Az Európai Bizottság tavaszi makrogazdasági előrejelzése szerint 2026–2027-ben a magyarországi építési beruházások az unió átlagánál jobban bővülhetnek, de a várakozásokat még így is jelentősen rontották a tavaly őszi prognózishoz képest. Az EECFA saját előrejelzése pedig ennél is visszafogottabb növekedést valószínűsít.
A gazdasági kilátások az Európai Bizottság 2025. őszi előrejelzéséhez viszonyítva. A legnagyobb, 0,4 százalékpontos lefelé módosítás Szerbiát, Romániát és Szlovéniát érintette. A lassulás ellenére 2026–2027-ben valamennyi vizsgált országban pozitív GDP-növekedés várható.
Magyarország gazdasága a két év átlagában 1,95 százalékkal bővülhet, ami elmarad ugyan a régió leggyorsabban növekvő országaitól, de meghaladja az Európai Unió 1,25 százalékos, valamint az euróövezet 1,05 százalékos átlagát. A régió élén Törökország 3,5, Szerbia pedig 3,35 százalékos várható növekedéssel állhat.
Magyarországon is mérséklődtek a beruházási várakozások
A beruházások, vagyis a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedési kilátásait több országban is lefelé módosította az Európai Bizottság. A legnagyobb visszavágás Bulgáriában, Szerbiában és Romániában történt, míg Magyarország esetében mérsékeltebb korrekcióra került sor.
A beruházások várható bővülése továbbra is Szerbiában lehet a legerősebb, évi átlagosan 5,15 százalékos ütemmel, amelyet Törökország 4,2 és Románia 3,2 százalékkal követhet. Az uniós átlag 2,1, az euróövezeté pedig 1,75 százalék lehet, vagyis a kelet- és délkelet-európai országok többségének beruházási dinamikája továbbra is erősebb maradhat.
Az építési beruházások közel 3 százalékkal nőhetnek
Az építés szempontjából a legfontosabb adat, hogy az Európai Bizottság 2026–2027-re átlagosan 2,95 százalékos növekedést vár a magyarországi építési beruházásokban. Ez a prognózis még mindig kedvezőbb az Európai Unió 1,85 százalékos és az euróövezet 1,6 százalékos átlagánál.
A korábbi várakozásokhoz képest ugyanakkor Magyarországon és Bulgáriában hajtották végre a legnagyobb lefelé irányuló módosítást. A magyar adat tehát nem az építési beruházások visszaesését jelzi, hanem azt, hogy azok a korábban vártnál jóval lassabban bővülhetnek.
A régióban Szlovénia állhat az élen: az ország építési beruházásainak várható növekedését 1,55 százalékponttal, 4,9 százalékra emelték. Romániában 4,85, Horvátországban pedig 3,05 százalékos bővülés következhet. A 2,95 százalékos magyar előrejelzés így közvetlenül a három leggyorsabb növekedést felmutató ország mögött helyezkedik el.
Az EECFA* óvatosabb a magyar építési piacot illetően
Az Európai Bizottság építési beruházásokra vonatkozó várakozásai eltérnek az EECFA saját építési piaci prognózisától. Ennek egyik oka, hogy az EECFA külön-külön vizsgálja a lakásépítés, a nem lakáscélú magasépítés és a mélyépítés várható alakulását, majd ezekből állítja össze az egyes országok teljes építési teljesítményét.
Az EECFA 2026. nyári előrejelzésének harmadik oldalon szereplő grafikonja alapján a magyar építési piac teljesítménye 2026–2027 átlagában csak kismértékben, hozzávetőleg fél százalékkal növekedhet. Ez lényegesen visszafogottabb kép, mint amit az Európai Bizottság az építési beruházásokra prognosztizál.
Az EECFA szerint 2027-ig négy vizsgált ország építési piaca zsugorodhat, igazán jelentős növekedés pedig csak Törökországban és Ukrajnában várható. Ukrajna kiugró adatát ugyanakkor jelentős részben a háború miatt kialakult alacsony összehasonlítási bázis magyarázza.
*Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország építési piacát kutatja.
Forrás: ELTINGA – Tancsics Tünde elemző
