A lakásvásárlók egyre inkább az azonnal költözhető, jó állapotú ingatlanokat keresik, miközben a felújítandó lakások iránt mérséklődik a kereslet. A korszerűsítést igénylő ingatlanok árengedménye ugyanis sok esetben már nem fedezi a felújítás költségeit. Egyes városokban és budapesti kerületekben jelentősen csökkentek a felújítandó lakások kínálati árai – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.
Már nem feltétlenül éri meg felújítandó lakást vásárolni
Az ingatlanpiacon jelenleg elsősorban a 40–80 millió forint közötti, 40–60 négyzetméteres, jó elosztású, azonnal költözhető lakások iránt mutatkozik kereslet. A Zenga.hu adatai szerint a keresések több mint fele jó állapotú, felújított vagy újszerű ingatlanokra irányul.
A felújítandó lakások versenyhátrányának egyik legfontosabb oka a korszerűsítés magas költsége. A Zenga.hu adatai alapján a felújítandó és a felújított panellakások között átlagosan mintegy 200 ezer forint a négyzetméterenkénti árkülönbség. Ez egy 50 négyzetméteres lakás esetében 10 millió forintot jelent, ami ma már sok esetben nem elegendő egy teljes körű felújításra.
A téglaépítésű lakásoknál még kedvezőtlenebb lehet a helyzet: ezek teljes felújítása négyzetméterenként akár 100–200 ezer forinttal is többe kerülhet, mint a panellakásoké. Így a vételár és a felújítás együttes költsége gyakran megközelítheti, vagy akár meg is haladhatja egy jobb állapotú ingatlan árát.
Jelentősen csökkentek egyes felújítandó lakások kínálati árai
A megváltozott vásárlói igények az árakban is megmutatkoznak. Az év eleje óta a felújítandó panellakások átlagos négyzetméterára a budapesti kerületek mintegy kétharmadában, valamint a megyeszékhelyek körülbelül felében csökkent.
A felújítandó ingatlanok piacán továbbra is jelentős a befektetők szerepe. A Duna House adatai szerint Budapesten minden második ilyen lakást befektetési céllal vásárolnak, míg egy évvel korábban még 75 százalék volt ez az arány. A befektetők jelenleg elsősorban a kisebb, mintegy 60 négyzetméteres lakásokat keresik, amelyek felújítása kisebb beruházást igényel.
Nagy a felújítási igény, mégis kevesen terveznek korszerűsítést
A felújítások visszafogottsága különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a magyarországi lakásállomány jelentős része korszerűsítésre szorul. A hazai lakások 41 százaléka 1970 előtt, további 42 százaléka pedig 1970 és 2000 között épült. Becslések szerint a mintegy 4,5 milliós lakásállomány legalább fele FF vagy annál rosszabb energetikai besorolású.
Ennek ellenére a GKI 2026. januári felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 6 százaléka tervezett biztosan lakásfelújítást a következő egy évben. Az elemzés szerint sok ingatlantulajdonos kivár, vélhetően új, szélesebb körben elérhető támogatási lehetőségekre számítva.
A piaci folyamatok így kettős problémára világítanak rá: miközben a vásárlók egyre kevésbé vállalják a felújítással járó kiadásokat és kockázatokat, a meglévő lakásállomány jelentős részének korszerűsítése továbbra is megoldásra vár.
Forrás: BiztosDöntés.hu
