különösen fontosak.Összességében 2010 és 2025 között a magyar bérek gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint a hazai árak, ami érdemi vásárlóerő-növekedést eredményezett. A lakhatási adatok azonban árnyalják a kedvező képet: a támogatott rezsi alacsony relatív árszintje elfedi a többi lakhatási költség gyors emelkedését, miközben az otthon berendezéséhez kapcsolódó termékek ára már az EU-átlag közelében jár. A felzárkózás ráadásul régiós összevetésben gyenge maradt; Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.
Forrás: GKI
