A kiköltözési hullám nem csillapodik: a friss adatok szerint a nagyvárosoktól 25–30 kilométerre fekvő települések lettek a lakásvásárlók kedvencei, ahol még elérhető közelségben marad a város, miközben az ingatlanárak jóval kedvezőbbek. A lélektani 30 kilométeres határon túl azonban már megtörik az agglomeráció vonzereje.
Bár a nagyvárosokhoz köthető agglomerációs települések a járvány idején kerültek igazán a fókuszba, de a lakosság alakulásáról szóló legfrissebb adatok alapján látszik, hogy a kiköltözési hullám nem állt meg és egyértelműen a nagyvárosok 25-30 kilométeres vonzáskörzetére koncentrálódik – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, ami a 2026. január 1-én mért hivatalos népességszám adatait vizsgálta.
Az adatokból kiderült, hogy országos szinten egyedül a községek és nagyközségek tudtak összesített lakosságszám-növekedést felmutatni, összesen közel 600 fős emelkedést értek el. Azonban a növekedés eloszlása rendkívül egyenetlen. Ha a településeket a legközelebbi megyei jogú várostól, vármegyeszékhelytől vagy Budapesttől mért távolságuk szerint vizsgáljuk, egy korábban sosem látott összefüggés rajzolódik ki.
„A 25-30 kilométeres távolságon belüli községekben élők száma összesen 3100-3350 fővel bővült egyetlen év alatt. Amint azonban átlépjük ezt a lélektani határt, a legkisebb települések népességmegtartó ereje meredeken zuhanni kezd. Másként fogalmazva ez a 25-30 kilométeres sáv a magyar ingatlanpiac egyik motorja” – értékeli a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: „A vásárlóknak ez a távolság még vállalható kompromisszum közlekedési szempontból, ugyanakkor a lakóingatlanok árát nézve ezek a települések jóval olcsóbbak lehetnek. Mivel ezeken a településeken akár 30-80 százalékkal alacsonyabb árakkal is találkozhatnak a lakásvásárlók, ezért az árelőny milliós vagy tízmilliós nagyágrendű megtakarítást jelenthet számukra.”
Toplistás települések
A lakosságszám-növekedési toplistát olyan agglomerációs települések vezetik, mint Biatorbágy, Göd, Gárdony vagy Velence. Utóbbiaknál lényeges, hogy bár Budapesttől mért távolságuk valamivel meghaladja a 30 kilométert, ám a másik irányban ott található Székesfehérvár, vagy a település két centrum agglomerációs övezetébe is beletartozik.
Balogh László további példákat ismertetve azt mondta: Jászladányban annak ellenére, hogy a lakosság több mint 100 fővel nőtt, az ingatlanárak nem tudtak elszakadni a 100 ezer forintos négyzetméterártól. Az osztrák és szlovák határ közelében található Rajka népszerű településnek számít, ám itt is árcsökkenés volt tapasztalható, ami részben a bevezetett településvédelmi intézkedések kínálati hatásának tudható be. Pest vármegye dominanciája töretlen, 2025-öt több mint 3139 fős plusszal zárta, köszönhetően a folyamatos kiköltözési kedvnek.
Budapest belvárosa meglepőt válaszolt
Míg a népességcsökkenési listán az első húsz helyén kivétel nélkül budapesti kerületek és megyei jogú városok alkotják – ahonnan a lakók az agglomerációba vándorolnak –, három fővárosi kerület mégis bekerült a legnagyobb növekedést elérő települések közé:
A XIII. kerületben a tömegesen átadott újépítésű projektek generáltak lakosságszám-növekedést. Miközben a VI. kerületben a Airbnb-szabályozás, azaz a rövid távú lakáskiadás szigorításának hatására a korábbi turisztikai célú lakások egy része állandó lakóhellyé vált. Az I. kerület a toplista igazi meglepetése, ahol az elmúlt időszakban jelentősen több beköltözőt regisztráltak a korábbi évek átlagánál.
Balogh László a fővárosi lakáspiac alakulásáról elmondta: Budapest lakossága tavaly is csökkent, ez pedig erősíti azt a piaci összefüggést, amely szerint a fővárosi drágulás eredményeként többen költöznek ki. A gyakorlatot a számadatok is alátámasztják, mivel az ingatlan.com lakásárindexe 2025-ben 20 százalékos drágulást mutatott a fővárosban. Mindeközben Budapest lakossága pedig 9 ezer fővel csökkent, Pest vármegye népessége pedig 3100 fővel bővült.
| A 2025-ben legnagyobb lakosságszámnövekedést elért települések adatai | |||||
| Ssz. | Település | Lakosságszám változás (fő) | Használt lakóingatlanok éves árváltozása (%) | Használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára (ezer Ft/m2, 2026) | Árkülönbség a legközelebbi nagyvároshoz képest |
| 1 | Budapest XIII. | 473 | 12,9% | 1 615 | 12% |
| 2 | Biatorbágy (Pest) | 220 | 22,2% | 1 114 | -23% |
| 3 | Budapest VI. | 216 | 13,5% | 1 641 | 14% |
| 4 | Kiskunlacháza (Pest) | 208 | 28,3% | 772 | -46% |
| 5 | Rajka (GY-M-S) | 195 | -6,3% | 760 | -21% |
| 6 | Tárnok (Pest) | 181 | 14,6% | 894 | -2% |
| 7 | Kerepes (Pest) | 176 | 10,9% | 845 | -41% |
| 8 | Gárdony (Fejér) | 171 | 15,4% | 924 | -3% |
| 9 | Vácrátót (Pest) | 159 | 18,4% | 962 | -33% |
| 10 | Albertirsa (Pest) | 158 | 14,3% | 700 | -51% |
| 11 | Győrújbarát (Gy-M-S) | 153 | 11,6% | 903 | -6% |
| 12 | Veresegyház (Pest) | 141 | 17,0% | 997 | -31% |
| 13 | Őrbottyán (Pest) | 132 | 25,7% | 905 | -37% |
| 14 | Budapest I. | 128 | 9,9% | 1 925 | 34% |
| 15 | Dunavarsány (Pest) | 118 | 24,5% | 863 | -40% |
| 16 | Budajenő (Pest) | 108 | -3,2% | 1 060 | -26% |
| 17 | Velence (Fejér) | 105 | 5,2% | 923 | -3% |
| 18 | Göd (Pest) | 105 | 7,0% | 900 | -38% |
| 19 | Jászladány (J-N-SZ) | 103 | -22,1% | 108 | -82% |
| 20 | Monor (Pest) | 102 | 19,3% | 823 | -43% |
| adatok forrása: Miniszterelnökség, ingatlan.com | |||||
