A fiatalok lakhatása Európa-szerte egyre kevésbé megfizethető: a bérleti díjak és a lakásárak gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmek, miközben a kínálat nem tart lépést a kereslettel. A Eurofound friss jelentése szerint mindez nemcsak lakáspiaci probléma, hanem a fiatalok életkezdését, jólétét és jövőbeli kilátásait alapjaiban meghatározó társadalmi kihívás. Magyarországon az elmúlt években meglepő téren történt fordulat.
A Eurofound 2025-ös jelentése is rávilágít arra, hogy az európai lakhatási válság minden korosztályt érinti, de a fiatalokat különösen súlyosan. A lakhatás drágább lett, mint valaha – 2010 óta az átlagos eladási árak az EU-ban 55,4 %-kal, a bérleti díjak pedig 26,7 %-kal emelkedtek -, miközben a fiatalok jövedelme jellemzően alacsonyabb és gyakran bizonytalanabb foglalkoztatással párosul. Emiatt a fiatalok aránytalanul nagy terhet viselnek a lakhatási költségekből, ami mind lakásbérlés, mind saját lakás vásárlása esetén nehezíti az önálló élet megkezdését.
A jelentés szerint a lakhatási nehézségek rontják a fiatalok életminőségét, jövőbeli kilátásait és társadalmi részvételét – befolyásolják a tanulmányi és foglalkoztatási döntéseiket, a családalapítást és akár a mentális egészségüket is. A fiataloknak alacsonyabb jövedelmük és gyakran bizonytalan foglalkoztatási helyzetük miatt kevesebb tartalékuk van az emelkedő költségek elviselésére. Emiatt gyakrabban élnek bizonytalan lakhatási helyzetben, jövedelmük aránytalanul nagy részét költik lakhatásra, és rosszabb minőségű lakásokban laknak, mint az idősebbek.
A fiatalok továbbra is a városi területekre költöznek, ahol a foglalkoztatási lehetőségek koncentrálódnak, de a lakhatás a legkevésbé megfizethető. Általában a városi központokban a lakhatási költségek emelkedése messze meghaladta az átlagos tendenciákat.
A városi bérleti piacokon különösen kritikus a helyzet, gyakran alig találni olyan albérletet, amely megfizethető lenne egy fiatal átlagjövedelmű munkavállaló számára. Bulgáriában, Írországban, Lengyelországban, Portugáliában és Spanyolországban, valamint Ausztria és Olaszország egyes részein a bérleti piac olyan mértékben megfizethetetlen, hogy sok területen a medián bér több mint 80 %-ára lenne szükség egy átlagos kétszobás lakás bérléséhez.
Késleltetett önálló élet és családalapítás
A lakhatási válság egyik legfontosabb strukturális következménye, hogy a fiatalok későbbre tolják az önálló életet. Sok fiatal – még foglalkoztatottként is – a szülőkkel vagy más rokonnal él, mivel külön otthont szinte lehetetlen számukra megfizetni. Ez nem csupán gazdasági kérdés: a jelentés szerint a késleltetett önállósodás negatív hatással van a jólétre, a mentális egészségre és a társadalmi befogadásra is. Európai adatok szerint számos országban – különösen a déli és keleti tagállamokban – magas a 25–34 évesek aránya, akik a szülői házban élnek.
Magyarország sajátos helyet foglal el az európai képen belül: miközben a fiatalok lakhatási nehézségei itthon is jelentősek, az elmúlt években mégis érdemi változás történt a szülőkkel együtt élő fiatalok arányában. Az Eurostat adatai alapján 2018 és 2023 között Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, 12 százalékkal az EU-ban a 25–34 évesek körében azok aránya, akik a szüleikkel élnek. Igaz, ennek 31 százalékos aránya továbbra is az uniós átlag felett marad. Ez arra utal, hogy a fiatalok egy része képes volt önálló lakhatáshoz jutni, ugyanakkor a Eurofound jelentésének általános megállapításai – a megfizethetőség romlása, a bérlakáspiac szűkössége és a lakhatási költségek magas jövedelemaránya – Magyarországon is érvényesek, különösen a városi térségekben. Ezt mutatja az a szintén EU-s átlag feletti (32%) adat, amely a jövedelmük több mint 40%-át lakhatásra fordító, városokban élő 18-29 évesek arányát mutatja.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a fiatalok lakhatási nehézségei nem csupán a költségekről szólnak, hanem a lakások minőségéről és megfelelőségéről is. A fiatalok gyakrabban élnek rosszabb minőségű vagy túlzsúfolt ingatlanokban. Emiatt nem jut elegendő megtakarításuk sem a jövőbeli lakásvásárlásra, sem más életcélokra.
A jelentés hangsúlyozza, hogy bár az EU közvetlen lakáspolitikát nem folytat, a szükséges szakpolitikai válaszok közé tartozik az olcsó, megfizethető lakások kínálatának növelése és a meglévő ingatlanállomány jobb hasznosítása. A szakpolitikai javaslatok szerint fontos:
- az ellátási oldal erősítése (bővíteni a megfizethető lakásállományt pl. a meglévő üres és alulhasznosított épületek felújításával, illetve új lakhatási lehetőségek (például megfizethető „első lakások” teremtésével),
- azadó- és támogatási rendszer semlegessége bérlők és tulajdonosok számára egyaránt,
- rugalmasabb bérleti jogviszonyok és biztonságosabb bérleti környezet kialakítása, és
- a fiatalok aktív bevonása a lakhatási döntéshozatalba és innovatív, közösségi lakhatási megoldásokba.
Az elmúlt időszakban az EU-ban prioritást kapott a lakhatási problémák kezelése. Az Európai Parlament 2024 decemberében különbizottságot hozott létre, amelynek feladata a lakhatási problémák kiváltó okainak elemzése és megoldások javaslata az EU lakhatási problémáinak kezelésére. A bizottság kezdeti egyéves mandátumát hat hónappal, 2026. július 30-ig meghosszabbították.
2025 márciusában az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank bejelentette, hogy a következő két évben mintegy 10 milliárd eurós beruházást tervez megfizethető és fenntartható lakhatásba. Dan Jørgensen, az EU első lakhatásért felelős biztosa 2025-ben nagyszabású nyilvános konzultációt indított egy EU-s „megfizethető lakhatási terv” kidolgozásához, amelyet a Bizottság 2025 decemberében mutatott be.
A Parlament 2025 szeptemberében jóváhagyta az uniós kohéziós és szociális finanszírozás új szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeket az erőforrásokat megfizethető és fenntartható lakhatásra fordítsák. Az európai parlamenti képviselők arra szólították az uniós országokat, hogy „legalább kétszerezzék meg” a megfizethető lakhatásra szánt finanszírozásukat az EU súlyosnak minősített lakhatási válságának megoldása érdekében.
