Bár az energiahatékonysági igények egyre sürgetőbbek, a lakossági felújítási szándékok nem élénkülnek. A GKI elemzése rámutat: a támogatási rendszer széttöredezettsége és a beruházási bizonytalanságok erősen visszafogják a döntéseket.
A GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a megkérdezettek 6%-a biztosan, 18%-a valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Az elmúlt három esztendőben a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési szándékai csak enyhe hullámzást mutattak, határozott tendenciát nem. Az Otthonfelújítási Program lezárása óta az emberek jelentős része várakozó pozícióba került, vélhetően új, széles körben elérhető támogatási formák megjelenésére számítva.
*/ Az egyenleg mutató a lakásfelújítást tervezők és nem-tervezők arányának különbsége.
A magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41%-a épült 1970 előtt, 42%-a pedig 1970 és 2000 között. A XXI. században adták át a lakások 17%-át. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.
Az elmúlt húsz évben sokféle állami támogatás segítette a lakásfelújításokat
A panelfelújítási program 2005-ben indult, elsősorban homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére. A Zöld Beruházási Rendszer 2009-ben indult, EU szén-dioxid kvóták bevételeiből. 2015-ben a CSOK megjelenése rendszerszintű változást hozott. A következő jelentős lépés az Otthonfelújítási Program indulása volt 2021-ben: akár 3 millió Ft állami támogatás, azonos önerő mellett. A program két évig futott, összesen 195 ezer lakás újult meg a segítségével.
2026 elején többféle forrás érhető el: a KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program (max. 10M Ft, csak energetikai célra), a Vidéki Otthonfelújítási Program és a falusi CSOK (csak 5000 fő alatti településeken). A KEHOP Plusz esetében több mint 2 millió ház jogosult, de 2025 végéig alig 9 ezer igénylés érkezett.
A lakosság lakásfelújítási szándékai három éve lényegében stagnálnak
A GKI 2026. januári felmérése szerint 6% biztosan, 18% valószínűleg felújítana. Ezek az arányok megegyeznek az egy évvel ezelőtti értékekkel, de alacsonyabbak a 2025. októberieknél (8% és 22%). A 2021-es Otthonfelújítási Program bevezetésekor tapasztalt markáns élénkülés nem ismétlődött meg; a lakosság visszafogottabb érdeklődést mutat. A szándékok három éve sem felfelé, sem lefelé nem változtak érdemben.
Inkább a fiatalabbak és a községekben lakók vállalkoznak lakásfelújításra
A jövedelmi helyzet egyértelműen korrelál a felújítási szándékkal: alsó ötöd 10% (3+7), felső ötöd 49% (15+34). Életkor szerint: 30-39 évesek a legaktívabbak (35%), 60+ a legkevésbé. Településtípus: községek (29%), kisvárosok (26%). Régió: Nyugat-Dunántúl kiemelkedik (28%).
A lakásfelújításokat segítő támogatások
A panelfelújítási program 2005-ben indult, elsősorban homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére. A Zöld Beruházási Rendszer 2009-ben indult, EU szén-dioxid kvóták bevételeiből. Jelentős lépés volt az Otthonfelújítási Program indulása 2021-ben: akár 3 millió Ft állami támogatás, azonos önerő mellett. A program két évig futott, összesen 195 ezer lakás újult meg a segítségével.
2026 elején többféle forrás érhető el: a KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program (max. 10M Ft, csak energetikai célra), a Vidéki Otthonfelújítási Program és a falusi CSOK (csak 5000 fő alatti településeken). A KEHOP Plusz esetében több mint 2 millió ház jogosult, de 2025 végéig alig 9 ezer igénylés érkezett.
Forrás: GKI
