A mérséklődő állampapírhozamok miatt a következő hónapokban új befektetési döntési helyzetbe kerülhetnek a lakossági megtakarítók: a kifizetésekből felszabaduló mintegy 200 milliárd forint egy része akár a lakáspiacon is megjelenhet. Klasszikus ingatlanpiaci boom helyett inkább fokozatos, szegmensenként eltérő élénkülés várható, miközben a felújítási célok és a lakástakarékpénztári megtakarítások szerepe is felértékelődhet – írja a Credipass.
Az elkövetkező időszakban mintegy 200 milliárd forint kerülhet vissza a lakossághoz állampapír-kifizetések formájában.
Izgalmas kérdés, hogy hova csatornázódik be ez a pénz a kifizetés után, különösen a hozamkörnyezet közelmúltban tapasztalható mérséklődésének tükrében.
A jelenlegi helyzet ugyanis eltér az eddigiektől: az elmúlt években megszokott magas hozamú állampapír (és magas infláció) környezete után a befektetők egy valódi döntési helyzettel szembesülnek.
Az elmúlt években logikusan nőtt az állampapírokban tartott lakossági megtakarítás, köszönhetően az inflációkövető konstrukciók kiemelkedő hozamainak.
Erre a tendenciára és igényre az elmúlt évek magas állampapír-kibocsátási volumene és az ezek iránti fokozott figyelem is rámutatott. Ez a környezet azonban változóban van – a hozamok mérséklődésével a folytatás korántsem annyira egyértelmű, mint eddig és sok ügyfél először szembesül azzal, hogy több reális alternatíva közül kell választania.
Újra előrétbe kerülhe a lakástakarék
Korábban volt már példa arra, hogy egy jelentősebb állampapír-kifizetési hullám után érezhetően fellendült a lakáscélú kereslet, így elképzelhető, hogy a frissen felszabaduló források egy része ebbe az irányba mozdulhat.
Ha így is történik, nehezen elképzelhető egy klasszikus ingatlanpiaci “boom”; reálisabb forgatókönyv egy fokozatos, szegmensenként elérő élénkülés, a befektetési- és a saját céllal történő vásárlások esetén más-más reakciót követve.
Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője szerint azzal, hogy előtérbe kerülhetnek más, nem klasszikus befektetések, inkább megtakarítási formák is, a lakáscélok vonatkozásában újra felértékelődhet a lakástakarékpénztár szerepe. A 30%-os kamatbónusz vonzó alternatíva lehet a stabilitásának köszönhetően egy változó kamatkörnyezetben.
Különösen azért lehet releváns, mert a hazai használt ingatlanállomány jelentős része korszerűtlen, sok esetben gyenge energetikai állapotú, ami nemcsak a fenntartási költségeket növeli, hanem az ingatlanok piaci értékét is korlátozza. Ebben a környezetben a lakástakarék életszerű megoldást jelenthet: egyszerre támogatja a felújításokat, az életminőség javítását és az ingatlan értékének növelését.
Ugyanakkor várható az is, hogy a kifizetett összegek egy része visszaforog az állampapír-piacra. A biztonság és az egyszerűség sok befektető számára továbbra is fontos szempontok még úgy is, hogy mérsékeltebb a hozamkörnyezet.
Így összességében nem rajzolódik ki egyetlen lehetséges irány – ez nem annak az időszaknak tűnik, amikor egyetlen befektetési forma dominálna. A következő hónapok érdekessége így elsősorban az lesz, hogy ez a tekintélyes összegű állampapír-kifizetés az enyhülő hozamkörnyezetben milyen új irányokat nyit meg a megtakarítási és befektetési piacon.
