Ha nem lehet egy lakást költséghatékonyan felújítani, kapjon támogatást a család az ingatlan újjáépítésére. A gazdaságosan fel nem újítható lakások helyettesítő újjáépítésére ugyanakkor többletforrásokat kellene biztosítani a megnyíló EU-s forrásokból is, hiszen azok költségesebb beruházások, mint a felújítások.
A hazai épületállomány mintegy 70%-a korszerűsítésre szorul, de az esetek egy részében a felújítás gazdaságosan nem valósítható meg. Rendkívül fontos ezért annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló (a valódi, „zöldmezős” új építéstől megkülönböztetendő) ún. helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani.
Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés (ld. pl. 2010/31 EU Irányelv, Preambulum, 10. bekezdés: „a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között”). Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.
Szabó Zsolt államtitkár bejelentése szerint jövő tavasztól a családi házak és az 1945 előtt épült társasházak kapnának, egyenként több tízmilliárdos forrással.
A pályázati kiírást még nem ismerjük, de szakmailag egyértelműen azt a megoldást tartanák megalapozottnak, ha a Kormány a korszerűsítés mellett a helyettesítő új építést is támogatná, egyúttal figyelembe venné a felújítás és a helyettesítő új építés közötti költségkülönbséget, és méltányosan nagyobb támogatást nyújtana az építésre. Ennek hiányában ugyanis éppen a legrosszabb állapotban lévő épületek maradnának ki a megfelelő korszerűsítésből.
Korszerűsítésre 2020-ig évente körülbelül 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jut a lakosságnak. A lakosság energiahatékonysági beruházásaira fordítható uniós támogatásokból évenként 40-50 ezer lakást lehet felújítani a Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint.
Hasonlóképpen a családok otthonteremtési kedvezményében (csok) is szükséges lenne a lakásépítésre és az újlakás-vásárlásra nyújtott támogatás megemelésére, hiszen ezeket a beruházásokat a magasabb költségtényező mellett a 27%-os áfa is sújtja a használt lakások felújításával, vásárlásával szemben.