TLE-közlemény – 2016 I. negyedévében 1407 új lakás épült, 10%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 4765 volt, kétszer annyi, mint 2015 I. negyedévében – adta ki legfrissebb gyorsjelentésében a KSH.
A kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a legfontosabb a lakásügyben és az építőiparban. Ezt hangsúlyozták pártok szakpolitikusai és pénzügyi, ingatlanpiaci, építőipari szakemberek is a lakásépítésekről, lakásfelújításokról a közelmúltban rendezett szakmai eszmecserén a Parlamentben.
A találkozó egyértelmű üzenete, hogy lehetséges konszenzus a legfontosabb kérdésekben a parlamenti pártok között. A Fidesz, a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP is fontosnak tartja egy minél több párt által elfogadható lakáspolitikai minimum megfogalmazását. Ez előfeltétele a kiszámíthatóságnak, valamint egy hosszú távú lakásprogram létrejöttét és megvalósítását is megalapozhatná.
2015-ben még mindig 100 éves mélyponton volt a lakásépítések száma. Bár a kiadott lakásépítési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések számának kétszeresére növekedése optimizmusra ad okot, a rendkívül alacsony bázis miatt indokolja a kormány tavalyi év végi intézkedéseit.
2015 decemberében előremutató döntések születtek a lakásépítések áfájának 5 százalékra mérsékléséről, valamint a családok otthonteremtési kedvezményének jelentős mértékű kibővítéséről, illetve a lakásépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylésről, illetve áfacsökkentésről. Ezek az utóbbi évtized lakásépítést érintő legjelentősebb pozitív intézkedései.
A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. A lakásépítések támogatása megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé.
2016 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
• az épített lakások száma Budapesten 19, a községekben 41%-kal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 37%-kal nőtt;
• a természetes személyek által épített lakások aránya 56-ról 49%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 44-ről 50%-ra emelkedett;
• az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 54-ről 45%-ra csökkent, míg a többszintes, többlakásos épületeké 25-ről 48%-ra nőtt;
• a használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 m2-rel, 96 m2-re csökkent;
• a 300 m2 alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma együtt 4765, duplája az előző évinek, a megyei jogú városokban közel két és félszeres a növekedés;
• a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 39%-kal több, összesen 1715 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (1266 darab) 46%-kal emelkedett az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest.
A KSH részletes adattáblái ITT olvashatók.
A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében
Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.
A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.
A lakásépítések számának növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.
A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.
Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.
Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.
A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.
Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.