2026 elején különösen aktuális kérdés, hogyan változott a magyar háztartások helyzete a lakáshitel-igénylés szempontjából az elmúlt egy évben. A Bankmonitor.hu összevetette a tavalyi és a jelenlegi feltételeket, beleértve a hitelkamatokat, a jövedelmek alakulását, a támogatási rendszert és a hitelfelvételi lehetőségeket – nemcsak statisztikai adatok, hanem konkrét példák alapján is. Cikkünk ezt a tendenciát foglalja össze a legfontosabb elemekre fókuszálva.
Lakáshitel-kamatok és az Otthon Start program
A piaci lakáshitel-kamatok 2025 eleje óta összességében nem változtak jelentősen: egy 20 millió forintos, legalább 10 évig fix kamatozású hitel THM-értéke 2025 januárjában körülbelül 6,54–8,46 %, 2026 elején pedig 6,42–8,55 % között mozgott. Ugyanakkor 2025 szeptemberében elindult a támogatott Otthon Start hitel, aminek kamata legfeljebb éves 3 % lehet, így jelentősen kedvezőbb szintet kínál az első lakást vásárlók számára. Például egy 30 millió forintos kölcsön esetén a havi törlesztők tekintetében mintegy havi 60 000 forint megtakarítás is elérhető az Otthon Start programmal szemben a piaci hitellel.
Nettó jövedelem-növekedés adóváltozások nyomán
A KSH adatai szerint az átlagos bruttó bér 8,7 %-kal nőtt egy év alatt. Emellett jelentősen bővültek a családi adókedvezmények: az egygyermekeseknél 10 000 Ft helyett 20 000 Ft, a kétgyermekeseknél 20 000 Ft helyett 40 000 Ft, háromgyermekeseknél pedig 33 000 Ft helyett 66 000 Ft jár gyermekenként havonta. Továbbá a három vagy több gyermekes, illetve bizonyos kétgyermekes családoknál a személyi jövedelemadó-mentesség is érvényesül. Ezek a lépések jelentősen növelhetik a háztartások nettó jövedelmét, ami a hiteltörlesztésre fordítható összeget is emelheti.
Szigorodó jövedelemterhelési feltételek
2026. január 1-től azonban változtak a jövedelemterhelésre vonatkozó szabályok: korábban már 600 000 Ft nettó jövedelemtől kedvezőbb arányt lehetett hiteltörlesztésre fordítani, 2026-tól azonban legalább nettó 800 000 Ft jövedelem szükséges ehhez. Ez azt jelenti, hogy a 600–800 ezer forintos fizetéssel rendelkezők a jövedelmük kisebb részét fordíthatják törlesztésre, ami csökkentheti számukra az elérhető hitelösszeget.
Konkrét példák a változások hatására
Bankmonitor-számítások szerint egy házaspár esetében, ahol mindkét fél 600 000 Ft bruttó fizetéssel rendelkezik, a támogatott hitel és a megnövelt adókedvezmények miatt 37 %-kal nőtt az a hitelösszeg, amit törleszteni képesek lennének az egy évvel korábbihoz képest. Egyedülálló, nettó 700 000 Ft jövedelmű adós esetében viszont a szigorodó jövedelemterhelési szabályok hatására 16,6 %-kal csökkent az elérhető hitelösszeg.
Ingatlanárak és önerő
A lakásárak tovább emelkedtek: a KSH szerint az első félévben 12,5 %-kal nőttek, és más adatok ennél is gyorsabb drágulást jeleznek. Az ingatlanvásárláshoz szükséges önerő minimuma jogszabály szerint továbbra is jellemzően 20 %, de meghatározott esetekben akár 10 % is lehet, ha az első lakásszerzés feltételei teljesülnek. Ez egyrészt csökkentheti a belépési küszöböt, másrészt tovább növeli a vásárlási költségeket az ingatlanárak emelkedése miatt.
Vegyes a kép
Összességében a helyzet 2026-ban vegyesen alakult. A támogatott hitelek és a jövedelemadó-kedvezmények révén egyes háztartások – különösen nagycsaládosok és első lakást vásárlók – kedvezőbb helyzetbe kerültek a hitelfelvétel szempontjából. Ugyanakkor a szigorúbb jövedelemterhelési szabályok és a folyamatosan emelkedő ingatlanárak nehezebb feltételeket teremthetnek azoknak, akik kevésbé magas jövedelemmel rendelkeznek.
Forrás: Bankmonitor
