Miközben országosan 16 százalékkal emelkedtek a lakásárak egy év alatt, Kelet- és Délkelet-Magyarország vizsgált térségeiben átlagosan 24 százalékos drágulást mértek. A legnagyobb áremelkedést Nyíregyháza környékén regisztrálták, míg a két legdrágább keleti nagyvárosban, Debrecenben és Szegeden jóval visszafogottabb volt az áremelkedés, és az ingatlanok értékesítési ideje is meghosszabbodott. A Duna House elemzése szerint elsősorban a korábban olcsóbb településeken drágultak jelentősen az ingatlanok, de ezeken a piacokon is érzékelhető már a lassulás.
A Duna House adatai szerint az elmúlt tizenkét hónapban a vizsgált keleti és délkeleti régiókban átlagosan mintegy 24 százalékkal nőtt a lakások négyzetméterára – eközben országosan 16 százalék volt a drágulás. Az átlagnál is nagyobb drágulás a kisebb városokban és kistelepüléseken volt jellemző, a két legnagyobb keleti nagyváros, Debrecen és Szeged pedig ennél jóval visszafogottabb emelkedést mutatott.
A legnagyobb, 26,2 százalékos drágulást Nyíregyházán és környékén mérte a Duna House. Ettől alig maradt el a Miskolc, Gyöngyös, Szolnok és Jászberény alkotta térség, ahol 25 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Békéscsaba térségében 22 százalékos növekedést mutatnak az adatok.
„Azokban a városokban volt nagyobb a drágulás, ahol korábban alacsonyabbról indultak az árak” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője. „Ezek a települések sok vevőnek továbbra is elérhetőbbek, mint a nagyobb városok. A kereslet erősödése ezért itt gyorsabban megjelent az árakban is.”
Debrecenben ehhez képest 10, Szegeden pedig csak 4,4 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak egy év alatt. Mindkét város eleve magasabb árszintről indult, és most Debrecenben 959 ezer, Szegeden 821 ezer forint az átlagos négyzetméterár, ez a két legmagasabb érték a vizsgált térségek között.
Az eltérés a teljes vételárban is megmutatkozik. Debrecenben 60 millió forint volt az eladott ingatlanok jellemző ára az elmúlt egy évben, Szegeden 46 millió, Nyíregyháza környékén 42,5 millió forint. A Miskolc, Gyöngyös, Szolnok és Jászberény alkotta térségben 29,7 millió, Békéscsabán pedig 28 millió – vagyis Debrecenben több mint kétszer annyit kellett fizetni egy ingatlanért, mint Békéscsabán.
Az eladáshoz szükséges idő is ezt a kettősséget mutatja. Békéscsabán egy év alatt 72 napról 46 napra rövidült az az idő, ami alatt gazdára talált egy lakás, a Miskolc, Gyöngyös, Szolnok és Jászberény alkotta térségben pedig 78 napról 64 napra. Debrecenben és Szegeden ezzel szemben lassult az értékesítés, mindkét városban legalább egy héttel tovább tartott eladni egy ingatlant, mint egy éve.
Az alku mértéke mindenhol szerény maradt, az eladók jellemzően egy-három százalékot engedtek az eredeti árból. Nyíregyházán és környékén volt a legnagyobb, átlagosan 2,7 százalék, a Miskolc, Gyöngyös, Szolnok és Jászberény alkotta térségben pedig mindössze 1 százalék. Ez azt mutatja, hogy az eladók a térség egészében tartják az áraikat.
„A következő hónapokban ezekben a térségekben sem számítunk éles fordulatra” – tette hozzá Szegő Péter. „Az eddig gyorsabban dráguló piacokon is érezhető már lassulás. A nagyobb városokban pedig továbbra is kisebb árváltozások és nyugodtabb piac lehet a jellemző.”
