Keveslik a lakhatási válságra adott kormányzati válaszokat

Egy friss kutatás azt mutatja, hogy Magyarországon a lakosság széles rétege és szinte minden korosztály érzékeli a lakhatási válságot. Az Economx és a Pulzus Kutató felmérése azt mutatja, hogy a válaszadók többsége nem tartja elégségesnek a problémára adott kormányzati válaszokat, intézkedéseket.

A lakhatási válságot szinte minden korosztály érzi, de a fiatalabbak számára nagyobb nehézséget jelent a lakáspiacra való belépés, akár saját tulajdonú, akár bérelt otthonról van szó. A 18–39 éves korosztály 87%-a, a 40–59 évesek 78%-a, míg a 60 éves vagy idősebb válaszadók 73%-a ért egyet azzal, hogy válság van. Az iskolai végzettség vagy a lakóhely típusa nem jelentős tényező, így a probléma minden társadalmi csoportot érint.

A lakhatási válság kezelésére adott válaszok sokfélesége mutatja, hogy nehéz egységes megoldást találni. A válaszadók 37%-a szerint új, megfizethető bérlakások építése a legfontosabb, míg 20% az állami támogatások növelését, 16% a bérlakások szabályozásának javítását javasolta. A fiatalok lakásvásárlásának támogatása és az ingatlanbérbeadók adókedvezménye kisebb támogatottságot kapott. A megfizethető bérlakások hiánya különösen kritikus pont Magyarországon, és bár évtizedek óta szorgalmazzák ezek bevezetését, a megvalósítás csak most kezd körvonalazódni.

A megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy a jelenlegi kormányzati lakhatási intézkedések nem segítenek megoldani a problémát. A támogatások közül a lakhatási támogatás és a fiatalok lakáshitelének 5%-os THM-mel történő biztosítása kapott némi támogatottságot, de a CSOK Plusz, a Babaváró, és más programok kevésbé bizonyultak népszerűnek. A lakhatási problémák megoldásához szélesebb körű, különböző társadalmi rétegekre szabott intézkedések szükségesek.

A lakhatási válság lényege, hogy az ingatlanköltségek aránya a jövedelmekhez képest túl magas, ami Magyarországon is egyre inkább megfigyelhető. Az elmúlt 15 évben a lakásárak növekedése meghaladta a béremelkedést, különösen Budapesten és a megyeszékhelyeken. A bérlakáspiac mindig is gyengébb szerepet játszott a magyar ingatlanpiacon, és a saját tulajdonú lakások aránya továbbra is kiemelkedően magas az Európai Unióhoz viszonyítva.

Forrás: Economx