Kihirdették a Rákosrendezőre kiírt nemzetközi mesterterv-pályázat eredményét: a nyertes koncepció egy új, tömegközlekedésre szervezett városközponttal, 10 ezer új lakással és kiterjedt zöldfelületekkel számol. A főváros célja, hogy a tervezett lakások legalább ötöde megfizethető konstrukcióban kerülhessen a város lakásügynökségéhez.
A Rákosrendezőre kiírt nemzetközi tervpályázat eredménye alapján egy olyan új városrész körvonalai rajzolódnak ki, amelyben a lakhatás, a zöldfelületek, a közösségi közlekedés és az élhető közterek nem egymástól független elemek, hanem egyetlen városi rendszer részei.
A Rákosrendező mesterterv – urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázat: a bírálóbizottsága kiválasztotta azt a pályaművet, amely a következő évek részletes tervezésének alapjául szolgálhat Budapest egyik legjelentősebb barnamezős területén. Az eredményhirdetésen kihirdették a megosztott harmadik helyezettet, a második helyezettet és a nyertest is, emellett további pályaművek megvásárlásáról is döntés született.
A pályázat célja nem egyszerűen egy új beépítési terv kiválasztása volt, hanem egy olyan városrész megalapozása, amely képes választ adni a 21. századi városfejlesztés két kulcskérdésére: a lakhatási válságra és a klímaválságra. A koncepció szerint hosszú távon egy élhető, fenntartható, közösségi funkciókkal ellátott és működőképes új városi alközpont jöhet létre Rákosrendezőn.
Karácsony Gergely főpolgármester, a Bírálóbizottság elnöke az eredményhirdetésen hangsúlyozta: a folyamat valójában most kezdődik el igazán, hiszen a legfontosabb eredmény az, hogy megszületett az a szakmai alap és kijelölődött az a csapat, amellyel a főváros a következő években együtt dolgozhat. Erő Zoltán, Budapest főépítésze, a Bírálóbizottság tagja pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a most kiválasztott pályamű nem végleges terv, hanem a többéves, komplex mestertervi munka kiindulópontja.
A főváros célja húszéves távlatban 10 ezer lakás megépítése, ezek között 2 ezer megfizethető lakással, továbbá minden szükséges alapellátó intézmény biztosítása és kiterjedt zöldfelületi rendszer létrehozása. Ez legalább 25 hektár zöldterület létrehozását jelenti, amely Észak-Pest átmeneti zónájában egy új alközpont kialakulását alapozhatja meg.
A nyertes csapatot a francia Coldefy vezeti, partnerei a német CITYFÖRSTER, a magyar Sporaarchitects, a német Treibhaus és a szlovák Marko and Placemakers. A sajtóközlemény szerint ez a nemzetközi együttműködés komoly urbanisztikai, építészeti és tájépítészeti tapasztalattal érkezik a feladathoz; Vitézy Dávid pedig külön is kiemelte, hogy a konzorcium korábbi munkái között több nagy léptékű, összetett városfejlesztési projekt szerepel.
A legalább 10 ezer lakás 20 százalékát megfizethető lakásként tervezik megvalósítani, de hogy ez pontosan mit jelent, arról Vitézy Dávid, a Bírálóbizottság társelnöke az Ígylakunk kérdésére részletesebben is beszélt.
Vitézy Dávid kifejtette, hogy a megfizethető lakások megvalósítására többféle nemzetközi modell is létezik, de hogy ezek közül Magyarországon melyik alkalmazható, az nagyban a kormányzati környezettől függ. Szerinte, ha a magyar állam olyan rendszereket hozna létre, mint amilyenek Spanyolországban, Nagy-Britanniában vagy Ausztriában működnek, ahol a köztulajdonú bérlakásszektor létrehozását és fenntartását adózási és más ösztönzők segítik, akkor a most elképzeltnél is tovább lehetne menni.
A jelenlegi magyar jogi környezetben azonban abból indulnak ki, hogy a leendő fejlesztő a lakások legalább 20 százalékát – ha az üzleti terv ezt lehetővé teszi, akkor ennél többet is – visszaad a város saját lakásügynökségének. Ezek várhatóan a legkisebb prémiummal értékesíthető lakások lennének: ugyanolyan minőségű új otthonok, mint a projekt többi lakása, de nem a legfelső emeleteken és nem a legjobb kilátású elhelyezkedéssel.
A tervek szerint az így visszakerülő mintegy 2000 lakást a lakásügynökség különböző rászorultsági szintek alapján, kedvezményes, támogatott bérleti díjjal adná tovább kijelölt célcsoportoknak. Vitézy hozzátette: a főváros ezt a modellt kisebb léptékben már ma is alkalmazza, jellemzően nehéz szociális helyzetben lévő fővárosi dolgozók számára, de megfelelő mennyiségű lakás esetén ez a kör bővíthető lenne. Példaként az óbudai Waterfront City beruházást említette, ahol kísérleti jelleggel már most is hasonló konstrukcióval próbálkoznak: a főváros ugyanezt kérte a fejlesztőtől, és ezt a Biggeorge vállalta is. Rákosrendezőn ugyanez jóval nagyobb léptékben valósulhatna meg. Azt is megjegyezte: ha a következő kormány a mostaninál kreatívabb technikákat is támogatna, akkor ennél is jobb megoldásokat lehetne kialakítani.
A lakóminőséggel kapcsolatban arról beszélt, hogy minden pályázó részletesen bemutatta, milyen változatos lakásmixet képzel el a területen. Voltak olyan tervek is, amelyek új típusú cohousing-megoldásokat javasoltak: például olyan együttlakási formákat, ahol három-négy ember saját hálószobával, de közös terekkel élhet együtt. Ez elsősorban fiataloknak és egyetemistáknak lehet jó modell, és ebből biztosan szeretnének továbbvinni ötleteket.
Elmondta azt is, hogy alapelvárás volt: a pályázók ne a mai lakáspiacon általánosnak számító, 40–45 négyzetméter körüli lakásokból induljanak ki, hanem nagyobb, körülbelül 60 négyzetméteres lakásokat is tervezzenek. Ezt minden pályázó teljesítette. Vitézy szerint, ha azt akarják, hogy a gyermekes családok ne költözzenek ki az agglomerációba, akkor megfelelő méretű lakásokat is kell kínálni a városban.
Miért ez a terv nyert?
Vitézy Dávid értékelése szerint a győztes pályamű legnagyobb erőssége, hogy nem pusztán elhelyezi a kívánt lakásszámot és zöldfelületet a területen, hanem valódi városszerkezetet alkot. A terv középpontjába a Rákosrendező állomás körül kialakuló új városközpont kerül, ahol sétálóutcák, földszinti kereskedelmi funkciók, közösségi terek és vendéglátóhelyek jelennek meg. Ettől kifelé haladva a beépítés fokozatosan oldódik, zöldebb, alacsonyabb intenzitású lakónegyedek felé.
Ezt azért tartja különösen fontosnak, mert Budapesten a történelmi belvároson kívül kevés olyan hely van, ahol egy nagy közlekedési csomópont köré valódi városközpont tud szerveződni. A nyertes terv éppen ezt a hiányt próbálja pótolni: ha az utas leszáll Rákosrendezőnél, egy élő, sokfunkciós városi központba érkezzen meg.
A koncepció kulcsa a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés. Vitézy úgy fogalmazott: ott kell a legsűrűbb, legintenzívebb városi fejlesztést megvalósítani, ahol a közösségi közlekedés a legerősebb. Szemben azokkal, a most több helyen is futó kiemelt fejlesztésekkel, ahol tömegközlekedés nélküli területeken építenek többezer lakás, majd utána próbálják megoldani a közlekedési problémákat. A győztes terv a Rákosrendező körüli csomópontba helyezi a legtöbb funkciót, ahová a jövőben a kisföldalatti meghosszabbítása, a villamoskapcsolatok és az elővárosi vasút is befuthatnak. Itt egy vadonatúj vasútállomás épül majd. Ezt a három közlekedési beruházást az állam vállalta, még anno az arab beruházónak, de természetesen ez azóta is érvényes.
Vitézy értékelése szerint a terv egyik fontos üzenete az is, hogy luxuslakásokkal és toronyházakkal szemben egy emberléptékű, közösségi és közlekedési szempontból racionális városrész alapjai rajzolódnak ki. Az intenzívebb beépítés mellett lehetnek akár 15-20 emeletes épületek is. Hangsúlyozta, hogy 500 méteres toronyról természetesen szó sem lehet, de azt az építményi szintet, amit Budapesten az építési szabályozás a rendszerváltás óta megenged ezen a területen, vagyis akár 90 méter föl lehet menni, azt megengedték. Azt kérték a pályázatban, hogy a Hősök terei emlékműve fölé ne magasodjon semmi, ha az Andrássy út felül nézünk errefelé. A nyertes terv ezt nem használta ki, a 75-80 méteres maximális magasságot képzelték el.
Vitézy kiemelte: a győztes koncepcióban 10 ezer új lakás, egy új városközpont és jelentős közpark jelenik meg, miközben a hangsúly nem az autóforgalmon, hanem a közösségi közlekedésen és a gyalogosbarát városszöveten van.
Zöldhálózat, gyalogos kapcsolatok, új városi szövet
A pályaművek közös nevezője a városszerkezet, a zöldhálózat, a fenntartható mobilitás és a lakhatási szempontok összehangolása volt. Vitézy ehhez kapcsolódva konkrétabban facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a nyertes terv egyik plusz erénye a Városliget felé vezető gyalogos-kerékpáros kapcsolat, illetve az a zöld folyosó, amely a Rákos-patak térségétől Rákosrendezőn át a Vasúttörténeti Parkig fűzheti össze a területet.
A nyertes pályamű Vitézy leírása szerint nemcsak a közlekedési kapcsolatok miatt erős, hanem azért is, mert képes a terület szétszabdalt elemeit egy új, egységes városi szövetté formálni. A terv megőrzi a régi vasúti épületek egy részét, kulturális funkciókat javasol, új közintézményi helyszíneket villant fel, és egy gyalogos-kerékpáros körúttal fűzi össze az egész városrészt.
A környezetvédelmi és klímaadaptív szempontok szintén hangsúlyosan jelentek meg. Vitézy az eredményhirdetésről szóló összefoglalójában azt írta, hogy a nyertes pályamű egyik legnagyobb erőssége a közterületi és zöldfelületi rendszer koherenciája, a klímaadaptív megoldások tudatos alkalmazása és az a szemlélet, amely hosszú távon is fenntartható, magas életminőséget biztosító városi környezet kialakítását célozza.
A most kihirdetett eredmény nem azt jelenti, hogy a látványterveken szereplő formában fog megépülni az új városrész.
A pályázat célja a legalkalmasabb tervező kiválasztása volt, a részletes mesterterv kidolgozása csak most kezdődik. A további munkába a díjazott, illetve megvásárolt pályaművek egyes elemei is bekerülnek.
Vitézy külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a látványtervek elsősorban a beépítés karakterét, sűrűségét és a városszerkezeti logikát mutatják, nem végleges építészeti terveket. A projekt nagy léptékű, több ütemben megvalósuló, több mint egy évtizedes fejlesztés lehet, amelynek sikere jelentős részben az állami közlekedési infrastruktúra időbeni megvalósításán is múlik.
Ha a mostani ütemezést tartani tudják, és a szükséges állami infrastrukturális beruházások is időben megvalósulnak – első helyen a Szegedi úti felüljáróval – akkor az évtized végén, 2029 körül már a kivitelezés első látványos jelei is megjelenhetnek a területen.
A következő lépés szerződés a nyertes csapattal, amelynek során rögzítik a részletes tervezési feladatokat és kereteket. Ennek lezárását követően indulhat el a győztes terv alapján, a többi díjazott terv számos ötletét integrálva a részletes, már konkrét közműveket, közterületi részleteket tartalmazó alapos mesterterv kidolgozása még az idei év második felében.
A Bírálóbizottság döntése alapján:
I. díj:
- Coldefy et Associés Architectes Urbanistes;
- CITYFÖRSTER | Brehm Hansen Niehüser Nolting Richter Seidel Sobota Partnerschaft mbB Architekten;
- Sporaarchitects Kft.;
- Treibhaus Landschaftsarchitektur Hamburg; Marko and Placemakers s.r.o.
II. díj:
- ASTOC Architects and Planners GmbH;
- ARCHI-KON Kft.;
- RMP Stephan Lenzen Landschaftsarchitekten
Megosztott III. díj:
- Superwien Urbanism ZT GmbH; Építész Stúdió Kft.; Objekt Tájépítész Iroda Kft.
- CHYBIK + KRISTOF s.r.o.; Arup Group Limited; NAUTES Építészműterem Kft.; Architekten Tillner & Willinger ZT GmbH; Gumuchdjian Architects LLP; HMBCJ GmbH
Kiemelt megvétel:
- 4 plusz Kft.; Korényi és Társai Építész Kft.; IDEFIX landscape architecture; VOIDS
- MUTABILIS Paysage & Urbanisme; LAN S.A.R.L d’Architecture
Megvétel:
- MCXVI Kft.; Czirják Szabó Kft.; StudioVlayStreeruwitz ZT-GmbH; 4D Tájépítész Iroda Kft.; LAND LAB; con.sens verkehrsplanung zt gmbh; Mobil City Bt.
- Urban Agency ApS; Lépték-Terv Kft.
