Drágulással nyitotta az évet az albérletpiac. Januárban országos átlagban az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal emelkedtek a lakbérek, Budapesten pedig 1,8 százalékos volt a növekedés. a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. A forgalom erős, a kínálat egyre emelkedik, de a bérbeadóknak nem fűlik a foguk az árcsökkentéshez – állapította meg legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a bérleti díj-emelkedés hátteréről azt mondta: “Az év eleji albérletdrágulás szinte törvényszerűnek mondható, mivel a januári fizetésemelések miatt a bérbeadók is többet tudnak elkérni a kiadó lakásokért. A KSH legfrissebb – 2024 novemberi – statisztikája alapján a nettó átlagkeresetek éves összevetésben közel 12 százalékkal emelkedtek. Ez részben megmagyarázza, hogy miként lehetséges a folyamatos bérletidíj-emelkedés egy gazdasági kihívásokkal tarkított időszakban.” A szakértő ugyanakkor felhívja arra is a figyelmet, hogy a bérleti díjak változása területenként és árkategóriánként jelentősen eltérő képet mutat.
A részletesebb kínálati adatok rámutatnak, hogy a drágulás motorját az olcsóbb kiadó lakások áremelkedése hajtja. Budapesten például az albérletárak középértéke tavaly óta alig változott a tulajdonosok kínálatában. 2024 februárjához hasonlóan most is 250 ezer forint a fővárosi bérleti díjak medián értéke, ami csak úgy lehetséges, hogy az olcsóbb albérletek ára nagyobb ütemben emelkedik, mint a drágábbaké.
A Rentingo adatai szerint januárban a keresleti átlagár 212 ezer, míg a kínálati 248 ezer forint volt, így immár 17 százalékosra nyílt közöttük az árolló, ami közel háromszorosa annak, mint amit tavaly januárban tapasztalhattunk.
Ennek elsődleges oka, hogy míg a bérbeadók nehezen engednek a 250 ezer forintos árszintből, így a múlt hónapban átlagosan 248 ezer forintért kínálták kiadó lakásukat, addig a bérlők fizetési hajlandósága tovább csökkent, és átlagosan 212 ezer forintért kerestek albérletet Budapesten.
Év elején törvényszerű a drágulás
A Rentingo elemzése szerint az év első hónapjaiban jellemző kiugró kereslet jellemzően három tényezőnek köszönhető:
- Élethelyzetbeli változások: karácsony és év vége során sokan döntenek el- vagy összeköltözésről, ami az év elején megjelenik a piacon és növeli a keresletet.
- Fizetésemelések: januártól számos munkavállaló bére emelkedik, ami javítja a bérlők anyagi helyzetét és fokozhatja a lakáskeresési kedvet.
- Egyetemisták érkezése: január végén, február elején hazai és külföldi hallgatók lépnek be a piacra az új szemeszter kezdete előtt, tovább erősítve a keresletet.
Szemben a sokéves tapasztalattal, idén a külföldi egyetemisták dömpingje már elmaradt, aminek hatására a bérbeadók továbbra sem tudják emelni a bérleti díjakat, és kifejezetten stagnál a piac. Ugyan továbbra is jelentős számú külföldi diák tanul Magyarországon, de ők a különböző hazai programok segítségével (Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram, Stipendium Hungaricum) a teljes képzést itt végzik. Az Erasmus-program keretében jellemzően egy vagy két szemesztert itt töltő, és a bérlők átlagos keresleti árszintjét felfelé húzó külföldi hallgatók száma viszont jelentősen visszaesett. Azok a lakástulajdonosok, akik ezekre a diákokra specializálódtak, most a hazai bérlőket célozzák meg, ami miatt bővült a fővárosi bérlakáspiac elérhető kínálata.
Mennyiért kínálják a legolcsóbban elérhető kiadó lakásokat?
Habár a budapesti átlagos bérleti díj 250 ezer forintot tesz ki, érdemes azonban körülnézni alaposan a piacon, mivel a kínálat legolcsóbb 25 százalékba tartozó kiadó lakóingatlanok havi bérleti díja legfeljebb 200 ezer forintot tesz ki – írja az ingatlan.com. Adataik szerint a legdrágább kerület továbbra is az V., ahol a bérleti díjak átlaga 350 ezer forint. A legszélesebb választékot XI. és a XIII. kerület nyújtja a bérlőknek. Előbbi városrészben az átlagos lakbér 260 ezer, utóbbiban 250 ezer forint. Ugyanakkor a kínálat legolcsóbb negyedét képviselő bérelhető lakások esetében a XI. kerületben legfeljebb 220 ezer, a XIII.-ban pedig 200 ezer forintot kérnek a tulajdonosok. A XVIII., XIX., XX. és XXI. kerületben pedig a legalacsonyabb áron elérhető lakóingatlanokat legfeljebb 150-160 ezer forintért hirdetik a tulajdonosok.
A legnagyobb egyetemvárosok közül Szegeden az összes kiadó lakásra vetített bérleti díj átlagosan 150 ezer forint, a legolcsóbban elérhető 25 százalékba tartozó ingatlanoknál azonban legfeljebb 120 ezer forint ez az érték. Debrecenben 227 ezer forint a tulajdonosok által bérbeadásra meghirdetett lakások átlagos bérleti díja, az olcsóbbakért legfeljebb 180 ezer forintot kérnek. Pécsen 160 ezer az átlag, az olcsóbbak lélektani határa pedig 130 ezer forint. Miközben a teljes miskolci választékot 120 ezer forintos átlag jellemzi, a legmérsékeltebb bérleti díjon elérhető sávba tartozó lakóingatlanoknál legfeljebb 100 ezer forint a bérleti díj az ingatlan.com adatai szerint.
A bővülő kínálat fékezheti a drágulás ütemét
A növekvő keresetek a bérleti díjak emelkedésének irányába hatnak, de vannak a drágulást fékezőerők is az albérletpiacon. Balogh László rámutatott, hogy a kiadó lakóingatlan-hirdetések száma megközelíti már a 18 ezret, utoljára ilyen széles kínálattal több mint 3 éve, 2021 őszén találkozhattak a bérlők. Tekintettel arra, hogy a lakáspiac adásvételi oldalán most egyre több befektetési célú vásárló jelenik meg, ez a kiadó lakások számának további növekedését vetíti előre. Az ingatlan.com szakértője szerint pedig a bővülő kínálat nagyobb versenyt hozhat a bérbeadók körében, ami akár már 2025-ben is fékezheti az albérletek drágulási ütemét.
Forrás: ingatlan.com, Rentingo
