A magyar felnőttek 88 százalékának legalább közepes pénzügyi nehézséget jelentene egy lakásfelújítás, energetikai korszerűsítés vagy bővítés, miközben az építőipari szakemberek megítélése enyhén romlott, a kontármunka gyakorisága pedig lényegében nem csökkent. A Mapei 2026-os Építőipari Bizalmi Indexének bemutatóján Markovich Béla arra is figyelmeztetett, hogy az ágazatban rövid távon nem látszik fordulat: 2027 közepéig erős stagnálásra, illetve további visszaesésre számít, ami létszámleépítéseket és cégmegszűnéseket is hozhat.
A Mapei Kft. mai sajtótájékoztatóján Markovich Béla ügyvezető ismertette a 2026 augusztusában készült Építőipari Bizalmi Index eredményeit. Az országos kutatás az általános felnőtt népesség 995 fős reprezentatív mintáját és mintegy 1045 ingatlantulajdonost vizsgált. A felmérés célja az építőipari szakemberekkel szembeni bizalom és a kontármunka előfordulásának feltérképezése volt.
A felújítás a többség számára komoly pénzügyi teher
A kutatás egyik legerősebb eredménye a háztartások pénzügyi mozgásterére vonatkozik. A megkérdezettek 36 százaléka egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást, energetikai korszerűsítést vagy bővítést, 25 százaléknak nagy, további 27 százaléknak pedig közepes nehézséget jelentene. Mindössze 8 százalék számolt be kis nehézségről, és csak 4 százalék mondta azt, hogy egy ilyen beruházás egyáltalán nem okozna számára problémát.
Markovich Béla ennek kapcsán egyértelműen a háztartások pénzügyi mozgásterének javítása és az energetikai támogatások mellett érvelt: „Ha tízből közel kilenc embernek komoly anyagi terhet jelentene egy felújítás, akkor a kereslet élénkítéséhez elsősorban a családok pénzügyi mozgásterét kell javítani. Ebben az energetikai korszerűsítések célzott támogatása különösen hatékony eszköz lehet: csökkentheti a beruházás kezdeti költségeit, miközben az alacsonyabb energiafogyasztás és rezsi révén hosszabb távon is mérsékelheti a családok kiadásait.”
Hozzátette, hogy ezért szakmailag indokoltnak tartják az ilyen programok erősítését, mert azok egyszerre ösztönözhetik a felújításokat és javíthatják a családok pénzügyi helyzetét.
Enyhén csökkent a szakemberekbe vetett bizalom
Az Építőipari Bizalmi Index 2026 augusztusában 3,54 pont volt az ötfokú skálán, a tavalyi 3,60 után. A válaszadók 42 százaléka jónak, 12 százaléka mestermunkának, 38 százaléka átlagosnak, 6 százaléka gyengének, 2 százaléka pedig kontármunkának ítélte általában a szakemberek teljesítményét.
A vizsgált szakmák közül a villanyszerelők kapták a legjobb értékelést, 3,76 pontot, őket a víz- és gázszerelők 3,68, majd a gépészek 3,66 ponttal követték. A generálkivitelezők átlaga 3,29, a kőműveseké 3,36, a burkolóké 3,43 pont volt. Valamennyi vizsgált szakma értékelése csökkent 2025-höz képest.
Markovich Béla szerint ebből nem következik automatikusan, hogy romlott volna a kivitelezés minősége: „A szakemberek megítélésének romlása mögött nem feltétlenül rosszabb szakmai teljesítmény áll. A piac évek óta bizonytalan, ami a megrendelőket is kifárasztotta. Óvatosabbak és árérzékenyebbek lettek, és szigorúbban ítélik meg, mit kapnak a pénzükért.”
Ugyanakkor azok, akik az elmúlt egy évben ténylegesen rendeltek meg építőipari munkát, jóval kritikusabbak voltak. Például a burkolók 2,93, a kőművesek 2,70, a generálkivitelezők pedig 2,91 pontot kaptak ebben a csoportban.
Az Építőipari Bizalmi Index vármegyénként, 2026 augusztusában
A kontármunka nem lett ritkább, csak kisebb lett az átlagos kár
Az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett kontárkárt, ami 0,46 százalékpontos növekedés 2025 augusztusához képest. A teljes felnőtt lakosság 38 százaléka mondta azt, hogy élete során már érte anyagi kár kontármunka miatt.
Jelentősen csökkent ugyanakkor az átlagos kárösszeg. Egy kontármunka 2026-ban átlagosan 688 345 forint kárt okozott, 153 792 forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ez a kutatássorozat 2021-es indulása óta mért legalacsonyabb érték.
Markovich Béla több lehetséges okot is említett: „Az elmúlt év visszafogottabb kereslete miatt kevesebb nagy értékű felújítás valósult meg, és több lett a kisebb munka. Ha kisebb értékű munkákat rendelnek meg, egy hibás kivitelezésből származó kár is kisebb lehet.”
Ugyanakkor szerinte a megrendelői tudatosság növekedése is szerepet játszhat: „Több információt gyűjtenek, megnézik a szakemberek korábbi munkáit, összehasonlítják az árakat és a műszaki megoldásokat. Minél felkészültebb a megrendelő, annál nagyobb eséllyel ismeri fel időben a kockázatokat.”
„A transzparencia a kontárok ellensége”
A kutatás szerint a szakemberválasztásban egyre nagyobb szerepet kap az online tájékozódás. A lakosság 76 százaléka legalább alkalmanként megnézi a szakemberek közösségimédia-oldalait, 43 százalék pedig mindig vagy gyakran így tesz. A válaszadók 70 százalékának bizalmát növeli, ha a szakember rendszeresen megmutatja munkáit és szakmai tartalmakat tesz közzé.
Markovich ezt így foglalta össze: „A transzparencia a kontárok ellensége. A közösségi média és az AI egyre több lehetőséget ad arra, hogy a megrendelő még a döntés előtt tájékozódjon, ellenőrizze a referenciákat, összehasonlítsa az árakat és felkészülten kérdezzen.”
A felnőtt lakosság 31 százaléka már mesterséges intelligenciát is használt építőipari tájékozódásra. Az AI-használók 55 százaléka egy adott szakmunkáról keres információt, 40 százalék költségbecslésre és reális árak ellenőrzésére, 38 százalék hibák azonosítására használja ezeket az eszközöket.
2027 közepéig nem látszik érdemi fordulat az építőiparban
Markovich Béla szerint az építőipar rövid távú kilátásai kedvezőtlenek, miközben hosszabb távon továbbra is van növekedési potenciál. Úgy fogalmazott, hogy a következő időszakban „erős, nagyon erős stagnálást” vár, és 2027 közepéig nem lát érdemi változást, mert azok a projektek, amelyek előkészítése még nem történt meg, legkorábban jövő év második felében jelenhetnek meg tényleges beruházásként.
Az ágazat legnagyobb fékjének nem önmagában az árakat vagy a kapacitáshiányt, hanem a bizonytalanságot nevezte. Szerinte bizonytalan gazdasági környezetben a lakosság, a vállalatok és az állam is óvatosabban indít beruházásokat, miközben a kivitelezői kapacitások rendelkezésre állnak, csak nincs elegendő munka. A közeljövőre ezért a stagnálás mellett inkább további visszaesést valószínűsített.
Ennek már a foglalkoztatásban is lehetnek következményei. Markovich szerint a létszámleépítések megkezdődtek, és ha a visszaesés 2027 nyaráig elhúzódik, további cégmegszűnésekre és kapacitásvesztésre lehet számítani. Saját becsléseként a vállalkozások 5–10 százalékának megszűnését, valamint körülbelül 5 százalékos létszámcsökkenést említett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az építőiparnak jelenleg is van szabad kapacitása: „az építőiparnak most is van kapacitása arra, hogy építsen, csak legyen mit”.
A tartósabb fordulatot elsősorban a vállalati beruházások újbóli élénkülésétől, valamint a lakásépítési és lakásfelújítási kereslet erősödésétől várja. A bérlakásépítési program szerinte segíthet az átmeneti időszakban, és munkát adhat olyan cégeknek, amelyek most megrendeléshiánnyal küzdenek, de önmagában nem ezt tartja az ágazat elsődleges kitörési pontjának. Hosszabb távon a kiszámítható gazdasági környezetet és a vállalati beruházások ösztönzését tekinti meghatározónak.
A szakképzés is eszköz lehet a kontárkárok ellen
Arra a kérdésünkre, hogy mit tehet a szakképzés, illetve mit tesz a Mapei a kontármunka visszaszorításáért, Markovich Béla azt hangsúlyozta, hogy a képzésnek ebben nagyon nagy szerepe van, de nem elegendő kizárólag a szakmai technológiák oktatására koncentrálni. A Mapei az iskolai szakképzés mellett a felnőttképzésben is jelen van, és – mint fogalmazott – „nem csak a szakmai dolgokra tanítjuk az embereket, hanem az etikai dolgokra is”. Ide sorolta a tisztességes vállalkozói működést, a munka megfelelő elvégzését, valamint annak tudatosítását is, hogy a kivitelezés minőségére nemcsak a végeredménynél, hanem a teljes munkafolyamat során figyelni kell.
A képzéseknek ezért fontos része a megrendelőkkel való kommunikáció is. A szakembereket arra tanítják, hogy hallgassák meg az ügyfelet, tényszerűen magyarázzák el a problémákat, ne a korábbi kivitelezőt minősítsék, tartsák be az ígéreteiket, és ha például nem tudnak felvenni egy telefonhívást, hívják vissza a megrendelőt. Markovich szerint ezt a vállalkozói és kommunikációs tudást bizonyos szempontból még a folyamatos szakmai továbbképzésnél is fontosabbnak tartják. A Mapei személyiség- és vállalkozásfejlesztő képzéseket is kínál a szakembereknek, mert úgy látják, ezzel is csökkenthető a rossz minőségű, illetve kontármunka aránya.
A Mapei emellett oktatási intézményeket is támogat: termékeket biztosít ahhoz, hogy a diákok valós körülmények között gyakorolhassanak, és képzéseket tart a legújabb technológiákról és szakmai trendekről. A szakmai tudás mellett itt is hangsúlyt helyeznek a tisztességes vállalkozói magatartásra. Markovich szerint ugyanakkor a kontárkárok visszaszorításához nemcsak a szakemberek képzése szükséges: a megrendelők edukációja is ugyanilyen fontos, hogy tudják, milyen szempontok alapján érdemes szakembert választaniuk.
Nemcsak a szakembert, a megrendelőt is képezni kell
A sajtótájékoztató másik fontos üzenete, hogy a kontármunka visszaszorítása nem kizárólag a kivitelezői oldal feladata. A Mapei a megrendelők tudatosabbá válását is kulcsfontosságúnak tartja. Markovich Béla ezt így fogalmazta meg: „A célunk az, hogy a jó szakember látható legyen, és a megrendelő könnyebben meg tudja különböztetni a kontártól.”
Ez a gondolat köti össze a kutatás több eredményét: a szakemberek folyamatos képzését, a referenciák és a szakmai munka nyilvános bemutatását, valamint a megrendelők jobb tájékozódását. A Mapei értelmezésében így a kontárkárok elleni védekezés két oldalról történhet: jobb szakmai képzéssel csökkenteni kell a hibás kivitelezések esélyét, a megrendelőket pedig képessé kell tenni arra, hogy még a szerződéskötés előtt felismerjék a kockázatokat.
