Bár csökkent az építőipari kontármunkák száma, még mindig nagyon sok megrendelőt ér veszteség, amelynek az összértéke is nőtt tavaly óta a Mapei felmérése szerint. Kutatásuk arra is kitért, mekkora az ismeretsége és támogatottsága az Otthon Start programnak, illetve az EKR-rendszerben végezhető korszerűsítéseknek.
A kutatásban 1000 főt kérdeztek meg augusztusban, akik az elmúlt egy évben megrendeltek valamilyen építőipari szakmunkát, valamint további 1000 főt, akik az egész lakosságot reprezentatívan képviselték.
Az Építőipari Bizalmi Index ugyanúgy 3,6 csillagot lett, mint tavaly, azonban csökkentek a szélsőségek, kevesebben adtak nagyon jó vagy nagyon rossz értékelést.
A szakmák értékelése is nagyon hasonló volt a tavalyihoz, ugyanúgy általánosságban a bonyolultabb, nagyobb szakértelmet igénylő munkák kaptak magasabb pontszámokat: az ács, a gépész, a villanyszerelő, a víz- és gázszerelő. Akárcsak a festő szakma, ahol ugyan jól látszik, ha valami hiba van, de ez könnyen javítható. A generálok hagyományosan alacsony pontszámot kapnak, aminek az lehet az oka, hogy ahol generálkivitelezővel dolgoztatnak, ott, ha bármilyen szakági probléma van, akkor nem az adott szakembert, hanem a generálkivitelezőt hibáztatják – fejtette meg a szakmák pontozásának lehetséges okát Markovics Béla, a Mapei ügyvezetője.
Érdekes, hogy a reprezentatív felmérés válaszai is nagyon hasonlók a szakmák értékelésében, mégis úgy látszik, hogy aki végeztetett valami szakmunkát az elmúlt évben az magasabbra értékelte ezeket a munkákat, mint az, aki nem építtetett, hanem csak esetleges múltbeli negatív tapasztalat vagy hallomás alapján adott pontszámokat.
A felmérési jelentős csökkenést mutat a kontármunka-károsultak arányában: a tavalyi évhez képest 9 százalékponttal 14,54%-ra csökkent az arányuk. Ennek az is oka lehet, hogy pontosabb lett a felmérés, akár az is, hogy kevesebb lett a munka és a szakemberek jobban vigyáznak, hogy megtartsák a megrendelőket. Ugyanakkor Markovics Béla kiemelte azt a munkát, amelyet mind a Mapei, mind az ÉVOSZ az edukáció terén azért végez, hogy a megrendelők minél tudatosabban válasszanak szakembert. Egyre több megrendelő kér referenciát, ellenőrzi a szakembereket, és választ átgondoltabban kivitelezőt.
Markovics Béla azt is hangsúlyozta, hogy nem a kontárok száma, hanem a kontárok által végzett munkák száma csökkent.
Ezzel együtt nagyon jelentős probléma, hogy a felnőtt lakosság 40 százalékát érinti a kontármunka: ennyien vannak, akiknek már elszenvedtek ilyen kárt. Vagyis szinte minden család érintett ebben. Ez azért nagyon nagy baj, mert ez azoknak a véleményét is befolyásolja, akik még nem építettek, és nyilván sokakat vissza is riaszt, csökkentve az építőipar rá szembeni bizalmat.
Különösen, hogy a kontármunkák átlagos kárösszege is nőtt tavaly óta. „Bár nőtt az építőanyagok ára és a munkadíj is, de a 842.137 Ft-os átlagos kárösszeg összességében nagyon magas. ez egy kisebb fürdőszoba komplett felújítása. Ezért is járunk sokkal jobban, ha elsőre jól megcsináltatunk valamit, mert a későbbi javítgatások biztos, hogy sokba kerülnek” – mondja Markovics Béla.
Mindezt természetesen nem tesz jót az építőipar megítélésének. Arra, hogy az építőiparban összességében jó irányba vagy rossz irányba mennek a dolgok meglehetősen sokan válaszoltak borúlátóan. „10% szerint nagyon rossz, 37% szerint rossz irányba mennek a dolgok, és azzal sem lehetünk elégedettek, hogy 35% szerint nem változnak a dolgok, hiszen a jelenlegi 3,6 csillagos értékelést sem tekinthetjük jónak. Összességében sajnos itt negatív trend látható” – értékelte Markovics Béla.
Továbbra is jelentős regionális különbségek figyelhetők meg a kontármunkákból származó károk mértékében. A legmagasabb átlagos kontárkárt Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon mérték: előbbinél 828 182 forint, utóbbinál 839 200 forint volt az átlagos kárösszeg. A legalacsonyabb értéket Észak-Alföldön regisztrálták – 379 461 forinttal –, ami közel 200 ezer forintos javulást jelent az előző évhez képest.
„Évek óta következetesen megfigyelhető, hogy a kontárkárok mértéke kelet felől nyugat felé haladva emelkedik” – mutat rá Markovich Béla. „A három régióban mért csökkenő kárösszegek pedig nem feltétlenül a piac tisztulását jelzik, sokkal inkább azt, hogy visszaesett a nagyobb volumenű, összetettebb kivitelezések száma. A lakosság árérzékenyebbé és tudatosabbá vált, ami önmagában is csökkenti a kockázatokat.”
Mit hozhatnak a támogatási programok?
A kutatásban kitértek két otthontámogatási programra is.
Az Otthon Startról nagyon sokan tudnak, közöttük viszonylag jó a megítélése. Azok közül, akik ismerik, 4% igénybe is szeretné venni. Ez hozzávetőleg 240 ezer ember, akár 60 ezer háztartást is jelenthet. Ez nemcsak a lakáspiacnak ad lendületet, hanem sok munkát jelenthet az ágazatnak, növelheti a bizalmat is.
Az EKR-rendszer kínált felújítási lehetőségről kevesebben hallottak, de az ő körükben a megítélése nagyon jó, ami azt is jelentheti, hogy nő a lakosság energia- és környezeti tudatossága.
Sok tulajdonos nem vette még igénybe, akik igen, közülük is legtöbben a födémszigetelést választották. Ugyanakkor, ha sikerül szélesebb körben megismertetni, nőhet a többi területen is az igénybevétel, hiszen a részvételi hajlandóság láthatóan magas.
A Mapei Kft. ügyvezetője szerint a most induló Otthon Start Program a várakozások szerint fordulatot hozhat. A több százezres keresleti potenciál komoly lendületet adhat az építőiparnak, ha sikerül jól kezelni a jogosultsági feltételeket, a kivitelezési kapacitásokat és a támogatás adminisztrációját.
Az Igylakunk kérdésére, miszerint, ha nő a kereslet a munkák iránt, nő a leterheltség, nőhet a kontárok száma is – ez ellen hogyan védekezhetünk, Markovich Béla a következőket tanácsolta:
- a szakemberek képezzék magukat, így tűnjenek ki a kontárok közül,
- a megrendelők kérjenek referenciákat; nézzék meg a szakemberek korábbi munkáit; várják ki a jó szakembert és ne csak az ár alapján döntsenek.
